Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regényének részletes olvasónaplója fejezetenként.
A könnyebb kezelhetőség kedvéért a regény 50 fejezetének olvasónaplóját két bejegyzésre osztottam. Vannak olyan kiadások, amik két kötetben jelentek meg, és kötetenként előröl kezdik a számozást.
Jókai Mór – A kőszívű ember fiai – Olvasónapló – 1-25. fejezet
Jókai Mór – A kőszívű ember fiai – Olvasónapló – 26-50. fejezet
Írj rövid olvasónaplót! Szerepeljen benne: S.O.S
– szerző
-a főbb szereplők
-fejezetenként a rövid tartalom
3. Írj jellemzést az egyik, számodra szimpatikus szereplőről! (minimum 2 oldal)
4. Írj rövid ajánlást a regényről! Mintha sms ajánlást írnál, a hossza nem lehet több 160 karakternél!
Kedves Zsófi011!
Ajánlom figyelmedbe a főoldal alján a kommentelési szabályokat!
Egyébként pedig az összes kérdésre tudsz válaszolni, ha elolvasod az olvasónaplót…
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf !
Díjazom a válaszodat. Ha már nem olvassák el a könyvet, legalább az olvasónaplót olvassák.
Üdvözlet
Zsuzsa mama
Kedves Zsuzsa mama!
😀
Zs.
Kőszívu ember fiai
Kedves Zsiráf, köszönöm az önfeláldozó munkádat.
Viszont lenne egy kérdésem,na jó nem is egy.
Nagyon szorít a határidő és néhány dolgot a könyvből se tudok megfejteni.
Az első az hogy „hasonlítsd össze Aranka és Edit jellemét,miben van hasonlóság és miben különböznek.
A másik kérdés amit nem tudok az hogy Alfonsine hogyan ártott akart ártani Ödönnek.Aztán egy hosszabb kérdés:Melyik női szereplőkhöz kapcsolódnak az alábbi tárgyak és milyen szerepük van a regényben.
Válaszodat előre is köszönöm szépen nagyon nagy segítség lenne ha esetleg tudnál segíteni.
Bence.
Kedves Bence!
Huh… Az első kérdést azért nem biztos, hogy egy pár soros kommentben meg tudom válaszolni… Különbség a két lány között mindenképpen a származásuk: Aranka a nemesdombi református tiszteletes lánya, míg Edit egy elszegényedett nemesi család sarja. Vagy legalábbis úgy tudja, hogy elszegényedett, hiszen valójában nagyon komoly öröksége van, amit azonban a Plankenhorst hölgyek sokáig sikerrel titkolnak el.
Az összehasonlítás egyébként azért nem teljesen korrekt, mert Edit sokkal nagyobb szerepet kap a regényben, tehát jobban meg is ismerjük őt: okos, tettre kér, ha kell ravasz és bátor. Aranka ezzel szemben jóval kevesebb „lehetőséget” kap a regényben, hiszen az ő és Ödön kapcsolata hamarabb, már a regény első harmadában révbe ér, onnantól csak olyan tulajdonságait ismerjük meg, amik egy anyához és egy feleséghez illenek: kedves, melegszívű, kissé talán gyermeteg is, de őszintén rajon Ödönért.
Hirtelen ennyit tudok összedobni 🙂
Alfonsine hogyan akart ártani Ödönnek?
Amikor a forradalom napjaiban Jenő és Alfonsine a várost járták, akkor megálltak meghallgatni Ödön szónoklatát. Alfonsine jegyzetelte is Ödön szavait, arra hivatkozva, hogy az emlékkönyvébe akarja majd bejegyezni őket. Később aztán, amikor a forradalom elbukott, és az Ödönt beidéző levél megérkezett Nemesdombra, akkor ugye az elírt név miatt Jenőnek lett kézbesítve az idézés. Jenő felismerte a tévedést, mint ahogy azt is, hogy itt a lehetőség, hogy megmentse testvérét, Ödönt a biztos halálos ítélettől, hiszen Ödön komoly tisztségeket töltött be a forradalom alatt. Tehát Jenő magát Ödönnek kiadva jelentkezett a hatóságoknál. Meg is tartották a pert, ahol ugye a bíróság azt hitte, hogy Baradlay Ödön jelent meg. A vádirat ismertetése közben Jenő számára egyértelművé válik, hogy az irathoz szükséges információk azokból a jegyzetekből származnak, amiket Alfonsine készített a forradalom alatt, és amik terhelőek Ödönre nézve.
