Ebben a bejegyzésben találjátok Az arany ember összes szereplőjét abc sorrendben. A tartalom kattintásra jelenik meg, kattints először egy betűre, aztán a névre!
- A
- Ali Csorbadzsi
-
A Szent Borbála utasa Trikalisz Euthym álnéven, Timéa apja. Kandia kormányzója és a török kormány magas rangú hivatalnoka. Később menekülnie kell Törökországból, mert a szultán szemet vetett vagyonára és lányára.
A Senki szigetén találkozik Krisztyán Tódorral, akiről tudja, hogy a török kormány kéme és biztos, hogy el fogja őt árulni, ezért amikor a Szent Borbála tovább indul, méreggel öngyilkosságot követ el. Előtte azonban megkéri Tímárt, hogy vigyázzon vagyonára és vigye el a lányát Brazovics Athanázhoz, aki neki rokona. Tímár először azt hiszi, hogy a hajó rakománya, a búza Csorbadzsi vagyona, később azonban a raktérben egy zsák kincset talál.
Ez a kincs indítja el őt a végtelen gazdagság felé vezető úton. Ali Csorbadzsit a Dunába temetik.
- Almira
-
Noémi és Teréza mama új-fundlandi kutyája. „A veranda előtt azonban feküdt egy nagy fekete kutya. Abból a derék newfoundlandi fajból való, amely olyan okos és tekintélyes állat, hogy az ember nem meri tegezni, hanem első találkozásra per „ön” kénytelen szólítani.” Krisztyán Tódor később agyonlövi.
- Athelie
- Főszereplő. Brazovics Athanáz és Zófia asszony lánya, a regény elején Kacsuka jegyese.
„A leány kifejlett idomú, büszke szépség, kinek karcsúságát még előbbre segíti a vállfűző; magas cipősark és hajdísz emelik termetét, kezein félkesztyűket visel, s körmei hosszúra és hegyesre vannak eresztve. Arca a rendbe szedett báj, piros, felvetett élveteg ajkak, rózsás arcszín, szívesen mutogatott fehér fogsorok, mosolygó gödröcskék az állon és orcákon, hajlott, finom orr, fekete szemöldök és villogó szemek, amiknek ragyogását még emeli az, hogy erősen kiülnek, mintegy támadólag. A szép alak oly büszkén tudja magát tartani hátravetett fejével s dacoló keblével.”(II. rész 1. fejezet)
Halálosan szerelmes Kacsukába, aki azonban valójában nem szereti őt viszont és apja gazdasági bukását és halálát kihasználva fel is bontja az eljegyzésüket. Ennek másik oka, hogy Kacsuka beleszeret Timéába. Athelie szerelme ekkor gyűlöletbe fordul ami a regény végén Timéa elleni merényletkísérletbe torkollik. (V. rész 11. fejezet)
A merénylet sikertelen, csak megsebesíti Timéát, de gyilkossági kísérlet és mérgezés vádjával előbb halálra ítélik, majd életfogytiglani börtönre. Évtizedekkel túléli Timéát, de még akkor is hevesen gyűlöli, soha nem kap kegyelmet, mert mindig azt mondja, ha kiengedik, azonnal megöli Timéát. (V. rész 13. fejezet)
- B
- Bellováry
-
Teréza mama férje, a keresztnevét nem tudjuk meg. Krisztyán Tódor apja, Krisztyán Maxim sikkasztása miatt öngyilkosságba menekül, vagyonát elárverezik, feleségének és lányának a Senki szigetére kell menekülnie.
- Brazovics Athanáz
-
A regény elején Tímár Mihály főnöke, a Szent Borbála tulajdonosa, Athelie apja, Zófi mama férje, később Timéa gyámja. Gazdag komáromi kereskedő, akinek vagyona azonban bizonytalan alapokon áll.
Később Tímár versenytársa lesz, aki, mivel Brazovics rosszul bánik Timéával, eldönti, hogy tönkreteszi a Brazovics családot. Belekeveri egy telekspekulációs ügybe, amelyben Brazovics tönkre megy és ennek következtében meghal, valószínűleg agyvérzésben. Elárverezett házát Tímár veszi meg.
- D
- Dódi
-
Tímár Mihály és Noémi fia. Illetve fiai, mert a történet során két gyerekük születik, mindkettőt Dódinak keresztelik, de az első torokgyíkban meghal.
A második Dódinak akkor jut fontos szerep, amikor szülei vele írtják meg azt a levelet, amiben értesítik Timéát (már Tímár álhalála után), hogy a hálószobájába vezet egy rejtekfolyosó. tulajdonképpen Dódi levelének köszönhető, hogy Athelie bűnösségét be tudják bizonyítani. (V. rész 9. fejezet)
A regény legvégén, amikor Jókai és természettudós barátja a Senki szigetére látogat, mint 40 év körüli családfő jelenik meg Deodát néven.
