Petőfi Sándor – A helység kalapácsa – Olvasónapló

Negyedik ének

Bagarját, a csizmadiát nem véletlenül hívják a „béke barátjának”. Amikor látja, hogy a verekedésnek nem lesz jó vége, gyorsan elszalad a falu bírájához.

A „kevés szavú”, öreg bíró éppen alszik és Bagarjának komoly erőfeszítésébe telik, hogy felébressze. Végre a bíró magához tér, mire Bagarja gyorsan elhadarja, hogy siessen a kocsmába, mert kitört a háború.

A bíró nyugodtan felöltözik, majd szól a szomszédjában lakó „munkájában pontos” kisbírónak, hogy tartson vele a kocsmához. A kisbíró nem örül az új programnak, mert szokásos vasárnap esti tevékenységében zavarják: éppen veri a feleségét.

Végül Bargarja, a bíró és a kisbíró csak elindulnak a kocsma felé. Út közben azonban elmennek a kántor háza előtt, aminek udvarán éppen a kántor felesége, „az amazontermészetű” Márta veszekedik a szomszédnőjével egy tyúk miatt.

Bagarja elmondja Mártának, hogy miért robbant ki a tömegverekedés a kocsmában, vagyis hogy Márta férje, a kántor, szerelmet vallott Erzsóknak, a kocsmárosnénak.

Mártának sem kell több, felkap egy seprűnyelet és a férfiakkal tart.

Az érkezőket szörnyű látvány fogadja a kocsmába: a kemencét, az asztalokat, székeket összetörték a verekedők, mindenhol vérfoltok vannak, sőt a kocsma közepén hever egy leharapott fül.

Márta keresztültöri magát a verekedőkön, míg meg nem találja a férjét, a kántort, egy sarokba húzódva.

A kántornak eddig sem volt jó estéje, de amikor meglátja „amazontermészetű” feleségét, akkor teljesen kétségbe esik és megpróbál bebújni egy félig széttört asztal alá.

Márta azonban nem hagyja, lábánál fogva előrángatja a kántort és addig veri a seprűnyéllel, amíg az el nem törik. Majd a hajánál fogva felrángatja a férjét és hazafelé cibálja, mondván, hogy itt mindenki előtt nem akarta bántani (!), de otthon majd megkapja a magáét.

A bíró és a kisbíró, azaz a hatóság megjelenése félbeszakítja a verekedést, a kocsma gyorsan kiürül, csak Harangláb és Fejenagy áll a bíró előtt.

Ez is egy eposzi kellék, az isteni beavatkozás (deus ex machina) humoros alkalmazása, csak itt nem az istenek avatkoznak be, hanem a bírók.

Harangláb csak dorgálást kap a bírótól, de Fejenagyot, a kovácsot, kalodára ítéli, mert ő kezdte a verekedést.

A kovács tehát kalodába került, ahol csak az a gondolat vigasztalja, hogy ha letelik a büntetése, akkor megkéri Erzsók kezét.

Gondolom már mindenki rájött, de azért a jegyzőkönyv kedvéért rögzítsük, hogy a mű címe – a helység kalapácsa – Fejenagyra a falusi kovácsra vonatkozik.

-Vége-