Bornemissza Gergely élete

Mostanában a történelmi háttér menüpontot egy kicsit hanyagoltam, ezért időszerű, hogy ide is kerüljön fel új anyag.

Mivel pedig az oldalletöltési statisztikák szerint a Dobó István életrajzot eléggé szeretitek, ezért úgy döntöttem, hogy maradjunk az Egri csillagoknál, és nézzünk utána egy kicsit főhőse, Bornemissza Gergely életének.

Akit érdekel még a téma, az bővebben olvashat az Egri csillagokhoz kapcsolódóan Tinódi Lantos Sebestyénről itt, a Héttoronyról itt, az Egert ostromló török sereg létszámáról pedig itt.

És persze ne felejtkezzünk el az Egri csillagok olvasónaplójáról sem! 🙂

Csendben jegyzem csak meg, hogy azért nem véletlen, hogy eddig nem készült poszt az Egri csillagok főszereplőjéről, ugyanis túl sok egyértelmű és hiteles ingformációnk nincs Gergelyről. Ebből a szempontból különösen figyelemre méltó Gárdonyi fantáziája, amivel teljesen hihető hátteret szőtt a karakternek, neki ugyanis még kevesebb háttérinfó és kutatási anyag állt rendelkezésére.

Úgy tűnik, hogy ez a poszt rekord mennyiségben fogja tartalmazni a „valószínűleg”, „feltehetően”, „úgy tűnik” és egyéb feltételezésre épülő szavakat és szókapcsolatokat, ami nem túl szerencsés egy életrajzzal kapcsolatban, de hát mit tehetünk?!

A problémák rögtön Gergely származásával és gyermekkorával kezdődnek, ugyanis ezekről az ég világon semmit sem tudunk. Bizony. Ebből a szempontból csak az a biztos, hogy egy pécsi kovácsmester fia volt.

Bornemissza Gergelyre vonatkozó első, hiteles levéltári adatunk 1549. július 5-éről van, amikor is Habsburg Ferdinánd egy királyi adománylevelet bocsátott ki a részére, ebben Gergelyt nemesnek és pécsinek nevezik.

Kevéssé valószínű, hogy a nemességet Gergő kovácsmester apja szerezte volna, tehát valószínűleg ezt már Gergely a saját érdemeinek köszönheti.

Érdekes módon életének korábbi szakaszával nem az a baj, hogy nincs róla adat, hanem az, hogy túl sok adat van. Pontosabban, mivel a korszakban sem a Bornemissza, sem a Gergely név nem volt ritka, ezért, bár vannak korábbi oklevelek is, amik említik Bornemissza Gergely nevét, csak éppen azt nem tudjuk bizonyítani, hogy a „mi” Gergelyünkről van szó.

További érdekesség, hogy Gergely csak 1553 februárjáig használja a „pécsi” előnevet, vagyis addig minden hivatalos iratot úgy ír alá, hogy pécsi Bornemissza Gergely. Egy ezen év szeptemberében kelt adománylevélben azonban Habsburg Ferdinánd már kálnói Bornemissza Gergelynek nevező őt, és fiai, György és János is megtartották ezt az előnevet.

Gergely korai éveiről tehát nincsenek hiteles levéltári források, de az igen valószínűnek látszik, hogy nem volt teljesen ismeretlen a király udvarban. Erre utal egy 1549. március 3-án kelt királyi utasítást, amelyben Habsburg Ferdinánd arra utasítja a pozsonyi Magyar Kamarát, hogy folytasson egyeztetést Bornemissza Gergellyel a gimesi és komjáti prefektusi tisztség betöltése érdekében.

Egy későbbi levélből pedig azt is tudjuk, hogy Gergely el is nyerte ezt a tisztséget és egészen 1550 májusáig tölti be.

Innentől azonban ismét hiányosak a források, tehát azt nem tudjuk, hogy mit csinált Gergely 1550 májusa és 1552 nyara között, amikor megérkezett Egerbe.

Az azonban valószínűleg látszik, hogy a kérdéses időszakban is valamilyen királyi tisztséget töltött be, mert van egy kérvényünk tőle 1551 májusából, amiben arra kéri Habsburg Ferdinándot, hogy évi fizetését emelje fel 400 rajnai forintra.

Ferdinánd a kérvényt továbbküldte intézkedésre a Magyar Kamarának, amiből arra lehet következtetni, hogy az uralkodó figyelemmel kísérte Gergely pályafutását, amire ő minden bizonnyal királyi szolgálattal rá is szolgált.

A 400 rajnai forint egyébként a korszakban igen combos fizetésnek számított, és általában várkapitányok kaptak ekkora összeget.

Az életrajznak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..