Hegedüs István (Az áruló Hegedüs) jellemzése

Szerző:

Ugyanebben a fejezetben – a vár erejének és legénységének számbavétele után – teszik le a tisztek az esküt. Ennek pontjai közül nekünk most a negyedik a fontos:

„- Negyedszer: az altisztek a hadnagyok tudta nélkül, a hadnagyok a két kapitány intézkedése nélkül a csapatokon nem rendelkeznek.”

Az eskü szövegét Dobó olvassa fel és a tisztek a megelőző három pontra hangosan és egyszerre rávágták: „Elfogadjuk!”

Most azonban „Egy érdes hang szólalt meg Fügedy mellett:

– Valamit ide szeretnék betoldani.”

Hegedüs a közbeszóló, aki érdekes kiegészítést akar:

„- Azt ajánlom, hogy a két kapitány viszont a hadnagyokkal mindig egy értelemben intézkedjen, valahányszor úgy fordul a sor, hogy akár a védelemben, akár más fontos intézkedésben a hadnagyok közül csak egy is tanácskozást kíván.”

Figyeljük meg, hogy:

  • Hegedüs közbeszólásával megzavar egy magasztos pillanatot. Mindenki átszellemül és lelkes, eszükbe sem jut ellentmondani Dobónak. Kivéve Hegedüst.
  • ha jobban megnézzük Hegedüs közbeszólását, akkor rá kell jönnünk, hogy az ég világon semmi értelme. Bizony. Hegedüs ugyanis azt akarja, hogy a két kapitány (Dobó és Mekcsey) mindegy egyes alkalommal, amikor azt valamelyik hadnagy kéri, akkor tartson tanácskozást. Ez több okból is lehetetlen, mert:
    • A kapitányok nem fognak ostrom közben közvélemény kutatást tartani a hadnagyok között, hogy tetszik-e nekik valamelyik intézkedés, vagy sem.
    • Egy vár megvédése katonasággal történik, a katonaság pedig – természeténél fogva – nem demokratikus szervezet. Vagyis egy hadnagy dolga nem az, hogy „tanácskozát kíván”-jon, hanem, hogy végrehajtsa, illetve a neki beosztott katonákkal végrehajtassa a parancsot.

Dobó ennek megfelelően is reagál Hegedűs közbeszólására: „Az ostrom szünetében elfogadom” Ami köznyelvre lefordítva annyit jelent, hogy „értem én, csak lesz@rom”, ugyanis nyilvánvaló, hogy ha valamelyik tisztnek problémája lesz a kapott paranccsal, akkor az ostrom közben lesz, nem előtt/utána.

Hegedüs ugyan nem csinált semmi rosszat, nem követett el hibát, mégis, már a második alkalom, hogy kellemetlen helyzetbe kerül. Az Olvasó így is kezeli, kellemetlen, nyűgös, egyértelműen nem szimpatikus figurának.

A jellemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




Oldalak: 1 2 3 4 5

“Hegedüs István (Az áruló Hegedüs) jellemzése” bejegyzéshez 20 hozzászólás

  1. Kedves Zsiráf!
    Észrevételem lenne!
    Mikor Gergellyel ,,filozofál”, nekem úgy tűnik, mintha azt akarná mondani, hogy lehet, hogy ő gyáva, de azért elég okos, és ezt megpróbálja példákkal alátámasztani. Érdekelne, hogy ez így is van-e, vagy valami felett elsiklottam? Egyébként viszont nagyon tetszik az oldal. Válaszodat köszönöm!
    Tamás

    Válasz

    • Kedves KissTomi!

      Simán igazad lehet! A gyávaság nem zárja ki azt, hogy valaki okos legyen, vagy éppen fordítva. Az már egy másik kérdés, hogyha valaki az okosság, vagy az okoskodás álcája mögé bújtatja azt, hogy gyáva. Ha megfelelően, a saját szavaiddal meg tudod indokolni, akkor kikapni bitos nem fogsz érte! 🙂
      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

      • Szerintem a 2. opció lesz az. Ugyanis Hegedüs szerint egy hatalmas ésszel/okossággal rendelkező ember nem lenne bátor. Talán azt akarja mondani, hogy ez fordítva is igaz, így ha felmerült róla, hogy gyáva, hát terjedjen, hogy okos is legalább ugyan ennyire.
        Válaszod köszönöm!

