Az Egri csillagok szereplői

Ebben a bejegyzésben találjátok az Egri csillagok összes szereplőjét abc sorrendben. A tartalom kattintásra jelenik meg, kattints először egy betűre, aztán a névre!

  • A
  • B
  • C-Cs
  • D
  • F
  • G-Gy
  • H
  • I
  • J
  • K
  • M
  • N
  • P
  • R
  • S
  • Sz
  • T
  • V
  • W
  • Z




Az Egri csillagok szereplői” bejegyzéshez 102 hozzászólás

    • Kedves Dósa Edit!

      Köszönöm az észrevétel, de azt hiszem én nyertem 🙂 Gábor papot Somogyi Gábornak hívják, tehát az “S” betűnél van.

      Üdv:

      Zsiráf

  1. És nekem nem hozza tovább a betüknél az emberek jellemzését esetleg nem tudnád nekem most le írni gyorsan Varsányi Imre jellemzését???Könyörgöm de ne csak anyit hogy Dobó kémje volt … lécives??

    • Kedves Vass Gabriella!

      Egy egész jellemzést? 🙂 Nos, Varsányi nem csak Dobó kéme volt. Mellékszereplő ugyan, de fontos figura, a regény több fontos helyszínén és fordulópontjánál jelen van. Az I. rész 2. fejezetében ő hozza Fráter György levelét Ceceynek és Vicuskáék eltűnésekor ő találja meg a török lábnyomát a földön. Varsányi ekkor 30 éves.
      A IV. rész 6. fejezetében Gergelyék fogják el, mint törököt, ekkor derül ki, hogy valójában Dobó kéme.
      Az V. rész 8. fejezetében Éva Varsányi segítségével jut be a várba az alagúton keresztül.

      Túl sok tulajdonságát nem ismerjük meg. Az biztos, hogy a vár ostroma során többször is kockáztatja az életét, hogy bejusson a várba és híreket vigyen Dobóéknak, tehát bátorsága és hősiessége kétségtelen.

      Remélem tudtam segíteni!

      Üdv:

      Zsiráf

      • Szia! Esetleg tudnál segíteni a szereplők csoportosításában? Jókra és rosszakra kéne bontani a főb. Szereplőket p3ntekig ???

        • Kedves Egy kétségbe esett tanuló!

          Hát, azért ez eléggé belépő szintű kérdés… Ha elolvasod az olvasónaplót, akkor biztos menni fog a válasz. Péntekig meg pláne! 🙂

          Jók pl.: Gergely, Vicuska, Gábor pap, Török Bálint.
          Rosszak pl.: Jumurdzsák, Hegedüs, Szulejmán

          Üdv:

          Zsiráf

  2. Jó napot!!
    Nagyon jó az oldal.
    Szeretné kérni egy kis segítséget az Egri csillagok olvasónaplómhoz, ha lehet..

    A feladat: Mutasd be a szereplők közötti kapcsolatot:

    Ha valaki esetleg tudna segíteni benne megköszönném!!

    További szép napot!!

    • Kedves Vikii!

      Szívesen segítek, de ennél azért több infó kéne a feladathoz… Gárdonyi az Egri csillagokban több mint 100 szereplőt mozgat, ha ezek minden kapcsolatát be akarod mutatni, akkor azért az izmos mutatvány lenne…

      Üdv:

      Zsiráf

        • Kedves Vikii!

          Nos, még így sem kérdeztél egyszerűt, mert ugye kit is tekintünk főszereplőnek… 🙂

          A legfőbb főszereplő kétségtelenül Bornemissza Gergely, hiszen az ő életéről szól a regény.

          Cecey Éva Gergely gyermekkori játszótársa, majd fiatalkori szerelme, végül felesége és gyermeke, János, anyja.

          Dobó István Gergely gyermekkori szabadítója a török rabságból, Gergely példaképe, nagyban hozzájárul ahhoz, hogy Gergelyből végvári vitéz váljon. Gergely ezt azzal „hálálja” meg, hogy Dobó hívására Egerbe megy a vár védelmére.

