Gárdonyi Géza – Egri csillagok – Olvasónapló

Gárdonyi Géza Egri csillagok című művének részletes olvasónaplója fejezetenként

A könnyebb kezelhetőség érdekében a regény olvasónaplóját öt bejegyzésre osztottam a regény részeinek megfelelően.

Első rész – Hol terem a magyar vitéz?
Második rész – Oda Buda!
Harmadik rész – A rab oroszlán
Negyedik rész – Eger veszedelme
Ötödik rész – Holdfogyatkozás

Az Egri csillagokhoz kapcsolódó, ajánlott bejegyzések:

 

Gárdonyi Géza – Egri csillagok – Olvasónapló” bejegyzéshez 95 hozzászólás

  1. Kicsoda?
    Sárközi
    Papagáj
    Tulipán
    Cserhán
    Enyingi eb
    A teheráni elefántcsorda
    Hösök höse?

    • Kedves Németh Szilvia!

      Ajánlom figyelmedbe a kommentelési szabályokat a főoldalon!

      Üdv:

      Zsiráf

  2. Szia nagyon szuper az oldalad.Egy kérdésem lenne biztos tudsz segiteni,a magyar és a török sereget kell összehasonlitani fegyverzet ruházat harcmodor… Előre is köszönöm ha segitesz. És mégegyszer gratulálok a munkádhoz .Köszönöm Gergő

    • Kedves Egédi Gergő!

      Mikorra kell a válasz, mert most kicsit el vagyok veszve…

      Üdv:

      Zsiráf

    • Kedves Gergő!

      Na szóval! 🙂 Lássuk az összehasonlítás főbb pontjait:

      Létszám: a török és a magyar sereg létszámáról is találsz infókat a “Mekkora volt valójában az egri várat ostromló török sereg” című írásban

      Fegyverzet:
      Az egriek fegyvereiről pontos leírást találsz a IV. rész 4. fejezetében, amikor Dobó felolvastatja Gergellyel a vár fegyverkészletét tartalmazó listát. Ehhez esetleg még hozzáadhatod Gergely különleges fegyvereit, amit az ostrom során bevetett.
      A török sereg erejéről Varsányi Imre, a kém hoz jelentést a IV. rész 6. fejezetében.

      Ruházat:
      Itt szerintem csak általánosságokat tudsz írni: törököknél a turbán, bugyogó, görbe kard és tőr, magyaroknál a sisak, a mente, a tiszteknél testpáncél, szabja

      Harcmodor: A török harcmodor lényege, hogy az első napokban ágyúkkal minél jobban megrongálják a falakat, majd sorozatos ostrommal és további folyamatos ágyúzással bevegyék a várat. A magyarok célja pedig nyilván az, hogy megvédjék a várat és reménykednek a királyi felszabadító sereg érkezésében. A török ágyúzást és ostromot úgy próbálják meg zavarni, hogy többször kicsapnak a várból – több-kevesebb sikerrel.

      Remélem tudtam segíteni! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

    • Kedves József!

      Tekintve, hogy az olvasónaplók menüpont alatt találtad: nem, ez nem egy rövidített változat. Ez egy olvasónapló.

      Üdv:

      Zsiráf

  3. Holnapra kell befejeznem az olvasónaplót viszont még csak a 4. résznél tartok. Ha ez az oldal nem lenne valószínű hogy még sehol sem tartanék, nagyon jó az oldal így tovább

    • Kedves Egy lusta tanuló!

      Hát…tényleg eléggé a végéra hagytad, de nem lehetetlen mutatvány! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

  4. Kedves zsiráf!

    Nagyon sokat segített ez az olvasónapló és csak annyit szeretnék tudni, hogy tervezed-e az “alkalmazítását”ennek a honlapnak.

    Üdv: Bence

  5. Szia!

    Van egy olyan kérdés az olvasónaplóban, hogy:
    Hogyan és kiknek szól a szultán meghívása? (2. fejezet)

    Tudnál segíteni? Előre is köszi.

    • Kedves Dénes!

