Akhilleusz pajzsa

Akik rendszeresen olvassák az oldalt, és az itt megjelenő elemzéseket, jellemzéseket, azoknak feltűnhetett már, hogy nem mindig szoktam egyet érteni a tradicionális, bevett, tankönyvi magyarázatokkal.

Hát, azt kell, hogy mondjam, hogy most is ez a helyzet, mert Homérosz az Iliászban egyetlen huncut szóval sem mondja, hogy a pajzs gyűrűkből állna… Bizony. Sőt, még azt sem, hogy kerek lenne, de erre azért lehet következtetni.

Annyit mond csak, hogy „reá hármas karimát tett”, illetve, hogy „ötrétű lett végül a pajzs”, de ez utóbbi a pajzs vastagságára és a felhasznált anyagokra utal.

Vagyis a fenti csoportosítás egy végtelenül és méltatlanul leegyszerűsített verzió. De azt is hangsúlyozni kell, hogy csak szerintem. Ha biztosra akartok menni, akkor használjátok a „gyűrűs” felosztást, abból nagy baj nem lehet.

A bátrabbaknak, vagy azoknak, akiket jobban érdekel, itt van az, ami az Iliászban valóban szerepel:

A pajzson szereplő képek:

  • A Föld, az ég, a tenger, a nap, a telehold, minden csillag
    • Két város:
      • Ez egyik városban:
        • Többszörös lakodalmat tartanak. A menyasszonyokat éppen kivezetik a házakból, kísérik a városon át. Mindenki énekel, táncol, zenél és az arákat bámulja.
        • Arrébb, a piactéren éppen ketten vitatkoznak. A vita tárgya egy megölt ember vérdíja. Az egyik férfi azt mondja, hogy már kifizette a vérdíjat, a másik tagadja ezt. A körülöttük álló tömeg két pártra szakadt, aszerint, hogy kinek adnak igazat.
        • Összeül a vének tanácsa, hogy döntsön, ott van két tálentum arany is, amit az kap, aki a leghelyesebben ítél.
      • A másik város:
        • Éppen ostrom alatt áll. Két sereg is meg akarja támadni, de nincs egyetértés közöttük. Az egyik egészen le akarja rombolni a várost, a másik osztozkodna, és inkább zsákmányolna, kirabolná a várost.
        • A védők azonban nem várják be a támadást, Árész és Pallasz Athéné vezetésével kiosonnak a várból és rajta ütnek a sereghez tartozó nyájon, amit csak két pásztor kísér. A várbeliek zsákmányul ejtik a csordát, de erre már a táborozó sereg is felfigyel és kirobban a csata.
  • Arrébb a pajzson éppen ökrökkel szántanak, messzebb béresek aratnak a király felügyelete alatt.
  • Távolabb ifjú lányok és fiúk szőlőt szüretelnek, köztük egy fiú lanton játszik.
  • Teheneket hajt a legelőre négy pásztor és kilenc kutya. Hirtelen két oroszlán támad a csordára, leterítik az egyik bikát és lakmároznak belőle. Sem a pásztorok, sem a kutyák nem merik megtámadni őket.
  • Újabb csendélet következik, egy völgyben juhok legelnek ólak és kunyhók között.
  • Végül egy táncteret kovácsolt a pajzsra Héphaisztosz, amin koszorús lányok és kardos ifjak táncolnak lantzenére. Nagy tömeg figyeli a táncukat.

Vagyis a kétféle csoportosítás sok mindenben megegyezik, a paraszti munkákban, vagy az idilli pásztorképekben. A baj csak az, hogy nem körökről van szó.

Az pedig már csak értelmezés kérdése, hogy most akkor egy városról van szó békében és háborúban, vagy két különböző városról, ugyanabban az időben.

A bejegyzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..