Ödönt, vagyis valójában Jenőt tehát Alfonsine feljelentése és jegyzetei (bizonyítékai) alapján ítélik halálra és végzik ki. Alfonsine Ödönt jelentette fel, de a feljelentésbe Jenő halt bele.
Ami a harmadik kérdésedet illeti: elég jó vagyok A kőszívű ember fiaiból, de az még nekem se megy, hogy úgy válaszoljak a kérdésre, hogy nem ismerem a tárgyakat… 🙂
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf!
Azt szeretném kérdezni, hogy Richárd, amikor hazaindul Magyarországra, akkor honnét indul? (Bécsből?)
Nagyon sokat segít a munkád, köszönöm!☺
Kedves Bernadett!
Igen, Bécsből, bővebben erről a 15. fejezetben olvashatsz!
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf!
Segítségedet kérném. Az a feladatom hogy 5-6 mondatban leírjam a kőszívű ember fiai regénynek a történelmi hátterét. Kérlek segíts benne!
Kedves Eszti!
Huh, itt nem is az a nehéz, hogy leírd a történelmi hátteret, hanem, hogy 5-6 mondatba sűrítsd… Lássuk csak.
A Kőszívű ember fiai egy romantikus történelmi és családregény, aminek hátterét az 1848-49-es forradalom és szabadságharc adja. A forradalom és annak leverésének következményeit a kitalált Baradlay-család történetét keresztül ismerhetjük meg. A Baradlay-k (és a forradalom) története szorosan összekapcsolódik a Plankenhort hölgyek és Rideghváry Bence ármánykodásával.
A szabadságharc eseményeiből a regényen keresztül megismerhetjük többek között a Királyeredei csatát, Bécs ostromát és a sikertelen forradalmat követő osztrák megtorlást is, aminek önkéntes áldozata lesz a legifjabb Baradlay, Jenő.
A regényben színesen tárul elénk a magyar huszárok, népfelkelők, a csaták, ostromok világa, de ugyanígy a hátérben zajló diplomáciai manőverek is.
Én valami ilyesmit írnék, ez már egy jó alap szerintem, hogy el tudj indulni! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf! A kézfogó napja című fejezetben nem találom hogy kik viselték Ödön és Aranka gyűrűit mielőtt az övék lett?Köszönöm előre is a választ:Ági
Kedves Ági!
Attól, hogy megkérdezed még egyszer, újra csak azt tudom válaszolni, mint korábban: nem derül ki a fejezetből, hogy ki viselte a gyűrűket, vagyis nem tudjuk meg…
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf!
Mi minden évben elolvassuk a kötelező olvasmányokat, de ahogyan elkészítetted ezeket az olvasónaplókat az fenomenális. Nagyon szépen köszönjük! 🙂
Móni
Kedves Móni!
Szívesen! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf!
Az a feladatom,hogy csoportosítsam a szereplőket ezek szerint: A szabadságharcot ellenzők,A szabadságharcot támogatók. Olvasom az olcasónaplódat meg a könyvet is de gőzőm sincsen hogy kik. Légyszi segíts!
Kedves Eszti!
Indulj ki abból, hogy egy romantikus nagyregényről van szó, tehát a szereplők jellemei nem túl bonyolultak, általában minden figura vagy fekete, vagy fehér, azaz vagy jó, vagy rossz. Mivel a regény a szabadságharc mellett áll, ebből következően a rossz figurák (mármint akiket az olvasó is annak érez) lesznek azok, akik a szab.harc ellen vannak (pl. Rideghváry, Szalmás Mihály, A Plankenhorst hölgyek pl., úgy általában az osztrák és orosz katonaság), míg a jók vannak a szab.harc mellett (Baradlayné, Ödön, Richárd, Mausman Hugó, pl.)