- F
- Fabula János
-
A Szent Borbála kormányosa. „A kormányos ölnyi termetű kemény férfi volt, erősen rezes arcszínnel, a két orcáján a pirosság vékony hajszálerek szövevényében fejezte ki magát, miktől a szeme fehére is recés volt. Hangja örökösen rekedt, s csak kétféle változatot ismert: vagy erős kiabálást, vagy kopott dörmögést. Valószínűleg ez kényszeríti, hogy torkának kettős gondját viselje: előlegesen egy vastagon átpóláló veres gyapotkendővel, utólagosan a pálinkás butykossal, ami állandó helyén van a mándlija zsebében.”
A Szent Borbála elsüllyedése és Tímár meggazdagodása után Tímár szolgálatába áll, majd az ő segítségével egy telekspekulációs ügyleten meg is gazdagszik (II. rész 6. fejezet). A regény végén felesége halála után megkéri Athelie kezét, aki igent mód, de a házasságkötésre már nem kerül sor Athelie Timéa elleni merénylete miatt.
- G
- Galambos
-
Mellékszereplő. Ő a balatoni halászok vezetője, amikor kifogják a fogaskirályt és amikor Krisztyán Tódor belefullad a jeges Balatonba. (V. rész, 7. fejezet)
- K
- Kacsuka Imre
-
Főszereplő. A regény elején 30 év körüli főhadnagy.
„A férfi pedig egy fiatal katonatiszt, a harmincas évek elején, vidám, nyílt arccal, tüzes fekete szemekkel; akkori katonai szabályzat szerint egész arca simára borotválva, egy kis félhold alakú pofaszakáll kivételével. A hadfi violaszín frakkot visel, rózsaszín bársonygallérral és karhajtókával. Ez a geniecorps egyenruhája.” (II. rész, 1. fejezet)
A regény során többször előléptetik: főhadnagy – kapitány – őrnagy. Athelie jegyese, de később szakít vele. Reménytelenül beleszeret Timéába, aki viszonozza érzelmeit, de hűséges marad Tímárhoz.
Tímár gyerekkori barátja. Tímár az ő segítségével (is) indul el a hatalmas gazdagság felé vezető úton. <(II. rész 2. fejezet).
Később párbajra hívja Krisztán Tódort, hogy megvédje Timéa becsületét. <(V. rész 1. fejezet)
A regény végén beteljesül szerelme, feleségül veszi Timéát.
- Krisztyán Maxim
-
Krisztyán Tódor apja. miután sikkasztást követ, elmenekül Komáromból, hátrahagyva tartozásait és akkor 13 éves fiát, Krisztyán Tódort. A hitelezők a kezestől, Teréza mama férjétől, Bellovárytól követelik a tartozást, aki ezt nem tudja kifizetni és öngyilkos lesz.
Miután Krisztyán Tódort Brazíliában szintén sikkasztásért 15 évi gályarabságra ítélik, véletlenül éppen az apja melletti ülésre láncolják a gályán. Apának és fiának sok év elteltével a világ másik felé kell újra találkozniuk. Maxim nem sokkal később sárgalázban meghal.
- Krisztyán Tódor
-
A regény negatív főszereplője. Teréza mama egykori férje barátjának fia. Apja sikkasztása miatt lett Teréza férje öngyilkos és kellett Terézának és Noéminek a Senki szigetére menekülniük. Bűnös jellem, aki lop, csal hazudik, és évente egyszer megjelenik a Senki szigetén, hogy zsarolja az ott lakókat. Később megpróbálja lelőni Tímárt, aki ennek ellenére a szolgálatába fogadja és Brazíliába küldi.
Ott eleinte úgy tűnik, hogy megjavult, később azonban nagy összeget sikkaszt, amiért gályarabságra ítélik, de megszökik és visszatér Komáromba. Egy kávéházban rágalmazza Tímárt, amiért Kacsuka párbajra hívja és megsebesíti. A regény egyik legfontosabb jelenete találkozása Tímárral a balatonfüredi villában, ahol megfenyegeti Tímárt, hogy leleplezi kettős életét, ha az nem adja oda neki a Senki szigetét és Noémit. Amikor Tímár nemet mond és kidobja a kastélyból, akkor a befagyott Balatonon át indul Tihany felé, de a viharban beleesik egy lékbe és megfullad.
Mivel rajta volt Tímár ruhája, órája és pénztárcája, ezért tévedésből később Tímárként azonosítják és temetik el. Ezzel lehetőséget adva Tímárnak, hogy megszabaduljon komáromi életétől és elvonulhasson a Senki szigetére.
