Jókai Mór – A kőszívű ember fiai – Olvasónapló

Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regényének részletes olvasónaplója fejezetenként.

A könnyebb kezelhetőség kedvéért a regény 50 fejezetének olvasónaplóját két bejegyzésre osztottam. Vannak olyan kiadások, amik két kötetben jelentek meg, és kötetenként előröl kezdik a számozást.

Jókai Mór – A kőszívű ember fiai – Olvasónapló – 1-25. fejezet
Jókai Mór – A kőszívű ember fiai – Olvasónapló – 26-50. fejezet

Jókai Mór – A kőszívű ember fiai – Olvasónapló” bejegyzéshez 26 hozzászólás

  1. Írj rövid olvasónaplót! Szerepeljen benne: S.O.S

    – szerző

    -a főbb szereplők

    -fejezetenként a rövid tartalom

    3. Írj jellemzést az egyik, számodra szimpatikus szereplőről! (minimum 2 oldal)

    4. Írj rövid ajánlást a regényről! Mintha sms ajánlást írnál, a hossza nem lehet több 160 karakternél!

    • Kedves Zsófi011!

      Ajánlom figyelmedbe a főoldal alján a kommentelési szabályokat!

      Egyébként pedig az összes kérdésre tudsz válaszolni, ha elolvasod az olvasónaplót…

      Üdv:

      Zsiráf

  2. Kedves Zsiráf!
    Azt szeretném kérdezni, hogy Richárd, amikor hazaindul Magyarországra, akkor honnét indul? (Bécsből?)
    Nagyon sokat segít a munkád, köszönöm!☺

  3. Kedves Zsiráf!
    Segítségedet kérném. Az a feladatom hogy 5-6 mondatban leírjam a kőszívű ember fiai regénynek a történelmi hátterét. Kérlek segíts benne!

    • Kedves Eszti!

      Huh, itt nem is az a nehéz, hogy leírd a történelmi hátteret, hanem, hogy 5-6 mondatba sűrítsd… Lássuk csak.

      A Kőszívű ember fiai egy romantikus történelmi és családregény, aminek hátterét az 1848-49-es forradalom és szabadságharc adja. A forradalom és annak leverésének következményeit a kitalált Baradlay-család történetét keresztül ismerhetjük meg. A Baradlay-k (és a forradalom) története szorosan összekapcsolódik a Plankenhort hölgyek és Rideghváry Bence ármánykodásával.
      A szabadságharc eseményeiből a regényen keresztül megismerhetjük többek között a Királyeredei csatát, Bécs ostromát és a sikertelen forradalmat követő osztrák megtorlást is, aminek önkéntes áldozata lesz a legifjabb Baradlay, Jenő.
      A regényben színesen tárul elénk a magyar huszárok, népfelkelők, a csaták, ostromok világa, de ugyanígy a hátérben zajló diplomáciai manőverek is.

      Én valami ilyesmit írnék, ez már egy jó alap szerintem, hogy el tudj indulni! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

  4. Kedves Zsiráf! A kézfogó napja című fejezetben nem találom hogy kik viselték Ödön és Aranka gyűrűit mielőtt az övék lett?Köszönöm előre is a választ:Ági

    • Kedves Ági!

      Attól, hogy megkérdezed még egyszer, újra csak azt tudom válaszolni, mint korábban: nem derül ki a fejezetből, hogy ki viselte a gyűrűket, vagyis nem tudjuk meg…

      Üdv:

      Zsiráf

  5. Kedves Zsiráf!
    Mi minden évben elolvassuk a kötelező olvasmányokat, de ahogyan elkészítetted ezeket az olvasónaplókat az fenomenális. Nagyon szépen köszönjük! 🙂
    Móni

  6. Kedves Zsiráf!
    Az a feladatom,hogy csoportosítsam a szereplőket ezek szerint: A szabadságharcot ellenzők,A szabadságharcot támogatók. Olvasom az olcasónaplódat meg a könyvet is de gőzőm sincsen hogy kik. Légyszi segíts!

    • Kedves Eszti!

      Indulj ki abból, hogy egy romantikus nagyregényről van szó, tehát a szereplők jellemei nem túl bonyolultak, általában minden figura vagy fekete, vagy fehér, azaz vagy jó, vagy rossz. Mivel a regény a szabadságharc mellett áll, ebből következően a rossz figurák (mármint akiket az olvasó is annak érez) lesznek azok, akik a szab.harc ellen vannak (pl. Rideghváry, Szalmás Mihály, A Plankenhorst hölgyek pl., úgy általában az osztrák és orosz katonaság), míg a jók vannak a szab.harc mellett (Baradlayné, Ödön, Richárd, Mausman Hugó, pl.)