          Cecey Péter, Cecey Éva anyja, Gergely gyámja lesz Gergely anyjának halála után. Éva Fürjes Ádámmal kötendő házasságáig kiegyensúlyozott a kapcsolatuk, de Gyalu várában összevesznek, mert Ceceyék nem akarják Gergely adni feleségül Évát. Gergely (és Mekcsey) erre megszöktetik a lányt. Később Cecey és Gergely kibékülnek (bár az a regényből nem derül ki, hogy hogyan és mikor) és Eger várába már együtt érkeznek.

          Sárközi, a ragyás cigány mindenhol ott van: Gerellyel a török rabságban, Török Bálint kiszabadítási kísérleténél, és a várostromnál is. Különleges viszony fűzi Gergelyhez, majdnem barátság, már amennyire két ennyire eltérő társadalmi helyzetű ember között barátság lehet.

          Jumurdzsák legalább olyan fontos szereplője a regénynek, mint Gergely. A regény elején ő rabolja el Gergelyt és Évát, úgy, hogy pár nappal korábban még Dobóval közösen harcolt várpalota ostrománál. Keresztesfalva megtámadásakor Dobó fogságába esik, majd Gábor papnak köszönhetően megmenekül az akasztástól, de elveszíti a talizmánját. A regény további részében végig ezt keresi. A török szultán elleni merényletkor találkozik újra a pappal és Gergellyel. Később, a konstantinápolyi kalandnál is „összefutnak”, bár elsőre csak Gergely ismeri fel Jumurdzsákot. Jumurdzsák Évával is konfliktusba keveredik, amikor Balogh Tamás révfalusi nemesnek álcázva magát Sopronban a gyűrűjét keresi és elrabolja Gergely és Éva fiát. Éva végül az ostrom végé áll bosszút Jumurdzsákon.

          Nyilván a felsorolás nem teljes, de szerintem ez már jó kiinduló alap lehet egy fogalmazáshoz!

          Remélem tudtam segíteni!

          Üdv:

          Zsiráf

  3. Huh! Megnyugtató, hogy valaki gondol erre. Nekünk az olvasónapló után még szereplői gondolattérképet kellett készíteni, úgy, hogy hol találkoztunk velük elősször. Azért azt nem várhatják el tőlünk, hogy kívülről fújjuk az egészet! Igaz a legtöbbet tudtam, de így is nagyon nagyon segítség volt. Köszi!

    • Kedves Beni!

      Gondolattérkép? 🙂 Komoly… Örülök, ha hasznosnak találtad, gyere máskor is!

      Üdv:

      Zsiráf

  4. Gratulálok, “Zsiráf”!

    Több napba is kerülhetett mind ezt kijegyzetelni a könyvből!

    Köszi: Zoli

  5. Nagyon sokat sgítenek ezek, ha valamire nem emlékszem akkor itt megtalálom… De lenne egy kérdésem. Az V. részben az ostromnál az asszonyok akik védekeztek azoknak a nevét nem tudjuk?

    • Kedves KAminonos!

      Ha jól emlékszem, csak két asszonyt nevez meg Gárdonyi név szerint: Balogh Balázs apród anyját, Baloghné asszonyt és Kocsis Gáspár feleségét, Margitot, mindketten elestek.

      Üdv:

      Zsiráf

  6. Pénteken írtunk volna egy 3 oldalas témazárót belőle, könyvnél még csak 120-130. oldalon járok, szóval anyám beleegyezésével akkor hiányoztam. Ha a hétvégén nem találom meg ezt az oldal biztos nem írok jobbat kettesnél. Nagyon szépen köszönöm <3

    • Kedves xguba01x!

      Szívesen, remélem végül jó jegy kerekedett a dologból! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

  7. Nagyon sokat segített ez az oldal,ha nem lenne,tuti,hogy 1-est kapnék az olvasónaplómra!
    Köszi szépen!

  8. hiányzik a névsorból pl. Budaházy István hatlovas tiszt, aki szeptember 12-én kicsapott a várból, súlyosan megsebesült..

