Mi történt az esernyő nyelével? – Mikszáth Kálmán – Szent Péter esernyője

Gyuri ezután – már Glogováról – levelet ír egykori gyámjának, Sztolariknak, elmeséli, hogy megvan az esernyő, de feleségül kell vennie Veronkát ahhoz, hogy hozzá is juthasson. Egyben kéri Sztolarikot, hogy küldjön neki két arany karikagyűrűt, hogy hivatalosan is megejthesse a kézkérését.

Másnap azonban legnagyobb meglepetésére maga Sztolarik érkezik személyes. Elhozta ugyan a karikagyűrűket, de van egy rossz híre is Gyurinak. Elmeséli, hogy amikor előző nap az aranyművesnél megvette a két gyűrűt, érdekes történetet hallott a segédtől:

„Hát egy ezüstnyelet csináltatott nálunk a község egy ócska esernyőre, melyet ők a templomban őriznek. – Bolondok, nem merték – mondá – idehozni, féltették, hogy ellopják, pedig nem ér két garast; nekem kellett odautaznom, hogy a nyelet felcsináljam rá.”

Gyuri persze teljesen kiborul, hiszen ez azt jelentené, hogy a glogovaiak – tudtukon kívül – éppen az esernyő legértékesebb részét cseréltették ki. Már persze a Gyuri számára legértékesebb részét.

Gyorsan megkérik a papot hadd nézhessék meg az esernyőt a templomi kegytárgyak között. A pap szívesen tesz eleget a kérésének.

„Amint beléptek, rögtön szemükbe tűnt, ott volt a kazulák, pluviálék és stólák között a néhai Gregorics Pál vén esernyője, kimosolygott színtelen vörös kelméje ismerősen, csak az ezüst nyele, jaj az ezüst nyele ragyogott idegenül.”

Megtörtént  katasztrófa, de Gyuri kétségbeesetten próbál még remélni. Megkérdezi,hogy mi lett az esernyő nyelével. A pap úgy emlékszik rá, hgoy Adamecznéhez, a szakácsnéjához került.

Gyuri faggatja Adamecznét, aki elmondja, hogy mivel Matykó, az unokája éppen beteg volt – valaki szemmel verte – ezért elégette a nyelet.

„[…] szemmel verték meg, mondom, a Matykót, oda volt a szentem, kis porontyom, arra pedig az egyedüli orvosság, lelkem tekintetes uram, hogy három égő üszköt kell a gyerek ivóvizébe tenni és arról itatni három napig. De uramfia, csak nem használ, csak egyre nem használ, senyved, fogy a kis cseléd napról-napra, majd a szívem hasadt meg, ha ránéztem, mert nagyon gyenge szívem van, azt a tisztelendő úr is elösmeri…”

Mivel azonban éppen ekkor került hozzá az esernyő régi fa nyele, ezért úgy döntött, hogy azt égeti el. Ha Szent Péter esernyőjének nyele sem használ, akkor semmi. Adameczné, tehát elégette a nyelet – benne valószínűleg Gyuri örökségét is – és megitatta Matykóval.

Így ér véget az esernyő – nyelének – története. Gyuri eleinte el van keseredve, de tulajdonképpen kétszeresen is nyert:

  • Azzal, hogy végérvényesen kiderült: az esernyő nyele, benne az utalvánnyal megsemmisült, Gyuri megszabadult egy kínzó dologtól, ami addig megkeserítette életét. Korábban ugyanis nem hagyta nyugodni apja vagyonának legendája, a gondolat, hogy esetleg nagyon gazdag ember lehetne, ha megtalálná az örökségét. Most már nem kell ezzel foglalkoznia.
  • Az öröksége ugyan elveszett, de megtalálta helyette Veronika személyében a szerelmet.




Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..