      Második rész lesz az, ha jól sejtem… 🙂

      “- Ez okból – folytatta a követ – kéreti felségedet a hatalmas padisah, méltóztassék a kis király őfelségét a dajkával együtt kocsiba ültetni, és méltó kísérettel hozzá bocsátani.[…]
      – Továbbá – folytatta ekkor a török – az én uram és császárom azt óhajtja, hogy János Zsigmond őfelségét mindazok az urak kísérjék el, akik Buda védelmében kitüntették magukat. Ismerni óhajtja a magyar hősöket; valamennyit a maga hőseinek tekinti.”

      Üdv:

      Zsiráf

      • Lenne még kérdésem ezzel kapcsolatban:

        A meghívottak közül valakinek rossz előérzete támad. Ő Török Bálint. Mi történik vele?

        Bocs, hogy későn kérdezek, csak a 2. rész holnapra kell. Ennyi van hátra.

  6. Szia! Lenne néhány kérdésem:

    Kikből áll a Török Bálint kiszabadítására induló csapat?

    Kik csatlakoznak később hozzájuk?

    A drinápolyi út mentén egy szerájban véletlen találkozásra kerül sor. Kire ismerünk rá?

    A héttoronyba új rabok érkeznek. Kik ők?

    Hogyan reagál erre a két korábbi magyar rab?

    Hogyan járnak túl Veli bég eszén és jutnak be a Héttoronyba Gergelyék?

    Ennyi lenne. Előre is kösz.

    • Kedves Dénes!

      Ezek azért teljesen alap kérdések, mindegyikre benne van a válasz az olvasónaplóban…

      Kikből áll a Török Bálint kiszabadítására induló csapat? 5. fejezet

      Kik csatlakoznak később hozzájuk? 7. fejezet

      A drinápolyi út mentén egy szerájban véletlen találkozásra kerül sor. Kire ismerünk rá? 5. fejezet

      A héttoronyba új rabok érkeznek. Kik ők? 8. fejezet

      Hogyan reagál erre a két korábbi magyar rab? 8. fejezet

      Hogyan járnak túl Veli bég eszén és jutnak be a Héttoronyba Gergelyék? 11. fejezet

      Üdv:

      Zsiráf

  7. Szia!
    A tanérom ezt adta fel feladatnak:
    Színesen és képszerűen mutasd be a török és a magyar sereget ( létszám, összetétel, öltözet, fegyverzet, szándék, lelkület stb.) leíró fogalmazásban!
    Előre is köszönöm a válaszodat!

  8. Kinek a kardjára írta ezt az igét Tinódi?
    Aki bátor az az erős, / Aki erős könnyen is győz…

  9. Akkor kezdjük újra:

    Szia!

    Kinek a kardjára írta ezt az igét Tinódi?
    Aki bátor az az erős, / Aki erős könnyen is győz…

    A választ előre is köszönöm 🙂

    • Mennyivel volt nehezebb normális kommentet írni? 🙂

      Mekcsey kígyós kardjára írja.

      Üdv:

      Zsiráf

    • Kedves Valaki!

      Ha már ilyen szépen köszöntél és megszólítottál…

      Keresztesfalva.

      Üdv:

      Zsiráf

  10. Kedves Zsiráf!
    Szia tudnál nekem abba segíteni,hogy: Hogyan tesz szert Gergő lóra és kardra??
    A választ előre is köszi!
    😊

  11. Kedves Zsiráf!
    Nagyon szépen köszönöm

  12. Kedves Zsiráf!
    Tudnál nekem abba segíteni még hogy: Mit olvastak le a rabok a pap lábán lévő bilincsről??
    A választ előre is köszönöm!☺😃

  13. Kedves Zsiráf!
    Tudnál segiteni, hogy mi az epizód az Egri csillagokban?
    Köszönöm!
    Üdv.
    Karina

    • Kedves Karina!

      Induljunk ki abból, hogy mit jelent a epizód? Az epizód egy olyan rövidebb történet, esemény, vagy leírás, ami nem tartozik szorosan a cselekményhez, nem viszi előrébb a történetet. Ha elhagynánk, a történet akkor is tökéletesen érthető lenne. Feladata annyi, hogy általa jobban megismerünk pl. egy szereplőt, vagy egy szereplő jellemvonását.