        Válasz

  2. Velem is sokszor élcelődtek , hogy nem rokonom-e ?
    Nos ő HEGEDÜS , én viszont HEGEDŰS vagyok , a két névnek nincs köze egymáshoz .
    A hegedűs ( hegedős) ősi magyar főnév , már Kálti Marknál szerepel . Jelentése : énekmondó , igric . A hangszer csak a 15. században keletkezett , a VIOLA DA GAMBA átalakításával.
    A hegedüs főnév tulajdonnév alakja a német GEIGER magyarítása , és mivel a német nyelvben nincs „ű” , ezért rövidült . Kassát nagyrészt szászok lakták a 16. században , tehát , ha valós alak lenne , nyilván HEGEDÜS lenne a neve.

    Válasz

  6. Kedves Zsiráf!
    Feltehetek pár kérdést
    A következő anagrammák a regényhez kötődnek. Kire gondoltunk?
    Rizses bagoly mereng …………………………………………….
    Óvást dobni ……………………………………………..
    Börtönt kiált………………………………………………….
    Sanyi vár…………………………………………………
    üdv:Soma

    Válasz

    • Kedves Soma!

      Na, úgy látom idén egészen kreatív kérdések is vannak! 🙂
      Bornemissza Gergely
      Dobó István
      Török Bálint
      Varsányi

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

  7. Köszönet a tartalomért! Nagyon jól összeszedted.

    Vannak ilyen finomságok, hogy Gárdonyi alkalom adtán olyan regényeiben is, mint az Isten rabjai eretnek filozófiát is tud a szereplők szájába adni, például Julianus baráttal beszélő szerzetesek esetén. Ebből gondolhatjuk, hogy volt füle a szerzőnek hozzá. Ezért kicsit ebből a szempontból észrevételezem:

    Sokkal sötétebb ez a „filozófia”, mint azt leírod. Tulajdonképpen leleplező.

    Papnak tanult volna, de elcsapták. Eleve botrány, de hogyan is mondhatna ilyet, hogy „ha fejünket veszi a török, nem bizonyos, hogy élünk-e tovább”? Ez nyers és egyenes hittagadás.
    Ne felejtsük el, hogy az 1950-es évekig nem voltak szekuláris iskolák, így Gárdonyi idejében ez teljesen nyilvánvaló botrány.
    Az érvelés is meglehetősen primitív, így nem lehet mondani, hogy valóban okos/bölcs lenne, bár mégis bennfoglaltan annak mondja magát. Így amit látunk az a kevélység – az igazságosság és alázat erényeivel ellentétes. S lám, nem tűri a kapitányt sem maga fölött, hanem vörös fejjel szól közbe, hogy mellőzik.

    Ha a bátorság hiányáról sokat beszélsz érdekes azt meggondolni, hogy a bátorság erényével ellentétes vícium a félénkség, és a vakmerőség. Hegedüs esetén mindkettőt láttuk.
    A bátorság összefüggésben áll a reménnyel, ami az isteni erények egyike. Hegedüs esetén a reménytelenség nyilvánvaló. Következménye a véges javakhoz való vétkes ragaszkodás. (lásd ostrompénz, a vár pénzért feladása, és persze az életének vétkes módon való mentése)

    Tehát lépésről lépésre nyilvánvalóvá válik, hogy Hegedüs minden erényt nélkülöz ami a hivatása gyakorlásához szükséges. A gondolatot szó és tett követi. És végül teljesen kiütközik az egyénben végbemenő változás a bűn közösségére gyakorolt romboló hatása.

    Válasz

  8. Kedves Zsiráf!
    Tinódi Hegedős Istvánként említi.
    Lehet tudni, hogy valós történelmi személy volt-e?
    Köszönöm

    Válasz

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .