Létezett-e Faust?

Faust első megjelenése az irodalomban

Faust történetét elsőként egy népkönyv (a népkönyv világi tartalmú, szépprózai elbeszéléseket tartalmazó, a társadalom széles rétegeiben elterjedt műforma volt a 15-17. században) írta le, amelynek szerzője ismeretlen, s 1587 szeptemberében jelent meg.

A könyvben számos bibliai idézet található (már a címlapon is), s ebből valószínűnek tűnik a következtetés, hogy egy evangélikus lelkész alkotása. Pontos címe: „Johann D. (Doktor) Faustnak, a messze hírhedt varázslónak és feketemágusnak a története. Hogyan kötelezte el magát egy bizonyos időre az ördögnek. Eközben milyen különös kalandokat látott, okozott és űzött saját maga, míg meg nem kapta jól megérdemelt jutalmát. Többnyire saját hátrahagyott írásaiból. Minden feltörekvő, meggondolatlan és istentelen embernek elrettentő például, visszataszító példányként és igaz szívű figyelmeztetésül összeszedve és nyomdában elkészítve. Jakab 4. Legyetek Istennek engedelmesek, álljatok ellen az ördögnek, és elmenekül előletek. Caum Gratia et Privilegio. Nyomtatva Frankfurt am Mainban, Johann Spies által, 1587.” Ez a könyv magyarul is megjelent Adorján Mihály fordításában.

A 69 fejezetből álló, három részes népkönyv nem egyéb, mint ismétlésekkel teli, logikai összefüggés nélküli anekdoták rendezetlen halmaza.

Úgy tartják, ügyetlen írás, amely tele van lapos történetekkel és még laposabb elmélkedésekkel, stílusa és hangvétele pedig igen vegyes: megragadó, nagy ívű részletek mellett egészen sületlen és bárgyú fejezetek állnak.

Sok helyen szerzője tájékozatlanságáról tanúskodik (se Amerikáról, se Kopernikuszról nem tud), akinek természettudományos ismeretei még középkori mércével sem állnak a kor színvonalán.

Az első Faust-könyv első részében Johann Faust, aki a Weimar melletti Rod faluban, paraszti családban született, a teológia doktora lesz, de ez a tudás nem elégíti ki: ő mindent akar tudni, bírni és élvezni, ezért félredobja a bibliát, és Krakkóba megy orvostudományokat és nigromantikát (varázslást, halottidézést) tanulni (a krakkói egyetem, mint a bűbájosság, szemfényvesztés főiskolája, akkoriban igen rossz hírben állt).

Faust megidézi az ördögöt és szerződést köt vele, melynek értelmében Mephistophiles 24 éven át szolgálja őt a földi világban, de utána Faust meghal s lelke az ördögé lesz. Az ördög pénzt, nőket és mindenféle élvezeteket szerez Faustnak, akinek figyelmét elvonja komoly kutatásairól, de azt megakadályozza, hogy házasságot kössön.

A második részben Mephisotphiles megmutatja a tudósnak a paradicsomot (a helyet, amelyet feláldozott), és a poklot (a helyet, ahová kerül majd), utána beutazzák a világot (Budára is eljönnek).

A legtöbb időt Rómában és Konstantinápolyban töltik, talán azért, mert a 16. századi ember gondolatait legjobban ez a két város foglalkoztatta: a két legyőzhetetlennek tartott, egymással ellenséges hatalom – a pápa és a török szultán – városa. Faust mindkettőt kigúnyolja.

A harmadik részben a bűvészként megjelenő Faust mindenféle mutatványokat hajt végre (megidézi Nagy Sándort és a trójai hősöket, tél közepén a legszebb szőlőt varázsolja az asztalra stb.), 24 alkalommal gonosz és haszontalan tréfákat csinál, s mindössze egyszer tesz jót.

Aztán felébred a lelkiismerete, s ki szeretne békülni Istennel, hátha az Úr még megbocsátaná bűneit, de ezt az ördög megakadályozza: Menelaosz spártai király feleségét, Szép Helénát adja neki, s ezzel ismét a rossz útra csábítja.

Faust nem tud ellenállni a női szépségnek, és a szerelemért cserébe lemond Istenről. Boldogan él Helénával, fiuk is születik, Justus Faustus, aki apja halála után anyjával együtt eltűnik.

Mikor ideje letelik, a tudós végrendeletet csinál, elbúcsúzik barátaitól és tanítványaitól, borzalommal tekint vissza istentelen életére és iszonyú halált hal. Tanítványai Wittenbergben temetik el.

A Népkönyvet a 16. században többször kiadták, s időközben szövegét is javítgatták, kibővítették (1589-ben például hat új fejezetet toldottak hozzá, melyekben Faust többek között megidézi Polüphémoszt, egy lakomán bort csapol az asztalból, szárnyas lóvá változtatja szolgáló démonját stb.).

Az írásnak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..