      Így pl. ilyen epizód az, amikor Gergelyt és Vicuskát elrabolja Jumurdzsák és a többi rabbal közösen ülnek a tűz körül és vacsoráznak. A pap pedig felolvassa a lábán lévő bilincsbe karcolt helyneveket, egy másik rab pedig kommentálja. (1. rész 4. fejezet)

      Vagy ilyen epizód később Móré László elfogása is.

      Remélem tudtam segíteni! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

  14. Kedves Zsiráf!
    Köszönöm. Közben az jutott eszembe, hogy epizodikus az is, amikor az elején,bemutatja a párbajozó Török Bálintot. Jól gondolom?
    Köszönöm!

  15. Kedves zsiráf
    Azt szeretném kérdezni hogy hány évesek voltak Török Bálint fiai amikor megismerkedtünk velük a regényben

    • Kedves Dorka!

      Ugyanezt a kérdést már feltetted tegnap a 3. rész olvasónaplójánál és ott meg is válaszoltam…

      Üdv:

      Zsiráf

  16. Kedves Zsiráf!

    Mit jelent az, hogy : “Dagadozó pofával pikogtatja a kalanétját?”
    A szövegkörnyezetből egy szájjal fújható (?) hangszerre gondolunk, de konkrétan nem találtunk róla semmit.

    Köszi a választ,
    H&M

    • Kedves H&M!

      Ugyanabból a bekezdésből kiderül, hogy a zenészek öten vannak, három sípos és két trombitás. Tehát a kalanét vagy síp, vagy trombita. Hirtelen nem találom, de mintha úgy emlékeznék, hogy van olyan rész, ahol szó van róla, hogy Sárközinek van (fa)sípja. Vagyis több mint valószínű, hogy a kalanét sípot jelent… 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

  17. Kedves Zsiráf!

    Ki adhatta fel a táviratot? 🙂

    Majdnem beleszerettem a széparcú vendégbe. STOP. Kiderült róla, hogy lány. STOP. Utána szöktem Konstantinápolyba. STOP. Rab lettem. STOP.

    (Nem Téged akarlak próbára tenni, a 6 hasonló stílusú táviratból erre nem tudom a választ.)
    Köszönöm az idődet és a türelmedet!
    Üdv,
    Fanny Paz

    • Kedves Fanny Paz!

      Ha jól sejtem, akkor ő Cserhán lesz, a cigány lány, a vajda lánya, akivel Gergőék akkor találkoznak, amikor Konstantinápolyba menet megállnak egy cigány tábornál, és ott összefutnak Sárközivel.

      Viszont ez a táviratos dolog baromira tetszik, megírod nekem e-mailben a többit is? cím a lap alján! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

  18. Kedves Zsiráf!
    Segítségedet szeretném kérni. Több kérdésem lenne, de nem mindre kell válasz. Az első, a görög kocsmáros neve. A regényben nem emlékszem névre csak arra, hogy görög. Ellenben Te örmény származásúnak írod. Második, bár most tartok az utolsó fejezet olvasásában, nem tudom ki az egyetlen sértetlen magyar. Én Gergely fiára gondolok, de ő nem harcol.
    Végül van két kérdésem aminek szerintem ugyan az a lényege.
    1. Milyen nem szokványos módon védték a török támadástól az egri várat?
    2. Miért győzhettek az egriek a túlerejű törökkel szemben?

    Válaszod előre is köszönöm!

    Fregoli

    • Kedves Fregoli!

      A görög kocsmáros neve:

      “Kerti lakás lehetett az valamikor, valami szép márványnyaraló még abban az időben, mikor Konstantinápolyt Bizáncnak hívták. De haj, az idő meg a földrengés meglazítja a márvány-kockákat is, letördeli a teraszok alabástrom-balüsztréit, az ablakok kővirágait; félremozdítja a lépcsőket, és dudvát ültet az oszlopok hasadékába. A nyaralóból kurta kocsma lett.
      Járt oda mindenféle nép, s a gazda, akinek Milciádesz volt a keresztneve, mellékesen orgazdasággal is foglalkozott.”