  9. Kedves Zsiráf!

    Nekem 3 kérdésem is lenne!
    Egri csillagok:
    Törökök tisztségei, rangjai, fegyverei.
    Várvédők tisztségei, rangjai, fegyverei.
    Milyen török és magyar öltözködési, étkezési és egyéb szokásokról olvastál a regényben.

    Ez az oldal szuper, óriási segítség. Üdv Edit

    • Kedves Edit!

      Hm, azért ezek elég átfogó, combos kérdések…

      A török tisztségekre, rangokra és fegyverekre rengeteg példát találsz a II. rész, 4. fejezetében, amikor Gárdonyi a török sereg vonulását írja le ( pl: “Aztán a defterdár következett, egy ősz, meggörnyedt arab, a törökök pénzügyi minisztere. Utána másik katonacsoportban a káziaszker hosszú, sárga köntösben, magas, tornyos, fehér süvegben. Az volt a főhadbíró. A csaznegírek, vagyis főtálalók és egyéb ételfogók követték, s az udvari testőrség csapata. Azokon már csillogott a sok arany.”)

      A várvédők tisztségeire, rangjaira és fegyvereire pedig a IV. rész, 4. fejezetében van sok infó, amikor Gergely felolvassa a várvédőket és a fegyvereket. (pl.: Eleve Dobó ugye a kapitány, aztán Mekcsey a helyettese, azaz a Kiskapitány, van a 4 főhadnagy (Pető, Gergely, Fügedy és Zoltay), ezenkívül még hadnagyok, tizedesek (Pl: Bakocsait lépteti elő Dobó tizedessé, amikor meghozza a törökök érkezésének hírét) és közkatonák. Fegyverekből pedig ugyanitt találsz egy egész listát.

      További tisztségeket találhatsz még a IV. rész 5. fejezetében, amikor Dobó vendégül látja vacsorára az embereit, ott pl. név szerint megtalálod, hogy ki az élelmezőtiszt, a számtartó, a kulcsár, a borospince felügyelője, az írnok, stb.

      Magyar étkezési szokások vannak szintén a vacsora leírásánál, a török egyenruhákra, öltözetekre pedig szintén a török hadsereg vonulásánál találsz példát.

      Az “egyéb szokás” nem tudom mit takar 🙂

      Remélem tudtam segíteni, hirtelen ennyi jut eszembe!

      Üdv:

      Zsiráf

  10. Kedves Zsiráf!

    Most csak egy kérdésem lenne 🙂 .
    Kik mikor és miért viselnek álruhát a regényben?

    Üdv Edit

    • Kedves Edit!

      Lássuk csak…

      Gergő, Éva, Mekcsey és Török Jancsi török deliknek öltözve utaznak Konstantinápolyba, azután meg olasz énekesnek álcázva jutnak be a Héttoronyba.

      Jumurdzsák magyar nemesnek öltözve jelenik meg Sopronban Gergelyéknél

      Éva férfinek öltözve érkezik meg az Eger melletti Szarvaskő várába, majd onnan török delinek álcázva oson be a török táborba.

      Varsányi – Dobó kéme a török táborban – szintén többféle álruhába bújik: előbb török szolgaként jelenik meg Hajván mellett, aztán dervisként halottakat hord, végül török katonaként találkozik a vár alatti alagútban Évával.

      Elsőre ennyi jut eszembe 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

  11. Kedves Zsiráf!

    A MesterMC játékban te csak a Mindenható+ rangot kaphatnád mert olyan rendes vagy.
    Köszönöm a segítségedet !!

    Edit

    • Kedves Vili!

      Köszi a jelzést, de már nálam is karácsony van, majd jövőre kijavítom! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

  12. Kedves Zsiráf!

    Ezt a kis apróságot leszámítva nagyon jó ez az oldal.
    Nagyon sokat segítettél! Köszönöm szépen!