Természetesen azért nem ilyen egyszerű a dolog, nem mindig alkalmazható ez a módszer, mert akadnak azért köztes figurák is. Jenő például az egyetlen a Baradlay testvérek közül, aki nem kötelezi el magát egyik oldalra sem, őt igazából nem is érdekli a szabadságharc. Aztán ott van még Tallérossy Zebulon, aki mindig ott van, ahol nem kéne, vagy ahol nem akar lenni. Róla sem mondható ki egyértelműen, hogy melyik csapatban játszik. Vagy éppen Palvicz Ottó, aki alapvetően osztrák katonatiszt, tehát a szabharc ellen van, mondhatni munkaköri kötelessége, hogy ellene legyen, de az olvasó mégsem tekinti őt rossz szereplőnek.
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf! Nekem van egy olyan feladatom, hogy a Baradlay családot be kellene mutatnom. Ebben szeretném a segítséged kérni. Köszönöm előre is! 🙂
Kedves anonimus!
Ez a kérdés azért mókás, mert az egész regény a Baradlay család életét mutatja be, egy romantikus családregény… Ezt nem fogom tudni Neked egy kommentben összefoglalni…
És azt is el kéne dönteni, hogy kit számítunk bele a Baradlay családba? Csak Baradlaynét, Jenőt, Ödönt, Richárdot és Baraldy Kazimírt, vagy a Editet és Arankát is?
Rögtön az első fejezetben elég sok infót találsz róluk!
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf! Igazad van elolvastam az olvasónaplódat és nagyon megtetszett a könyv! De egy kérdést szeretnék feltenni! Bradlay Ödönről szerinted mit irjak 2 oldal terjedelemben???
Kedves Zsófi011!
Huh…hát, ez azért nem könnyű kérdés 🙂 Bevezetés mindenképpen az oroszországi események, utána a hazatérés, esküvő, részvétel a forradalomban, menekülés, majd a félreértés a levél miatt. Én ezeket nevezném meg főbb pontoknak…
Üdv:
Zsiráf
Mi a regény alapkonfliktusa ?
Köszönöm szépen. Kérlek minél elöbb válaszolj.
Kedves Roller Band @soyluna!
Hát, hogy őszinte legyek, nem nagyon van értelme a kérdésnek… Ez egy több száz oldalas romantikus családi és kalandregény, rengeteg konfliktussal (családi, szerelmi, hatalmi, nemzeti, történelmi). Ha mindenképpen ki kéne emelni valamit, akkor az a Baradlay család küzdelmei, mint konfliktus. Baradlay Kazimírné azért küzd, hogy pont ellenkezően cselekedjen, mint ahogy férje végakaratában van. Három fia pedig próbál boldogulni egy számukra alapvetően ellenséges és ellentmondásos környezetben…
De akár azt is válaszolhatod, hogy a romantika tipikus konfliktusa az alap: a „jó” és a „rossz” küzd egymással és persze végül a „jó” győz.
Történelmileg természetesen a szabadságharcon van a hangsúly, tehát a magyar nemzet küzd az osztrák birodalommal.
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf!
A feladatom az lenne hogy felsoroljam hogy mi mindennel kellett megküzdenie Richárdnak a hazúton?
Kedves Egy szerencsétlen tanuló!
A választ Az elől víz, hátul tűz című fejezetben találod!
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf!
A kérdésem: A regénynek ha jól értettem a nekem feltett kérdést, rendelkezett egy eredeti címmel amit később megváltoztattak. Ismered ezt a címet?
Előre is köszöni:Egy szerencsétlen tanuló
Kedves Egy szerencsétlen tanuló!
Nem tudok róla, hogy Jókai eredetileg másik címet adott volna a regénynek… (Ez mondjuk nem jelenti feltétlenül azt, hogy így is van) Mi a Neked feltett kérdés, hátha tényleg nálad van a hiba?! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Eredeti címe: Az anya örökké
Kedves Eszter!
Köszi! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf!