      És valóban görög, ezt valószínűleg én írtam el… 🙂

      Az egyetlen sértetlen magyar ügyében nem jó felé keresgélsz 🙂

      “És seb nélkül nincs a vár népe között se férfi, se asszony. Azazhogy mégis van: a cigány.”

      1. Milyen nem szokványos módon védték a török támadástól az egri várat?

      Ezzel kapcsolatban ajánlom ezt a bejegyzést. Illetve, ha nagyon akarom, akkor végül is ide lehet még sorolni, amikor a dobra tett borsóval, majd utána a lavórban lévő vízzel figyelik a török aknászok munkáját.

      2. Miért győzhettek az egriek a túlerejű törökkel szemben?

      Nos, ez azért egy elég összetett kérdés. Egyrészt azért – mint ahogy Dobó is elmondja a vacsorán a tiszteknek -, mert mind magyarok és a hazájukat védték. “Ha kell vérrel, ha kell élettel” Tehát itt a hazaszeretet a fő motiváció, és aki véd egy számára kedves, fontos dolgot, az mindig előnyben van azzal szemben, akit mondjuk csak a zsákmány motivál.

      Másrészt – de ez már nem feltétlenül derül ki a regényből – vannak ennél földhözragadtabb okok is. Eger ostroma a 1552-es török hadjárat utolsó hadi eseménye volt és eredetileg nem is szerepelt a “programban”. A török seregnek az ostrom végére fogytán volt az élelme, és az idő is kezdett elromlani, végéhez közeledett az évnek az az időszaka, amikor még lehet és érdemes hadi cselekményeket folytatni..

      A hadtörténészek szerint egy megerősített helyet – várat – mindig könnyebb védeni, mint ostromolni, tehát a védők mindig előnyben vannak. Dobó és emberei remekül használták ki a vár adottságait, és húzták el az időt addig, míg a török kénytelen volt elvonulni a vár alól azért, hogy még időben a téli szálláshelyükre érjenek.

      Tehát több dolog játszott össze, a hősiesség, a helytállás, a tudás, és a szerencse is kellett a győzelemhez.

      Remélem tudtam segíteni!

      Üdv:

      Zsiráf

  19. Kedves Zsiráf!
    Hol találok a regényben bonyodalmakat? Illetve bátorságra hol találok példát?
    Nagyon szépen köszönöm a segítségedet!

    • Kedves Horváth Judit!

      Hát, bonyoldalom az van bőven a regényben! 🙂 Rögtön az elején nagy bonyodalmat okoz, hogy Gergely megengedi Vicuskának, hogy vele menjen lovat legeltetni, mert így kerülnek Jumurdzsák fogságába.
      Bonyodalmat okoz Móré László is, akivel Gergely a fogságban ismerkedik meg, hiszen Móré később elárulja Jumurdzsáknak, hogy a közelben van egy falu – Keresztesfalva – és ott lakik Cecey, akinél biztos sok kincs van. A törökök ezért támadják meg a falut.
      A bátorságra is rögtön van példa az elején, amikor Gergely és Vicuska az éjszaka közepén megszöknek a török fogságból, ez egy igen bátor húzás Gergőtől, sőt, nem csak a saját lovukat viszik magukkal, de még Jumurdzsák lovát is.

      Üdv:

      Zsiráf

  20. Ki vagy Te “Zsiráf”, aki mintegy önkèntes segèlyszolgálat, itt vagy, válaszolsz minden – a művet el nem olvasók – “utolsópillanatos” kèrdèsère??

    Kiváló stílusban adsz közre minden fogalmazást ès a művet az utolsó szögig ismered. A regènyből kèszült film vagy a musical rendezője sem ismerheti jobban..
    Ma vègig olvastam az összes bejegyzèsed a tèmában. Hihetetlen! Esetleg töritanár vagy? Vagy irodalmár vagy bölcsèsz? Fèrfinek gondollak, max 40-es 🙂
    Honnan ered a mű iránti ekkora èrdeklődès, munkabírás, kapacitás?? Ès az önzetlensèg amivel a szellemi termèkedet fáradhatatlanul megosztod?
    -Hála!-

    • Kedves Andy!