Fejezetek, ahol fontos szerephez jut: I. rész, 8. fejezet, III. rész, 4. fejezet és 5. fejezet, V. rész, 4. fejezet, 5. fejezet és 7. fejezet
- N
- S
- Sándorovics Ciryll
-
Esperes, a regény során többször előkerül. Ő az,
- aki Teréza mama férjét, Bellováryt, nem hajlandó eltemetni a városi temetőben, mert a férfi öngyilkos lett, ezért csak a temetőfal melletti árokban kaparják el (I. rész, 9. fejezet)
- aki nem hajlandó Ali Csorbadzsit eltemetni, amikor Tímár partra viszi a holttestet, mert az elhunyt nem volt keresztény és nem gyónt meg a halála előtt (I. rész, 12. fejezet)
- aki először nem akar Tímárnak gabonát adni új földjének bevetéséhez. Tímár azonban előre tudta ezt és megvesztegeti egy állami kitűntetéssel, ami régi vágy volt az esperesnek.(II. rész, 4. fejezet)
- aki, amikor Teréza mama haldoklik, elmegy a Senki szigetére, ahol megdorgálja Teréza mamát, amiért a világtól elzárva él, nem jár templomba, a lányát sem kereszteltette meg. (IV. rész 5. fejezet)
- T
- Tereza mama
-
Noémi anyja, a regény elején 35 év körüli, a regény végén 45 évesen szívbajban hal meg. Történetéről egy egész fejezet szól (I. rész 9. fejezet).
- Timéa
-
Főszereplő. A regény elején a Szent Borbála utasa, Ali Csorbadzsi lánya, 13 éves török kislány. Tímár az út során háromszor is megmenti. Apja halála után a Brazovics családhoz kerül, mint gyámleány, de rosszul bánnak vele.
Tímár beleszeret és elveszi feleségül, de Timéa Kacsuka főhadnagyot szereti Azonban hű marad férjéhez, bár nem szereti Tímárt, és annak álhalála után férjhez megy Kacsukához. Athelie vetélytársa, aki a regény végén merényletet követ el ellene.
- Tímár Mihály
-
Főszereplő. A regény elején 30 év körüli férfi, aki Brazovics Athanáz szolgálatában, mint hajóbiztos irányítja a Szent Borbála nevű gabonaszállító hajót. A regény az ő kettős életét meséli el, egyrészt ő a szegény hajóbiztosból lett gazdag komáromi kereskedő, aki látszólag boldog házasságban él feleségével, másrészt ő a Senki szigetének remetéje, aki valóban boldog Noémivel Teréza mamával és fiával, Dódival. Később nemesi címet is kap: Levetinczy Tímár Mihály lesz a neve.
Lásd: Tímár Mihály jellemzése
- Trikalisz Euthym
-
Lásd Ali Csorbadzsi
- Z
- Zófia asszony
-
FIGYELEM! Nem elírás, Zófia asszonynak hívják és NEM Zsófia asszonynak!
Brazovics Athanáz felesége, Athelie anyja, később Timéa gyámanyja. Különös ismertetőjegye, hogy nem előkelő származású, korábban Brazovics Athanáz szobalánya volt, később vette csak feleségül. „Zófia asszony még úrnő korában sem bírt korábbi modorairól leszokni. A ruhája mindig úgy állt rajta, mintha az asszonyától ajándékba kapottat viselne, a hajából elöl is, hátul is lógott ki egy elszabadult tincs, a legdíszesebb ruha mellett is kellett rajta valami gyűrődöttnek lenni; s ha egyébbel nem, legalább egy pár rossz papuccsal kellett neki hajlamait kielégítve látni.” (II. rész 1. fejezet)
Pletykás, örökké áskálódó asszony, mindig magas fejhangon beszél, akinek azonban néhány esetben fontos szerep jut a regényben.
Nagyon ho ez az oldal sokat segít.
Kedves Eszter!
Örülök, ha hónak találod! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Köszi Zsiri, segítettél vele! 🙂
Kedves Reni!
Szívesen! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Igazán hasznos oldal,és hasznos bejegyzések.Olvasni fogom továbbra is.
Az elemzések is helyén valók.
Csak így tovább zsiráf.
Kedves IrodalomFenomén!
Örülök, hogy tetszik! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Köszönöm szépen! 🙂
Jól kiegészítette a filmet. Ezekből a leírásokból sok mindenre fény derült. Lányom így már jó eséllyel indul a suliba holnap. 🙂
Kedves Bíró Judit!
Remélem minden rendben volt! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Minden jó, kivéve, hogy a név el van írva! Nem Athelie, hanem Athalie! ehet, hogy el kellett volna olvasni. 😉
Kedves Kádár Zoltán!
Lehet… Meg azt is lehetett volna, hogy kedvesen felhívod a figyelmem arra, hogy elírtam, mint ahogy olyan sokan mások megtették ezt már itt a többi írásnál is. És akkor kedvesen megköszöntem volna, és kijavítom, mint mindig. Meg lehet kötözködni is, mint ahogy Te csináltad.
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf!
Azt szeretném kérdezni,hogy kik voltak a füredi palota lakói és látogatói?
Kedves Viki!
A választ az 5. rész 4. fejezetében találod!
Üdv:
Zsiráf
Nagyon jó ez a oldal Így már medtudom írni athelie-ről a fogalmazást
Kedves Molnár Réka!
Örülök, hogy tetszik! 🙂 Ha jól sikerült a fogalmazás, akkor küld el nekem és kiteszem az oldalra!
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf!
Köszi hogy létre hoztad. E nélkül nem tunám megirni a jellemzést a szereplőkről
Kedves Nicol!
Szívesen! 🙂
Üdv:
Zsiráf