    Üdv:

    Vili

  13. Szerintem nagyon jó ez az oldal mert, a külön tanárom nem vette észre,hogy nem én irtam.

  14. Kedves Zsiráf!

    Korábban én kérdeztem, hogy kik, mikor, miért viselnek álruhát a regényben. Éva fiús kinézettel, cseresznyeszínű atlaszruhában szökik meg az esküvő elől, Eger várában pedig apródruhában harcol, szerinted ezek beleírjam az álruhás történetek közé? Az interneten még valami Nagy Lukácsról is olvastam, aki 24 katonájával töröknek álcázza magát, ezt hol találom a regényben, hányadik oldalon, és ha benne van beleírjam ? 🙂

    Üdv Edit

    • Kedves Edit!

      Ha a teljességre törekszel, akkor mindenképpen belefér Éva szökése az esküvőről és az apródként harcolás is. Nagy Lukács a IV. rész 15. fejezetében verekszi be magát a várba:

      “- Hát hogyan jöttetek be?
      – Várnunk kellett, kapitány uram, míg annyi törököt tudtunk levágni, hogy mindenikünknek jusson egy turbán meg egy köpönyeg. Ki-kirontottunk Szarvaskőről, s ma este már csak két turbán hiányzott. Varsányi ideadta a sípját. És bejöhettünk volna gyöngyen, ha a piacon is lovasság van. De a gyalogság megneszelte, hogy nem hozzájuk tartozunk, aztán ránk támadtak.”

      Üdv:

      Zsiráf

      u.i.: Ha jól sikerül a fogalmazás, küld el és szívesen kirakom az oldalra! 🙂

  15. Kedves Zsiráf tudnátok segíteni esetleg emailben elküldeni hogy mi a neve a 2 delinek a 3.részben és mi a neve a dervisnek? Segítségét Előre Köszönöm

  16. Kedves Zsiráf !

    Köszönöm a segítséget, szerintem jövőre megint találkozunk ! 🙂

    Boldog Új Évet Kívánok 🙂 🙂

    Edit

    • Kedves Edit!

      Szívesen, szerintem itt leszek jövőre is! 🙂

      Neked is Boldogságosat! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

  17. Kedves Zsiráf!

    Milyen magyar és török öltözködési szokásokról olvastál a regényben? Ezen a kérdésen nem tudok túljutni. Írtad a múltkor, hogy mikor a török sereg vonul ott keressem. De egyik így öltözik a másik úgy. A magyaroknál is ez a problémám. Hogy lehet ezt megfogalmazni ?

    Üdv Edit

    • Kedves Edit!

      Pont így, ahogy csináltad 🙂 Mint ahogy ma sem öltözködik mindenki egyformán, akkor sem klónok jártak az utcán. A törököknél mindenképpen hangsúlyos a turbán, azt majdnem mindenki hordta, tekintve, hogy vallási előírás (is) volt. Ugyanígy a bugyogó, ami persze nem a mai bugyit jelenti, de neten utána tudsz nézni. Én beleírnám még a görbe kardot és/vagy tőrt, az is majdnem mindenkinél volt. De például az első részben, amikor Varsányi megmondja Bálint papnak, hogy szerinte a törökök vitték el Gergőt és Vicuskát, mert látott egy török lábnyomot egy vakondtúráson, és biztos török volt, mert sarkatlan csizmát viselt. Ebből következik, hogy a törökök általában sarkatlan csizmát viseltek, ha ez alapján azonosítani lehet őket. Nőknél jellegzetes viselet volt a papucs és híresek is voltak a török papucsok. Erre utal az a jelenet, amikor a Gergelyék megtámadják a közelgő török sereget és másnap árverést tartanak a várban. Akkor mondja egy magyar asszony, hogy ő egy pár török papucsot akar venni.

      Magyaroknál mindenképpen hangsúlyos a mente, az alap ruhadarabnak számított, ehhez jön még a zeke. A csizma is alap, általában sarkantyúval. És persze majd’ minden férfi hordott kardot. Többször előkerül a süveg is, mint általános fejfedő.