      Köszönöm a méltató szavakat, majdnem el is pirultam 🙂 Nem vagyok tanár, ez “csak” a hobbim, tudod, mindenkinek kell valami agymenés, az enyém ez… Az pedig szinte véletlen, hogy az én hobbim összeér azzal, amire másoknak szüksége van. Hidd el, két-három éve én lepődtem meg a legjobban, hogy ilyen sikere lett az oldalnak és a visszajelzések alapján érdemes csinálni, mert van rá igény. Ez motivál. 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

  21. Kedves Zsiráf!!
    Nagyon nagyon szépen köszönöm a segítségedet! Nagyon hálás vagyok Neked!
    További sok erőt és egészséget kívánok a munkádhoz!
    Üdvözlettel: Horváth Judit

  22. Kedves Zsiráf!
    Meg tudod mondani nekem milyen véletlenszerű események viszik előre a cselekményt a regényben?Válaszodat előre köszönöm.
    U.I. Sokat segített az oldal!

    • Kedves Csongor!

      Nos, ilyenből van bőven… 🙂 Rögtön az elején Dobó és az emberei csak véletlenül keverednek el Keresztesfalvára, nem is tudják, hogy ott van egy falu. Aztán később Gergelynek egy véletlen elszólásából derül ki Cecey és Dobó számára, hogy másnap a törökök meg fogják támadni a falut.
      De Gergely pl. kétszer is véletlenül találkozik Sárközivel, a ragyás cigánnyal, az is véletlenül, Mekcsey egy fél mondatából derül ki, hogy Évát éppen férjhez készülnek adni Fürjes Ádámhoz.

      Remélem ilyenekre gondoltál!

      Üdv:

      Zsiráf

  23. Kedves Zsiràf.Nagyon jò ez az oldal.
    Azt szeretnèm kèrdezni,hogy hàny àlruhàs jelenet van a könyvben?
    Vàlaszodat előre is köszönöm.☺

    • Kedves Viola!

      Lássuk csak… Gergelyék töröknek álcázva utaznak Konstantinápolyba, aztán olaszoknak álcázva jutnak be a Héttoronyba. Jumurdzsák magyar nemesnek álcázva megy Évához, Sopronba. Éva és Miklós diák ismét törökek álcázva vegyülnek el az Egert ostromló török táborban.
      Hirtelen ennyi jut eszembe!

      Üdv:

      Zsiráf

  24. Kedves Zsiráf!
    Szeretném megkérdezni hogy hogyan hal meg Török Bálint, mert előlöre kell tudni és még nem tartok ott a könyvben.

    Válaszodat előre és köszönöm!

    • Kedves Domonkos Dóra Luca!

      “- Igaz, hogy Bálint úr meghalt?
      – Az bizony, szegény, már egypár hónapja. A bilincseit csak a halál oldotta le.
      – Mennyivel élte túl az asszonyt?
      – Jó egynéhány esztendővel. Az asszony, tetszik tán tudni, akkor halt meg, mikor mink Konstantinápolyból hazajöttünk. Éppen temették, mikor Debrecenbe érkeztünk.
      – Jó asszony volt – mondta Dobó elgondolkodva.
      S a poharáért nyúlt, mintha érte akarna inni.
      – Bizony olyan nem sok terem a földön – mondta Gergely.
      És ő is a poharáért nyúlt. Némán koccintottak. Talán mind a kettőnek az volt a gondolata, hogy a jóságos asszony látja odafenn az érette emelt poharat.”

      Üdv:

      Zsiráf

  25. Szia Zsiráf! Van itt olyan rész amiben az egész történet tömören lévén írva mert nagyon elvagyok maradvan ezzel az egésszel!

    • Kedves Levi aki szeret olvasni csak elfejwti!