      Természetesen azért nem ilyen egyszerű a dolog, nem mindig alkalmazható ez a módszer, mert akadnak azért köztes figurák is. Jenő például az egyetlen a Baradlay testvérek közül, aki nem kötelezi el magát egyik oldalra sem, őt igazából nem is érdekli a szabadságharc. Aztán ott van még Tallérossy Zebulon, aki mindig ott van, ahol nem kéne, vagy ahol nem akar lenni. Róla sem mondható ki egyértelműen, hogy melyik csapatban játszik. Vagy éppen Palvicz Ottó, aki alapvetően osztrák katonatiszt, tehát a szabharc ellen van, mondhatni munkaköri kötelessége, hogy ellene legyen, de az olvasó mégsem tekinti őt rossz szereplőnek.

      Üdv:

      Zsiráf

  7. Kedves Zsiráf! Nekem van egy olyan feladatom, hogy a Baradlay családot be kellene mutatnom. Ebben szeretném a segítséged kérni. Köszönöm előre is! 🙂

    • Kedves anonimus!

      Ez a kérdés azért mókás, mert az egész regény a Baradlay család életét mutatja be, egy romantikus családregény… Ezt nem fogom tudni Neked egy kommentben összefoglalni…
      És azt is el kéne dönteni, hogy kit számítunk bele a Baradlay családba? Csak Baradlaynét, Jenőt, Ödönt, Richárdot és Baraldy Kazimírt, vagy a Editet és Arankát is?

      Rögtön az első fejezetben elég sok infót találsz róluk!

      Üdv:

      Zsiráf

  8. Kedves Zsiráf! Igazad van elolvastam az olvasónaplódat és nagyon megtetszett a könyv! De egy kérdést szeretnék feltenni! Bradlay Ödönről szerinted mit irjak 2 oldal terjedelemben???

    • Kedves Zsófi011!

      Huh…hát, ez azért nem könnyű kérdés 🙂 Bevezetés mindenképpen az oroszországi események, utána a hazatérés, esküvő, részvétel a forradalomban, menekülés, majd a félreértés a levél miatt. Én ezeket nevezném meg főbb pontoknak…

      Üdv:

      Zsiráf

  9. Mi a regény alapkonfliktusa ?
    Köszönöm szépen. Kérlek minél elöbb válaszolj.

    • Kedves Roller Band @soyluna!

      Hát, hogy őszinte legyek, nem nagyon van értelme a kérdésnek… Ez egy több száz oldalas romantikus családi és kalandregény, rengeteg konfliktussal (családi, szerelmi, hatalmi, nemzeti, történelmi). Ha mindenképpen ki kéne emelni valamit, akkor az a Baradlay család küzdelmei, mint konfliktus. Baradlay Kazimírné azért küzd, hogy pont ellenkezően cselekedjen, mint ahogy férje végakaratában van. Három fia pedig próbál boldogulni egy számukra alapvetően ellenséges és ellentmondásos környezetben…
      De akár azt is válaszolhatod, hogy a romantika tipikus konfliktusa az alap: a “jó” és a “rossz” küzd egymással és persze végül a “jó” győz.
      Történelmileg természetesen a szabadságharcon van a hangsúly, tehát a magyar nemzet küzd az osztrák birodalommal.

      Üdv:

      Zsiráf

  10. Kedves Zsiráf!
    A feladatom az lenne hogy felsoroljam hogy mi mindennel kellett megküzdenie Richárdnak a hazúton?

  11. Kedves Zsiráf!
    A kérdésem: A regénynek ha jól értettem a nekem feltett kérdést, rendelkezett egy eredeti címmel amit később megváltoztattak. Ismered ezt a címet?
    Előre is köszöni:Egy szerencsétlen tanuló

    • Kedves Egy szerencsétlen tanuló!

      Nem tudok róla, hogy Jókai eredetileg másik címet adott volna a regénynek… (Ez mondjuk nem jelenti feltétlenül azt, hogy így is van) Mi a Neked feltett kérdés, hátha tényleg nálad van a hiba?! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

  12. Kedves Zsiráf!
    A pontos kérdés ami a feladatlapomon szerepel így szól:Mi volt a regény eredeti címe?
    Üdv:
    Egy szerencsétlen tanuló

    • Kedves Egy szerencsétlen tanuló!

      Ezt találtam: “Jókai Mór: A kőszívű ember fiai (eredeti cím: Anya örökkön örökké )” Bár, ezt Te is megtaláltad volna! 🙂 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..