A pontos kérdés ami a feladatlapomon szerepel így szól:Mi volt a regény eredeti címe?
Üdv:
Egy szerencsétlen tanuló
Kedves Egy szerencsétlen tanuló!
Ezt találtam: „Jókai Mór: A kőszívű ember fiai (eredeti cím: Anya örökkön örökké )” Bár, ezt Te is megtaláltad volna! 🙂 🙂
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf!
Diákként minden kötelezőt elolvastam – amúgy is nagyfogyasztóként olvasás terén – de őszintén mondom, a nagy lélegzetvételű klasszikusokhoz is kedvet csinálsz újra – de ami ennél fontosabb a diákoknak is – a fiam a Te munkádat végignézve olvasta el az Egri csillagokat is – szóval fordítva is működik a pedagógia! No persze amilyen érzékenyen, értő módon és úgy a lényegre hangolva, hogy a regény mondanivalója és hangulata se vesszen el, valóban nagyon értékesek az írásaid! Érezhetően komoly munka van benne, amiért tisztelettel köszönet Neked!
Judit
Kedves Judit!
Köszönöm szépen az elismerést, kell néha a pozitív megerősítés! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf! Hihetetlen munkát végeztél!
Nekünk tavaly új kötelező jött be: Az Intőkönyvem története: Nagy Katalintól, elolvastam nagyon tetszett, de egy kamasz lánynak jobban bejön, mint egy fiúnak. Jó lett volna, ha van ilyen szuper napló. Köszönjük a munkádat!
Kedves Chester!
Nagyon szívesen! Van egy olyan gyanúm, hogy egyébként is nagy változások előtt állnak a kötelezők! 🙂
Üdv:
Zsirf
Kedves Zsiráf!
Szerinted miért Baradlay Kazmir a címszereplő, úgy, hogy az első fejezetben elhunyt? Sokat gondolkodtam ezen a kérdésen, de nem jutottam semmire. Válaszodat előre köszönöm!
Kedves Dr. Bhéla!
Azt hiszem, először érdemes pontosítani, mert Baradlay Kazimír nem címszereplő… A címben ugyanis nem ő a lényeg, hanem a fiai, és valóban róluk, az ő sorsukról szól a regény. De hogy a kérdésedre is válaszoljak, az első fejezetben a haldokló Baradlay Kazimír lediktálja a feleségének a végrendeletét, amiben az is szerepel, hogy Kazimír milyen jövőt, milyen sorsot szán a fiainak. Baradlayné csendben leírja, majd férje halála után megesküszik, hogy mindent éppen ellentétesen igyekszik majd csinálni, mint ahogy azt a férje akarta. És valóban, tulajdonképpen erről (is) szól a történet. A Baradlay fiúk sorsát olyan értelemben határozza meg az apjuk, hogy végül pont ellentétesen viselkednek, mint ahogy Kazimír akarta volna, és ebben nagy szerepet játszik az anyjuk. Kazimír tehát a halála után is alakítója az eseményeknek.
Remélem valami ilyesmire gondoltál! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Szia. nagyon nagyra becsülöm a munkád, és lenne pár kérdésem.
Mi volt a jelszó amivel a három kofa bejutott a huszárok táborába?
hogyan jut haza Ödön?
mondanom kell 3 szónoklatot a regényből, te tudsz?
és még egy: Baradlay házban történtek, (sorrendbe kell rakni)
Ödönnek visszaköltözése a Kőrös-szigetről, Baradlay Kazimír végrendelkezése és halála, A forradalom idején Baradlayné kórházat rendezett be, Baradlayné a férjével „beszélgetett”, kézfogó napja – Ödön és Aranka eljegyzése, Richárd szabadulásáról evél érkezett, halotti tor, Jenő átlőtt mellényét egy katona vitte haza. Ha mindre tudnál válaszolni nagyon megköszönném.
Kedves Gajdán Gyuri!
Nyugi, az első kommentedre is válaszoltam… 🙂
Üdv:
Zsiráf
Tisztelt Zsiráf!
A következő lenne a kérdésem A kőszívű ember fiai olvasónaplós munkafüzet kitöltéséhez.