      Ez egy több száz oldalas regény, de gondolom ez már Neked is feltűnt! 🙂 Egy ennél rövidebb olvasónaplónak már nem lenne értelme, mert akkor érthetetlen és követhetetlen lenne, és túl sok fontos dolog maradna ki belőle! Ha hétfőn kell leadnod, akkor azért van még időd, csak komolyan neki kell feküdni! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

  26. Szia!
    Vizsgázni fogok irodalomból és lenne egy kérésem az Egri Csillagokból : “Mutasd be a két cselekményszál egybefonódását “cselekményszálat
    Válaszodat előre is köszi!!Egy Diák

    • Kedves Egy Diák!

      Az a bajom ezzel a kérdéssel, hogy ennek így nincs értelme… Az Egri csillagok egy több száz oldalas történelmi nagyregény, amiben rengeteg cselekményszál van, amik hol egybe fonódnak, hol meg elválnak. Melyik kettőre gondolsz? A magánéleti és történelmi szálra? Gergely és Vicuska történetére? Jumurdzsákra és a gyűrűre? Gergelyre és Jumurdzsákra? Gergelyre és a gyűrűre? Stb., stb. És mit kell írni belőle? Fogalmazást, esszét, vagy csak néhány mondatban???

      Üdv:

      Zsiráf

  27. Kedves Zsiráf!
    Segítségedet szeretném kérni. A suliban kaptunk egy feladatot az Egri csillagokkal kapcsolatban.
    Kiváló stílusod és fergeteges tudásod a művel kapcsolatban arra ösztönzött, hogy megosszam veled a feladatomat! 🙂
    Privatban esetleg kapcsolatba tudok veled lépni?

    • Kedves Olivér!

      Megtisztelő, hogy fergeteges stílusom és kiváló tudásom miatt rám esett a választásod 😀
      olvasonaplopo[kukac]gmail[pont]com

      Üdv:

      Zsiráf

  28. Szia Zsiráf!
    olvastam a válaszaidat a rengeteg kérdésekre, nagyon otthon vagy az Egri csillagokban. Gyermekem, magyar irodalomból fogalmazást fog írni – téma -Egri csillagok. Szegénykém el is olvasta, de valahogy semmire sem emlékszik.Témája: Fürjes mesélje el Ceceynek, miért érez engesztelhetetlen gyűlöletet Gergely iránt.
    Ha tudnál segíteni!

    • Kedves Judit!

      Mondjuk ez tényleg egy elvarratlan szál a regényben 🙂 A kiindulópont mindenképpen a második rész, amikor Gergely Budán megismerkedik Mekcseyvel. Ekkor még egyáltalán nem barátkoznak össze, sőt, nagyon is ellenséges a hangulat, Mekcsey megsérti Gergelyt, mire Gergely párbajra hívja ki Mekcseyt, amit az el is fogad.
      Itt jön majd képbe Fürjes, akit Gergely megkér, hogy legyen a párbaj segédje. (2. rész 21. fejezet)
      Maga a párbaj azonban – bár Gergely és Fürjes megjelennek éjfélkor a Szent György téren – elmarad, mert közben a törökök csellel beveszik Budát, a gyáva Fürjes pedig elszalad.
      Két fejezettel később, amikor a királyné (és vele Vica is) elhagyja Budát, akkor a menetben ott van Fürjes is, akit Gergely meg is vádol gyávasággal.
      Ekkorra már tisztában vagyunk Fürjes jellemével: gyáva.
      Gergely pedig évekkel később vesz rajta elégtételt, hiszen a Gyalu várában unatkozó királyné azzal múlatja az időt, hogy házasságot szervez Vica és az ekkor már királyi hadnagy, Fürjes Ádám között. Gergely pedig az esküvőről szökteti meg Vicát, így Fürjes hoppon marad, és ez azért elég nagy megaláztatás ahhoz, hogy gyűlölje érte Gergelyt.
      Mint jeleztem ez a szál nincs elvarrva, Fürjes további sorsáról semmit sem tudunk.