      Szóval én valami ilyesmiket írnék! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      u.i.: Ha sikerül egy jót írnod, küld el és kiteszem az oldalra! 🙂

  18. Szia Zsiráf!

    Az egri várvédők hányan voltak, a civilekkel, asszonyokkal, gyerekekkel együtt?

    Üdv Edit

    • Kedves Edit!

      Cseles a kérdés, és nem is lehet pontos számot adni:

      “- Vagyunk tehát összesen száz ember híján kétezren.
      […]- Ehhez még hozzászámíthatjuk azokat az embereket, akiket várbeli szolgálatra hívtam be: a tizenhárom borbélyt, nyolc mészárost, három lakatost, négy kovácsot, öt ácsot, kilenc molnárt és a harmincnégy parasztembert, akik majd az ágyúknál segítenek. Ostrom idején ez mind fegyvert ragadhat. Azután számítsuk még Nagy Lukácsot, akit Szent János feje vétele napján Szolnok alá elküldtem huszonnégy lovassal.

      A nőkről annyit tudunk meg, hogy :

      “- Hány asszony van a várban?
      – Idáig negyvenöt – felelte Sukán.”

      Ha ezeket összeadod, akkor kijön a várvédők száma, de pl. a gyerekek számáról tudtommal nincs infó a regényben…

      Üdv:

      Zsiráf

    • Kedves krisztián!

      1. Milyen érdekek tartják össze a török hadat?
      Őszintén szólva nem nagyon értem a kérdést… Milyen érdekek tartanak általában össze egy hadsereget? Nyilván a győzelem érdeke… Ezen kívül pedig annyi érdek, ahány katona van, vagy csapattest van. A hivatásos katonák, mint a janicsárok azért harcolnak, mert ez a munkájuk és kötelezi őket a szultán iránit hűség, a zsoldosok, mint topcsik pl. pénzért harcolnak, a fosztogatók, mint az akandzsik, a zsákmányért, a szabadkatonák, mint amilyen Hajván is, meg bármiért, ami egy jobb élet lehetőségét kínálja. És ne felejtsük el az erőszakot sem, vagyis ha a török katonák nem harcolnak, akkor a tisztjeik egyszerűen megverik, vagy kivégzik őket. Aztán vannak még egyéni érdekek is: Jumurdzsák pl. a gyűrűjét keresi, A sereg két fővezére pedig a Török Birodalom területét akarja növelni.

      2. Hányszor és milyen álruhákat használ Éva?
      Sokszor és sokfélét:
      III. rész 5. fejezet
      III. rész 11. fejezet
      V. rész 1. fejezet és V. rész 2. fejezet
      V. rész 20. fejezet

      Üdv:

      Zsiráf

  19. Hányszor és milyen áruhákat használt Éva? Kérlek segit én nem találom 🙁
    le tudnád írni konkrétabban?

    A válaszod elöre köszönöm!

    • Kedves krisztián!

      Nem fogom megválaszolni helyetted a kérdést, megírtam az olvasónaplót, sőt, még be is linkeltem Neked, hogy melyik fejezetekben kell keresned, összesen kb 5 oldalt kell elolvasnod és értelmezned… Vegyél egy nagy levegőt és ugorj neki, menni fog! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

  20. Kedves Zsiráf!

    Az Egri csillagok 2.részét kellet elolvasnom,az a feladatom hozzá,hogy mutassam be Gergely új barátait: Zoltay Istvánt,Mekcsey Zoltánt és Fürjes Ádámot. Légyszives tudnál segíteni nekem a bemutatásukban? Előre is köszönöm.

    Üdv:

    Petra

    • Kedves Petra!

