Bornemissza Gergely élete

Bornemissza Gergely az egri vár helyreállítási munkálataiban nagy sikereket ér el, de kudarcokat is kénytelen elszenvedni. Hiába jár ugyanis háromszor is személyesen Habsburg Ferdinándnál és tájékozatja őt előbb az ostromról, később pedig a felújítási munkálatok állásáról, és hiába ígéri meg Ferdinánd, hogy mindenben segíteni fogja a munkát, ez csak részben valósult meg.

Ferdinánd ugyan számos parancsot adott ki mesterembereknek, építőanyagoknak, fegyvereknek és munkaerőnek az egri várba való vezényléséről, de az uralkodó magyarországi gyengeségét mutatja, hogy soha nem annyi felszerelés és soha nem akkor érkezett meg, amikorra azt várták, vagy amikor szükség lett volna rá.

Gergely azonban még ettől függetlenül is komoly eredményeket ért el, többek között sajt tervei alapján építtetett egy új bástyát – amit meglepő módon Gergely-bástyának hívnak – is.

Az egri vár újra talpra állítása már önmagában is komoly kihívás volt, de Gergely nem felejtkezhetett el a török fenyegetésről sem. Márpedig a törökök ott ücsörögtek a szomszédban, illetve, ha csak ücsörögnek, az még nem lett volna olyan nagy baj.

Az Egertől kb. 80 km-re lévő Hatvan azonban már török fennhatóság alatt állt, török kapitánya pedig az a Veli bég, aki Eger ostromában is részt vett és aki a regényben is szerepet kap.

Az egri vereség nyílván alapból szúrta a törökök szemét, de azt már mégsem akarták tétlenül nézni, hogy az orruk előtt építik újjá és erősítik meg kudarcuk színhelyét. Mivel pedig ahhoz gyenge volt a Hatvanban és környékén állomásázó török haderő, hogy egy egri rajtütést megkíséreljenek, ezért inkább az Eger környéki, még szabad magyar királyi területeket zaklatták.

Ez két szempontból is érzékenyen érinti nemes kálnói  Bornemissza Gergely egri főkapitányt. Egyrészt az Eger környéki területek katonai védelme az ő felelőssége, másrészt pedig a vár működésének biztosításához szükséges élelmet és adót is az ezeken a területeken fekvő falvak biztosítják.

Vagyis az egri vár komoly veszteségeket szenved el, ha a törökök zargatják a vár környéki parasztokat, elhajtják az állatokat, elviszik, felégetik a termést.

A helyzet azonban sokkal kényesebb annál, minthogy katonai erővel meg lehessen oldani. Hivatalosan ugyanis fegyverszünet, korabeli szóval „béke” van a Török Porta és a Habsburg udvar között. Ezt a békét azonban szigorú királyi parancsra csak a végvári katonaság tartja be.

Ez a gyakorlatban úgy nézett ki, hogy Veli bég rendszeresen küld portyázó egységeket Eger környékére, amik aztán gazdag zsákmánnyal, foglyul ejtett parasztokkal térnek vissza. A magyar katonák nem támadhatják meg őket, nem üthetnek rajtuk, hiszen hivatalosan béke van.

Ezért jelzik a támadásokat a királyi udvarba, ahonnan Ferdinánd emberi hivatalos panaszt tesznek a török szultánnál. A szultán minden alkalommal közli, hogy nagyon sajnálja, többet nem fordul elő, majd minden folytatódik tovább: a török portyáznak, a magyar várkatonák meg tétlenségre kárhoztatva nézik.

Ez a szerencsétlen gyakorlat okozza majd Gergely vesztét is: 1554 október 17-én bejelentés érkezik az egri várba, hogy Pásztó környékét egy kisebb hatvani török csapat zargatja. Nos, ebből kb. semmi sem volt igaz: nem kis csapat és nem zargat, hanem igen erős katonai erővel maga Veli bég készülődik arra, hogy Gergelyéket tőrbe csalja.

Gergely persze erről nem tud, viszont addigra már komolyan elunja, hogy királyi parancsra tétlenül kell néznie, hogy a parancsnoksága és védelme alatt álló magyar területet a törökök kifosztják. Úgy dönt, hogy most nem marad nyugton.

Az egri vár másodkapitányával, Zárkándy Pállal és Zolthay Istvánnal közösen egy gyalogosokból és lovasokból álló csapattal indul a „kisebb hatvani török csapat” ellen.

Nincs szerencséjük, belefutnak a török csapdába, komoly túlerővel – egyes források szerint a törökök tízszer többen voltak – találják magukat szemben és bár keményen harcolnak, az eredmény mégis lesújtó: sok magyar halott, Gergely és Zolthay negyven emberével fogságba kerül, csak Zárkándynak sikerül néhány emberével elmenekülnie.

Az életrajznak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..