      Remélem valami ilyesmire gondoltál! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      u.i.: Egyébként, ha játszunk egy kicsit, és ismerjük a regény szereplőinek jellemét, akkor valójában nincs értelme a kérdésnek, mert ha Fürjes odament volna nyavalyogni Ceceynek, akkor az öreg habitusát ismerve, simán elhajtott volna 🙂

  29. Kedves Zsiráf!

    Először is szeretném megköszönni az olvasónaplót. Én olvastam a könyvet, de nagyon nagy hasznomra szolgált a saját olvasónapló megírásában.
    Szeretnék feltenni pár kérdést, amiben nem vagyok biztos vagy már nem emlékszem rá:
    Mi a hasonlóság a következő szereplők között?
    Mekcsey,Zoltay,Fügedy válasz: hadnagyok ?
    Jumurdzsák, Hajván válasz: mind a kettő bég lett ?
    Illetve Mekcsey jellemzése az ostrom alatt tanúsított viselkedése alapján
    Tetőtől talpig sebek és ütések gyűjteménye, bátran harcol, hősiesen küzd

    Nagyon köszönöm!

    Maxi

    • Kedves Maxi!

      Érdekes, hogy a Mekcsey, Fügedy és Zoltay közötti hasonlóság vagy két hónapja egyszer már előkerült egy kommentben, és akkor is értetlen voltam… A válasz biztos nem az, hogy mindannyian hadnagyok, mert ez nem igaz, Mekcsey kapitány, vagyis feljebb áll a parancsnoki láncban, mint Fügedy és Zoltay.
      Neked is ugyanazt tudom írni, mint akkor: egyetlen helyen említik ezt a három nevet egymást után, akkor, amikor Éva már bejutott a várba, és először beszél Dobóval, aki elmondja Évának, hogy miért kell rejtve maradnia, miért nem szabad, hogy Gergely felismerj és elvonja a figyelmét a vár védelméről:

      “- Gergely a várnak az esze. Az ő elméjét nem szabad elvonni a vár védelmétől egy percre se. Kit ismer még itt kegyed?
      – Mekcseyt, Fügedyt, Zoltayt. Apám is itt van, Bálint bácsi is, a papunk.”

      Vagy ez a válasz – és akkor igazán gratulálok a kérdés feltevőjének, mert ehhez olyan szinten kell ismerni a regényt, ami nem várható el egy gyerektől -, vagy hibás a kérdés…

      Amíg viszont a magyar tisztek között nehéz hasonlóságot találni, addig Jumurdzsák és Hajván között lehet, hogy túl sok is van. Azon túl persze, hogy igazad van, mindketten bégek, bár Jumurdzsák kezdettől fogva tiszt volt, míg Hajván csak később kaptam meg ezt a rangot Manda bég néven. Mindketten törökök ugye és katonák. Mindkettejüknek komoly hatása van Gergely életére: Hajván segít neki megszökni, Jumurdzsák pedig egy fél életen át kutat Gergely és a gyűrűje után. Gergely mindkettejükkel találkozik a konstantinápolyi kaland során, habár ott Hajván csak nagyon halvány mellékszereplő, és ott vannak Eger ostrománál is.

      Ami Mekcsey jellemzését illeti, nagyjából jól összefoglaltad a figurát, talán annyit lehet még hozzátenni, hogy forróvérű, lobbanékony természet, akit könnyen elragadnak az indulatai, tudja ezt Dobó is, ezért nem engedi, hogy Mekcsey részt vegyen a várból történő kirohanásokban. Történelmi adalék Mekcseyhez, hogy amennyire tudjuk, a aló életben is ilyen volt, ez is lett a veszte: az egri ostrom után nem sokkal összevitatkozott egy jobbágyával, aki úgy gondolta, hogy ha érvekkel nem tudja meggyőzni urát, akkor máshogy próbálja, és egy fejszét állított Mekcsey fejébe…

      Üdv:

      Zsiráf

  30. Szia.Segitsegre volna szuksegem. Szerintem megkaptam a legnehezebb temat. Egri csillagok – Gergely meselje el Zoltaynak az ostrom egyik szuneteben Sarkozivel valo talalkozasait , kozos elmenyeiket. Masfel oldalban egy fogalmazasban kell kidolgoznom. Az Egri csillagokat meg nem sikerult vegigolvasnom. Sokat hianyzok…..ezert vannak nehezsegeim. A neten mar orak ota kutatok de nem talaltam semmit. Tudnal esetleg segiteni?