      Gergely a II. rész 16. fejezetében találkozik velük. Zoltayval hamar összebarátkoznak, de Mekcsey már nehezebb dió, ő semmibe veszi Gergőt, aki ezért meg is haragszik és párbajra hívja Mekcseyt, Zoltay hiába próbálja őket nyugtatgatni.
      Gergely Fürjes Ádámot kéri meg, hogy a segédje legyen a párbajnál, ami végül elmarad, hiszen a török közben csellel elfoglalja Budát. Bár Gergely ott van érfélkor a Szent György téren, ahova a párbajt megbeszélték, de se Fürjes, se Mekcsey nem jelenik meg. Gergő végül összefut Fürjessel, közösen indulnak Mekcseyhez, de a ház előtt közdelembe keverednek a törökökkel. Fürjes gyáván elszalad, Gergely végül bejut a házba. Mekcseyvel végül életre szóló barátságot kötnek, Mekcsey pedig Gergely bátorságát látva, ahogy leszúrta a törököt a ház előtt, bocsánatot kér tőle, amiért megbántotta. (II. rész 21. fejezet)
      Gergely három új ismerőse Gergely egész életét elkísérik, hiszen Fürjes lesz az, akitől megszökteti Évát, Mekcseyvel közösen próbálják meg kiszabadítani Török Bálintot a Héttoronyból, Zoltayval pedig Eger ostromakor futnak össze újra, tiszttársak lesznek.

      Hirtelen ennyi… 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

  21. Nagyon király kis oldal, mindent megtud mondani, amit én nem tudtam. A világ LEGJOBB oldala. Köszönöm szépen a segítséget!

  22. Kedves Zsiráf!
    Nagyon jó ez az oldal! Mindenkinek ajánlom! Csak egy szereplő van akit nem találtam meg :(. Bornemissza Gergely édesapját. Ebben szeretnék kérni egy kis segítséget. Előre is köszönöm!

    • Kedves Timi!

      Nem véletlenül nem találtad, hiszen név szerint nem említik a regényben, szerepe sincs, csak egy fél mondattal utalnak rá:
      “A Gergő gyerek apja valamikor kovács volt Pécsett, de már meghalt. Az asszony Keresztes-falvára húzódott az apjával, egy ősz, öreg paraszttal, aki harcolt még a Dózsa György lázadásában. Azért is kapott menedéket a falu uránál, Ceceynél.”

      Üdv:

      Zsiráf

  23. Kedves Zsiráf! Az olvasónaplóm 1. fejezetének az 5. kérdése hogy hogyan kerül Gergő Török Bálint udvarába, és hogy mutassam be Török Bálint családját. Ebben szeretnék kérni egy kis segítséget. Előre is köszönöm! 🙂 Üdv: Timi

  24. Kedves Zsiráf! A segítségedre lenne szükségem 🙂 . Milyen tervet akar végrehajtani Gábor pap, Gergő és Tulipán? Válaszod előre is köszönöm 🙂 !

  25. Ilyen kérdést kaptam, csoportosítsd a szereplőket, indokold!

    ilyen ötletem volt 1. törökök 2. magyarok vagy 1. fő szereplők 2. mellékszereplők de hogyan lehet ezt indokolni????

    • Kedves Szőke Bianka!

      Azért van még lehetőség bőven: pl: Gergely gyerekkorához kapcsolódó szereplők és a felnőttkorához kapcsolódóak, Gergelyt segítő szereplők, Gergely elleni szereplők, vagy éppen Gergely barátai és ellenségei. Ezeket szerintem könnyebb indokolni.

      A Te két csoportosításod sem rossz, de azért nehéz indoklást találni hozzájuk, mert túl általánosak.

      Üdv:

      Zsiráf

    • Kedves Dooo!

      Remélem, hogy csak a főszereplőkre gondolsz, mert Gárdonyi több szász szereplőt mozgat a regényben 🙂

      Valós szereplők pl: Dobó, Hegedüs, Gergely, Török Bálint, Szulejmán, Werbőczy, Izabella királynő

      Kitalált szereplők pl: Vicuska, Jumurzdsák, Sárközi, az öreg Cecey és felesége, Gábor pap, Gáspár, Margit

      Üdv:

      Zsiráf

  26. Kedves Zsiráf
    Tudsz nekem segíteni abban hogy ki kivel van konfliktusban? pl: Gergő és Jumurdzsák
    Előre is köszi!

    • Kedves Kis Bence!

      Hm…érdekes kérdés… Az nem is kell, hogy miért, csak az, hogy ki??

