III. rész 3. fejezet: Tavaszvirány
| Főbb szereplők | Időpont | Helyszín |
|---|---|---|
| Tímár Mihály Noémi Teréza mama |
1829 nyara | Komárom Baja A Senki szigete |
Tímár zuhogó hóban, komor gondolatok között utazik Baja felé. Arra jut, hogy Athelie-nek igaza volt.
„Nemcsak a férj szerencsétlen, hanem az asszony is. Csakhogy a férj kétszeresen az, mert ő szerezte azt a balsorsot mindkettőjüknek.”
Amikor Tímár megtartotta magának Timéa örökségét, azért tette, hogy később megnyerje vele magának a lányt. Ez meg is történt, de most bűnhődik érte, hiszen a lány nem szereti.
Tímárnak Baján is volt üzleti állomása, ahova leveleket is kapott. Kettőnek – az egyik Bécsből, a másik Isztambulból érkezett – igen megörül, még a hangulata is jobbra fordul. Az olvasó egyenlőre nem tudja meg, hogy mi van a két levélbe. Az viszont biztos, hogy jó hatással vannak Tímárra, mert jó kedvűen utazik tovább Levetincére, ahol ellenőrzi dunai hajóit.
Tímár ezután beül egy kis csónakba és egyheti élelemmel átevez a Senki szigetére. „Mintha kicserélték volna lelkét, mikor e sziget pázsitos útjára lépett! Méla nyugalom van itt, andalító egyedüllét.”
A senki szigetének lakói éppen rózsavizet készítenek, minden tele van rózsaszirmokkal. Tímár elé Noémi szalad.
„Azóta milyen szépen megnőtt, kifejlett, átalakult. Arcán egészséges pír ragyog át, szemei mélyében szelíd oltártűz lobog. Viselete nem pongyola többé, de otthonosan csinos; aranyszínű gazdag hajzatába egy fejlő rózsabimbó tűzve.”
Tímár három éve nem járt már a szigeten, azóta sokat fejlődött a lakók szorgalmának köszönhetően. Tímár nagyon élvezi a nyugalmat, a békét, az idillikus környezetet. Körbejárják Noémivel a szigetet, Tímár egy levelibékát fog Noéminek, aki nehezen barátkozik össze az állatkával, hiszen nagyon fél tőle.
Este a beszélgetés Krisztyán Tódorra terelődik, Teréza mama elmondja, hogy a férfi minden évben átjön a szigetre és mivel tudja, hogy pénz nincs a szigeten, ezért mézet, gyümölcsöt követel Teréza mamától, aki ad neki, csakhogy elmenjen.
Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatásoz!
Szia!
A nyolcadik fejezetben van egy hiba.
Azt írtad hárthagyott és gondoltam szólok.
Kedves Bence Dóró!
Köszönöm a jelzést, hiba javítva! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Nagy segítség ez az oldal! 😉
Kedves Dobozi Bence!
Örülök neki! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Szia Zsiráf! Lenne egy olyan kérdésem, hogy mikor Tímár A Senki szigetén volt és elment a csónakja akkor hogy tudott vissza menni Komáromba?
Kedves Csabi!
A szigetre gyümölcskufárok, azaz kereskedők érkeznek, akik a szokásos éves csereüzletet akarják lebonyolítani a szigetlakókkal. Tímár velük kel át a Dunán. A túlparton megkér egy halász, aki jó pénzért elviszi őt a révig. A révcsárdában felfogad egy fuvarost, aki elviszi Levetincére, ahol birtoka van. Itt találkozik össze váratlanul Tímeával, aki a távollétében állhatatosan intézte az ügyeit.
Üdv:
Zsiráf
Nagyon sokat segített sőt a tanárom azt mondta h az olvasónaplóval semmire se megyek és jó lett minden és ötös lett a dogám.
Kedves Kíra!
Örülök neki! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Szia Zsiráf!
Nekem amikor olvasom a fejezetek alá az van írva, hogy kattintsak még nincs vége, de amikor kattintok nem csinál semmit.Mit tegyek?
Kedves Sára!
Néha előfordul, ilyenkor frissíts rá az oldalra, és akkor már tudsz kattintani!
Üdv:
Zsiráf
Szia Zsiráf!
Nekem az lenne a kérdésem hogy te hogyan tudnád megválaszolni azt a kérdést hogy jó ember-e Tímár Mihály?
Előre köszi a segítséget
Kedves Luca!
Hm, ez egy elég összetett és kicsit gonosz kérdés, mert tulajdonképpen az egész regény arról szól, hogy vajon jó ember-e Tímár?! Érveket lehet találni amellett is, hogy rossz (hiszen megcsalja a feleségét, hazudik neki, eltitkol előle dolgokat stb.), és amellett is, hogy jó. Összességében talán mégis inkább azt lehet mondani, hogy Tímár egy jó ember, különösen a regény végére válik azzá, amikor végre sikerül neki úgy dönteni, hogy lemond a vagyonáról és végleg a Senki szigetére költözik Noémihez. ez a katarzis, a megnyugvás számára, ezzel válik véglegesen jó emberré.
Üdv:
Zsiráf