Zrínyi Miklós – Szigeti veszedelem – Olvasónapló

Hatodik ének

Szulejmán Szigetvár közelében letáborozik, és két követet küld a várba. Az okos és ravasz Halul béget és a kegyetlen, erőszakos Demirhámot.

A cél az, hogy Halul bég beszéljen, Demirhámot pedig csak ijesztgetésül küldi a szultán, a hatalmas termetű szerecsennek nem erőssége a diplomácia.

A két követ fegyvertelenül lép be a várba, ahol a piactéren Zrínyi és a várbeli katonaság fogadja őket.

Halul úgy beszél, mint a török követek általában, először hízeleg, aztán ígérget, végül fenyeget.

Először fényezi egy kicsit Zrínyit, elmondja, hogy a török mennyire tiszteli a nagyhírű katonát, aki már olyan sok mindent elért a harcban.

Most azonban értelmetlen védeni Szigetvárat, mert kevés embere van és a török sereg sokkal nagyobb, esélye sincs. Jobban jár, ha feladja a várat, cserébe bármit kérhet a szultántól: rangot, címet, kincset, fegyvert, bármit, sőt Szulejmán még arra is hajlandó, hogy Zrínyi megtarthassa Szigetvárat, ha annyira ragaszkodik hozzá, de ennek feltétele, hogy előbb beengedje a törököket és megalázkodjon a szultán előtt.

Ha erre mégsem hajlandó és vállalja a harcot, akkor bizonyosan veszíteni fog, és ha Szigetvárnál veszít, akkor minden elveszít: rangot, hírnevet és természetesen az életét is.

Halul szerint annak sincs értelme, hogy Zrínyi királyi segítségben bízzon, hiszen a német császár nem fog segíteni a magyarokon, erre számtalan példát fel tudna sorolni.

Zrínyi természetesen negatív választ ad. Csodálkozik, hogy a szultán ennyire tiszteli őt, mert ő bizony semmit sem tett ezért a tiszteletért, sőt ott pusztította a törököt egész életében, ahol csak lehetett.

A magyarokat nem lehet ranggal, kinccsel megvesztegetni, pláne halállal fenyegetni, ha a haza és a kereszténység védelméről van szó. Ők bátran és boldogan meghalnak ha kell, hiszen Isten velük van és a mennyekbe jutnak.

Ha Szulejmán mindenáron Szigetvárat akarja, akkor kénytelen lesz megostromolni, erővel bevenni, mert másképp nem lesz az övé.

Demirhámnak persze nem tetszik Zrínyi válasza, nagyképűnek tartja, csúnyán be is szól a várbelieknek. Csak Zrínyi közbelépésén múlik, hogy a tisztek nem esnek neki Demirhámnak, hiszen a követeket nem illik leölni.

Szigetvár nemleges válasza Szulejmánt is felbőszíti, parancsot ad Szokolovics Mehmet bégnek, hogy a török tábor készülődjön, vonulnak Szigetvár alá.

A szultán előre küldi Ozmán basát tízezer katonával és Ali Kurtogot, a fő ágyúmestert kétezer janicsárral, siessenek Szigetvárhoz, és nézzenek körül, mérjék fel a várat, hol a leggyengébb a fal, hova érdemes az ágyúkat állítani.

Ozmán és Ali közeledésére felbolydul Szigetvár is, szerencsére Zrínyi emberei elfognak egy törököt, aki leszakadt az egységétől, tőle tudják meg, hogy mi a két török tiszt terve.

Ozmán basa Szigetvár mellett az Almás folyó partján, egy vízimalomnál ver tábort, de több hibát is elkövetnek a törökök. Ozmánnal ugyanis csak a had egyik része van, ami átúsztatott a folyón, a másik része Alival a túlparton marad, és ott üt tábort. A 12 ezres török előőrsöt tehát kettévágja a folyó, ráadásul a török tábor és a vár között van egy domb is, ami miatt a törököknek nincs tiszta rálátásuk a várra.