      Üdv:

      Zsiráf

  27. Majdnem kiolvastam már a könyvet a 2016/17-es tanévben és nyárra ebből kaptunk 12+1 kérdést. Nagyon köszönöm h megcsináltad ezt az oldalt nem tudom mire mentem volna nélküle! 🙂 Jó nyarat!

    • Kedves Unicornis!

      Szívesen, örülök, hogy használni tudtad! Neked is szépet! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

    • Kedves Unicornis!

      Nos, ez azért elég belépő szintű kérdés, az olvasónapló átolvasása után simán tudsz rá válaszolni! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

  28. Kedves Zsiráf!
    Hatalmas segítség az oldalad, nagyon szépen köszönöm mindenki nevében! Egyetlen kérdésre nem találtam választ! Ha az Egri csillagokat 5 részre kellene tagolnod (Előkészítés, bonyodalom, kibontakozás, tetőpont, megoldás, mindegyik 1 mondat lehet), te hogy tagolnád? Szerintem ez egy nagyon hülye feladat, mert pont ez a mű az, ami ebből a szempontból elég zavaros, több tetőpontot is meg lehetne nevezni, bonyodalom bonyodalom hátán, mégis csak egyet választhatunk, azt is le kell tudni 1 mondatban. Mi a véleményed?

    • Kedves Monna!

      Szerintem érdemes kiválasztani egy-egy cselekményszálat, és aszerint megfogalmazni a mondatokat.
      Például, ha a regényt úgy értelmezzük, hogy az egri vár ostromát meséli el, akkor a regény első, második és harmadik része előkészítés, a negyedik részben van a bonyodalom és a kibontakozás, és az ötödikben a tetőpont és a megoldás.

      De, ha úgy értelmezzük, hogy a regény Bornemissza Gergely életét meséli el, addig, amíg eljut Eger várának főhadnagyi tisztéig, akkor az első és második rész az előkészítés, hiszen a gyerekkort és az ifjúkort meséli el, a harmadik rész a bonyodalom, a negyedik rész a kibontakozás, az ötödik rész pedig a tetőpont és a megoldás, hiszen Gergely túléli az ostromot.

      Lehet kisebb témákat is kiválasztanod: pl, Gergely és Vicuska kapcsolatának alakulását. Itt is van előkészítés ( a gyerekkori barátság), bonyodalom (amikor Gergely úgy gondolja, hogy nem fogja tudni elvenni Vicát feleségül), kibontakozás (amikor Gergely tudomást szerez Fürjes és Vixa esküvőjéről), tetőpont (a szöktetés), megoldás (sikerül a szöktetés).

      Vagy ott van Jumurdzsák és a gyűrű kérdése: előkészítés az első rész, amikor megtudjuk, hogy van gyűrűje, bonyodalom, amikor Gábor pap elveszi tőle, kibontakozás, amikor Jumurdzsák keresi a gyűrűt, tetőpont, amikor elmegy Sopronba, megoldás itt mondjuk nincs, legalábbis Jumurdzsák számára, mert nem kapja vissza a gyűrűt.

      Tagolhatod Gergely fiának, Jancsinak a történetét is, vagy Török Bálint elrablását, fogságát és halálát, esetleg a kiszabadítására indított akciót is.

      Remélem tudtam segíteni! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

  29. Köszönöm szépen a segítséget! Igen, több lehetséges megoldás is van, hát valamelyik mellett le fogjuk tenni a voksot, és kész. 🙂 Reméljük, jól döntünk! Gratulálok az oldalhoz, kivételes minőségű, és még személyes segítséget is kapunk! Le a kalappal! Minden jót kívánok!

    • Kedves Hubert Gyula!

      Valóban, de nem rossz helyen van, hanem én ütöttem el e nevét: Werbőczy István 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

  30. SZIA,KÖSZI EZT AZ OLDALT.
    GERGELYRŐL TUDNÁL MÉG PÁR TULAJDONSÁGOT.
    PLS. ELŐRE IS KOSZI

Szólj hozzá!