    • Kedves Bella19!

      Azért nem a legnehezebb, de tény, hogy kell egy kicsit agyalni rajta. 🙂 Gergely és Sárközi háromszor találkoznak a regény cselekménye során, ebből kétszer vannak igazán hatással egymás életére, pontosabban Gergely mindháromszor Sárköziére, Sárközi pedig kétszer Gergelyére.
      A kiindulópont mindenképpen rögtön a regény eleje, amikor Gergely Jumurdzsák fogságába esik, és a többi magyar rab között találkozik Sárközivel is. (1. rész 3. fejezet) Itt azért még különösebb kapcsolat nem alakul(hat) ki a két szereplő között, hiszen Gergely még gyermek, de az tény, hogy Sárközi később (a többi magyar rabbal együtt) Gergelynek (is) köszönheti a szabadulását.
      Sárközi pedig még évekkel később is emlékszik a kis jobbágyfiúra és hálás is neki, ami kiderül a következő (véletlen) találkozásukból a harmadik részben. Ekkor ugye Gergely és társai Török Bálint kiszabadítására igyekeznek Konstantinápolyba, és a cigányok táborában a vajda véletlenül éppen Sárközit ajánlja nekik vezetőnek. (3. rész 7. fejezet)
      Annak ellenére, hogy a szabadítási kísérlet végül nem sikerül, Sárközi sok és értékes segítséget nyújt Gergelyéknek, gyakorlatilag nélküle semeddig sem jutnának Gergelyék a török fővárosban. Az egy másik kérdés, hogy a kaland szerencsétlen véget ér Sárközi számára, mert a törökök elfogják, és tulajdonképpen elvarratlan szál a regényben, hogy aztán Sárközinek hogyan sikerül kiszabadulnia.
      Harmadjára pedig már a felnőtt, királyi hadnagy Gergely találkozik Sárközivel megint csak évekkel később, amikor Egerbe tart az embereivel. (4. rész 2. fejezet) Gergely ráveszi a cigányt, hogy tartson vele Egerbe, a cigány pedig igent mond, bár az nem derül ki, hogy a Gergely iránti ragaszkodása, vagy a beígért jutalom miatt.
      Az ostrom alatt a cigány különösebben nem erőlteti meg magát, de kétségtelen érdeme, hogy az áruló Hegedüs leleplezését ő indítja el, illetve még egy fontos tényező vele kapcsolatban, hogy a cigány az egyetlen várvédő, aki egyetlen karcolás nélkül ússza meg az ostromot, nyilván nem azért, mert vitézen küzdött a falon…
      További ajánlott bejegyzések a témában: Sárközi jellemzése, Hegedüs jellemzése

      Üdv:

      Zsiráf

  31. Kedves Zsiráf!

    Nagyon köszönöm a segítségedet. Feladatlapokat kaptunk minden részhez, ezek az 5.
    részhez tartozó feladatlap kérdései voltak. 🙁

    Köszönöm!
    Üdv!
    Maxi

  32. Kedves Zsiráf
    Nagyon szépen koszonom a válaszodat,
    sokat segitetél. Orok hálám!

    Udv:
    Bella19

  33. Szia!
    Azt szeretném megkérdezni, hogy szerinted mit raknák bele egy Egri csillagok nagydolgozatba (nagydogát írunk holnap belőle)
    Válaszodat előre is köszi!

    Üdv:
    Niki

    • Kedves Niki!

      Értékelem a bizalmadat, de sajnos ennyire nem látok a jövőbe! 🙂 A feltett kérdéseket általában meg tudom válaszolni, de hogy mik lesznek a kérdések? Ez sajnos csak holnap fog kiderülni 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

  34. Kedves Zsiráf!
    Azt szeretném kérdezni, hogy Évát kihez akarták férjhez adni?
    Válaszod előre is köszönöm!

Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..