Ezt használja ki Zrínyi, aki 1200 emberével kicsap a várból és a domb miatt a török sokáig nem látja a közeledő magyarokat.

Amikor pedig egy Dervis nevű török észreveszi őket és riasztja társait, már késő, Dandó levágja Dervist. Zrínyi kihasználja a törökök zavarodottságát és azt, hogy a folyó miatt egy részük nem tud visszavonulni, hatalmas pusztítást végez közöttük.

Maga Zrínyi megöli Ramadánt, Juszupot, Nuhot, Assagurt, Torlakot, Dedot, Halult, Murtuzánoglit és Balukbas Jahiát.

A magyarok közül kiemelkedik még Deli Vid, aki legalább 100 törököt levág és ruhája török vérben ázik, de a többiek sem maradnak el mögötte: Radován megöli Kara Illant, Novák Tarluk Oda basát és Gisdarist.

Ali és emberei tehetetlenül nézik a folyó másik partjáról, hogy társaikat legyilkolják a magyarok. A gyalogos janicsároknak túl mély a folyó a gyors átkeléshez, de még ha sikerülne is, puskáik akkor is eláznának, nem tudnának segíteni.

Ennek ellenére társaik segélykiáltásai miatt a janicsárok egy része mégis megpróbál átkelni a folyón, fegyvereiket a fejük felett tartva.

A társaik segítségére igyekvő janicsárok szándéka ugyan dicséretes, de stratégiailag értelmetlen. Zrínyi ugyanis megvárja, amíg a folyó nagy részén már átevickéltek, de a vízből még nem értek ki és akkor ront rájuk, nagy pusztítást végezve közöttük, megölve többek között Kurt agát és Tojgont.

A törökök végül feladják a harcot, Ozmán is csak nagy nehézségek árán tud visszaúsztatni a folyón.

A törökök szerencséjére közeledik az éjszaka, ezért Zrínyi sem erőlteti az üldözést. Nem úgy Deli Vid, aki a folyón keresztül is üldözi a menekülő törököket.

Csak Hamviván mert szembefordulni vele és lándzsát dob rá, amit azonban Deli Vid kivéd a pajzsával. Hamviván ekkor jön rá arra, hogy hibát követett el, azzal, hogy eldobta a lándzsáját, most fegyvertelen.

Kénytelen tehát menekülőre fogni, de Deli Vid üldözőbe veszi, lándzsát dob utána. Hamviván megpróbálja pajzzsal kivédeni a dárdát, de az átmegy a fémen és a hasában áll meg.

Deli Vid komótosan odaballag a földön fetrengő, haldokló Hamvivánhoz, lábát ráteszi a testére és kiabálva gyalázza a menekülő törököket. Hamviván közben belehal a sérülésbe, Deli Vid pedig leveszi a halott páncélingét és fegyverét.

Ura kifosztását már nem nézheti tétlenül Hamviván szolgája, Kamber, aki próbálja buzdítani a többieket, hogy bosszulják meg Hamviván halálát, különben szégyenben maradnak.

Kamber szavára sok török megfordul és körbe veszik Deli Videt, aki egyedüli magyarként van a folyó túloldalán.

Deli Vid azonban nem ijed meg, felvállalja a harcot a túlerővel szemben, bár reménytelennek látszik a küzdelem. Ali Kurt aga megsebesíti egy tőrrel, Ibrahim kardja eltörik a pajzsán, de Vid kitart és dárdát dob Kamberre, aki ugyan elugrik előle, de a lándzsa megöli Zizim agát.

A törökök nem bírnak Deli Viddel, aki végül Kambert és Kurt agát is megöli. (Ez a Kurt aga nem Ali Kurt aga, mert a török tüzérek vezére a következő énekben is szerepel.)  Ekkorra már végleg elszáll a törökök harci kedve, Deli Vid háborítatlanul kelhet át a folyón, hogy csatlakozzon Zrínyihez.

A magyarok ünnepelve térnek vissza a várba, a török veszteség óriási, 3000 ezer lovas és 500 janicsár esett el a folyó menti csatában.

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!