Mi Zebulon életfilozófiája?
Köszönöm a választ.
Kedves Petner ditE!
Ez a kérdés már előkerült egy párszor, és az az igazság, hogy nem nagyon tudok mit kezdeni vele… Zebulon egy komikus figura a regényben, akinek személyén keresztül Jókai a szabadságharc alatt oldalt választani nem akaró, vagy nem tudó embereket parodizálja ki. Humoros, kicsinyes, önző, de a maga módján azért nagyon is okos karakter, aki leginkább csak sodródik az eseményekkel, mindig éppen arra az oldalra áll, amelyik pont megfelel az érdekeinek. A saját szabályai szerint azonban becsületes is, amikor olyan dologra akarják kényszeríteni, ami szerinte nem helyes, akkor azét megtalálja a módját annak, hogyan bújjon ki a feladat, a felelősség alól. Nem tudom, hogy ez mennyiben életfilozófia, de hirtelen ennyi jut eszembe 🙂
Üdv:
Zsiráf
Nagyon szépen köszönjük a segítséget és a megerősítést a válaszokkal!!
Szívesen 🙂
Helló!
Én Nógrádi Gergely által rövidítettet olvasom, és feladtak egy olyan kérdést, hogy:
Menekülés közben a huszároknak hogyan sikerül az őrszem mellett elhaladniuk?
Ezt a könyv nem írja le részletesen. A kérdésre a válaszodat előre is köszönöm.
Rafa
Kedves Rafa!
A választ az Akik igazán szeretnek című fejezet vége felé keresd!
Üdv:
Zsiráf
Hali!
Nekem az lenne a kérdésem hogy letudnad írni nekem palvik Ottó jellemzését 8-10 mondatban
Előre is köszönöm!!
Kedves Alfréd!
Hát, ebben most sajnos nem tudok Neked segíteni, mert egy komment azért nem elég arra, hogy jellemzést írjak… De ha Te megírod, és úgy érzed, hogy jól sikerült, akkor szívesen kirakom az oldalra!
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf,
A regény szerkezeti vázlatára lenne szükségem. Megcsináltam ,de nekem elég rövidnek tűnik. Hátha van ötleted hogy bővíthetném ki. És a kibontakozás sem sikerült valami egyedire 🙂
Alaphelyzet: Kazimír végrendelete és halála
Bonyodalom: Baradlayné fogadalma
Kibontakozás:
Ödön hazatérése
Richárd hazatérése
Jenő hazatérése
A Szabadságharc csatái
Tetőpont:
Buda visszafoglalása
Jenő áldozata
Megoldás:
Ödön és Richárd megmenekülése
Aphonsine bukása
Köszönöm:
Andi
Kedves Andi!
Teljesen jól megcsináltad, egy szerkezeti vázlatot kellett írni, nem kell azt ennél jobban túlbonyolítani.
Ha nagyon akarod esetleg ki lehet egészíteni azzal, hogy a kibontakozásnál Baradlayné teljesíti a fogadalmát, ennek következménye Ödön, Richárd és Jenő hazatérése. (Csak hogy meglegyen az összefüggés a bonyodalom és a kibontakozás között.)
A megoldásnál pedig ln Ödön megmenekülését, és Richárd és Edit házasságát emelném ki Alphonsine bukása mellett.
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf!
Értékelem a munkádat! Köszönöm, hogy létre hoztad ezt az oldalt! Így tovább és Kellemes Ünnepeket Kívánok Neked!
Kedves Virgács!
Köszönöm az elismerést, és neked is Boldog Karácsonyt kívánok! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf!
Az olvasó naplónkhoz kaptunk pár kérdést és ez volt az egyik: „Mi a mű alapkonfliktusa?”
Én úgy gondolom, hogy erre több válasz is lehet…
Ezekre gondoltam:
– Baradlay Kazimír halála
– A rendeleteinek fordított elvégzése (vagy vlmi ilyesmi)
– Szabadságharc
Te mit gondolsz? Válaszodat előre is köszönöm, és a munkádat is
Üdv.
