Mit tekintünk ma Homérosz művének?
Ma az irodalomtudomány úgy tartja, hogy Homérosz írta az Iliászt, amely egy emberöltővel korábban keletkezett, mint az Odüsszeia, és hogy utóbbinak a költője valaki más lehetett.
A szerzőségről vallott ókori felfogás alapján nem meglepő, hogy ez a másik költő nem küzdött azért, hogy az ő neve is fennmaradjon.
Dr. Németh György ókortörténész, klasszika-filológus szerint az Odüsszeia költője akár szerénységből is nevezhette magát Homérosznak, de azért is, mert addigra ez a szó személynévből „költő” jelentésű fogalommá magasztosult: vagyis az ő idején már „a költőt” jelentette. (Ez az oka, hogy jóval későbbi – i. e. 7-6. századi – szerzők is Homéroszként léptek a világ elé, sőt, az eposzokat előadó énekesek is Homérosz-utódoknak nevezték magukat.)
Emellett a hagyománytisztelet és a tökéletesség előtt való hódolás igénye is arra késztette a görögöket, hogy mindkét mű szerzőjének Homéroszt tekintsék.
A fentiek alapján az sem meglepő, hogy a két eposzon kívül az ókor még számos művet kapcsolt Homérosz nevéhez: például azokat az epikus jellegű, helyenként lírai elemeket is tartalmazó költeményeket, amelyek mai tudásunk szerint a két eposznál jóval később, az i. e. 7-6. században keletkeztek.
Ezek nem tekinthetők Homérosz műveinek, mivel vallási képzeteik és hangulatuk a későbbi századok költészetére jellemzők. Ezt könnyű belátni, akár a Hermész-himnusz vaskos komikumát, akár a szintén Homérosz neve alatt fennmaradt szellemes epigrammákat nézzük.
A szerzőóriásnak követői is akadtak. Később voltak olyan költők, akik az Odüsszeiát folytató eseményeket verselték meg Homérosz eposzainak témáját, nyelvét és versformáját véve alapul, de ezekből az eposzokból csak töredékek maradtak fenn, illetve egy-egy szerző neve és néhány mű címe ismert.
-Vége-