TAnuló
Kedves TAnuló!
Hm…A kérdés tényleg nem túl szerencsés, mert ez egy több száz oldalas regény, rengeteg konfliktussal. Ha azonban tényleg muszáj egy konfliktust kiemelni, akkor az az általad is említett végrendelet és annak rendelkezései. Tulajdonképpen ez indítja el az összes cselekményt, vagyis az, hogy Baradlay Kazimír végrendeletével és annak utasításaival szemben megy a felesége.
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf!
Azt a kérdést kaptuk, hogy ki áll a mű középpontjában, és miért.
Ha azt írom, hogy Baradlayné, mert ő láthatatlanul is mind végig jelen van, vagyis hozzá vezethetőek vissza a cselekmények (a legtöbb a könyvben, mert pl.: a szabadságharc nem)
akkor az úgy jó, vagy kicsit bővebben kéne fogalmaznom..?
Te mit gondolsz?
Egyébként küldtem egy kicsit hosszabb terjedelmű kommentet. Tudom, hogy engedélyezned kell előtte, mielőtt kiteszed az oldalra, de azt megkaptad? Attól félek, hogy nem ment át… Na hát majd meglátjuk. Addig is szép napokat mindenkinek! Előre is köszönöm a válaszodat! <3
Üdv.:
TAnuló
Kedves TAnuló!
Igen, igazad van, Baradlayné a központi figura, a fő mozgató erő. És persze ezzel vitatkozni is lehet, mivel a történet sok szálon fut, amiknek mind megvannak a maguk főszereplői. Pl. Baradlay Kazimír végrendelete nélkül Baradlayné sem tenne esküt arra, hogy éppen ellenkezően fog viselkedni, mint ahogy azt a férje meghagyta neki. Tehát Kazimír annak ellenére az események elindítója és formálója, hogy csak az első fejezetben szerepel. Tény viszont, hogy ha egy embert kell megjelölni, akkor az Baradalyné.
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf!
Köszönöm!!!
Üdv.:
TAnuló
Kedves TAnuló!
Szívesen!
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf!
Nagyon sokat segített nekem az előző években ez az oldal! A kőszívű ember fiainál egy kicsit hiányosnak éreztem, de gondolom sokat dolgoztál vele.
Nagyon nagyra értékelem a munkádat.
Kedves Jani!
Kifejted bővebben, hogy miért érzed hiányosnak?
Üdv:
Zsiráf
nekem az a gondom fogy csak a főbb szerplőket írtad ki nem az összeset ez által annyira nem könnyebíti meg a dolgom
Kedves medve!
Őszintén sajnálom…
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf!
Elsőnek is szeretném megköszönni a diáktársaim nevében, hogy belevágtál ebbe a hatalmas munkába. Rengeteget segítesz, el sem tudom képzelni hány óra munka van ezekben az olvasónaplókban. Egyszóval KÖSZÖNÖM!
Másodszor pedig a segítségedre lenne szükségem. Nem szeretnélek zavarni, hogy a kérdésemmel keljen foglalkoznod, de ezt a kérdést kaptuk a tanárunktól: Hogyan bizonyosodik meg Baradlayné Aranka állhatatos érzéseiről fia iránt? Mi lesz az első tette ura végakaratával szemben, miként váltja valóra Ödön tekintetében fogadalmát?
Egyszerűen nem tudok rá értelmes megfogalmazást írni. Kérlek segíts!
Üdv: Egy Hálás Tanuló
Kedves Egy Hálás Tanuló!
Hogyan bizonyosodik meg Baradlayné Aranka állhatatos érzéseiről fia iránt?
A választ a női bosszú című fejezetben találod.
Mi lesz az első tette ura végakaratával szemben, miként váltja valóra Ödön tekintetében fogadalmát.
Baradlay végakaratát az első fejezetben találod. Azt, hogy mit tesz Baradlayné Odönnel kapcsolatban, a Két jó barát című fejezetben találod. Azt pedig, hogy ezt miként váltja valóra, a Kézfogó napja című fejezetben találod!
Üdv:
Zsiráf