Az istenek születése, keletkezése mindig népszerű téma volt, ma is az, ezért Palatinus Lili összefoglalja Nektek a legfontosabb tudnivalókat róluk, néhány mai utalással fűszerezve a mókát! 🙂
A görög istenek világában nem könnyű eligazodni, a nagy Percy Jacksonnak évek múlva is tudtak meglepetést okozni.
Nem ritka a vérfertőzés, bigámia, a házasságon kívüli kapcsolatok és különösen a szövevényes genealógia.
Ehhez a legjobb segítőnk Hésziodosz lehet, aki a lehető leghitelesebb forrásból szerezte az értesüléseit: maguk a Múzsák mondták el neki a világ és az istenek történetét. Saját bevallása szerint ő csak lejegyezte a hallottakat. Bárhogyan is történt, irány az Olümposz!
Kezdetben volt a Khaosz, majd Gaia követte… itt azonnal álljunk is meg egy pillanatra. Mert bár kezdetben volt a káosz, és abból lett valami, de ehhez egy nagyon fontos dolgot hozzá is kell tenni. Itt volt Erosz is:
„…ki a legszebb mind a haláltalanok közt,
elbágyasztja a testet, az istenek és a halandók
keblében leigázza a józanságot, a bölcs észt..”
(Hésziodosz: Istenek születése, Trencsényi-Waldapfel Imre fordítása)
Erosz, aki a szerelem isteneként vált közismertté. Mégis mit keres a semmi közepén a szerelem? A válasz egyszerű: a szerelem, a vágy az az erő, ami létezésre ébreszti, ami életre hívja a nem létezőt, a teremtés ereje, a keletkezés mozgatórugója.
Erosz jelenlétének megértéséhez Platón ad részletes választ gyakorlatilag az egész Lakoma alatt. Phaidrosz itt ekképp fejti ki:
„Hiszen a legősibb istenek közül való, már csak ezért is tisztelendő. Ennek bizonyítéka: Erósznak nincsenek szülei, s hogy volnának, azt nem is állítják költők, se prózaírók. Hésziodosz például azt mondja: először keletkezett az összevisszaság, rögtön utána – a tágmellű Föld, mindennek örök maradandó-széke, s Erósz. Hésziodosszal egyetért Akúszilaosz is, hogy az őselegy után ez a kettő keletkezett: a Föld és Erósz. Parmenidész pedig így mondja el a Minden keletkezését: minden istennép közül elsőnek formálta Erószt Ő. Így mindenki egyetért abban, hogy az egyik legősibb isten Erósz.”
(Platón: A Lakoma)
Pausanias szerint viszont két Erosz van:
„Minthogy azonban két Aphrodité van, szükségképpen Erosz is kettő. Hogyisne volna két istennő? Az egyik, az ősibb, Uranosz anyanemszülte lánya, az mi ’az éginek’ tisztelünk; a másik Zeusz és Dióné lánya, akit ’közönségesnek’ hívunk. Azt az Eroszt is, aki ez utóbbinak a fullajtára, ’közönségesnek’ nevezzük, a másik Eroszt pedig ’éginek’.”
(Platón: A Lakoma)
A két elemi lény, Khaosz és Gaia, az elsők, bármily furcsa, nem egymás szerelméből fakadóan szülnek és hozzák létre a világot, hanem külön-külön. Tehát ha nem lenne az egyik, a másik akkor is termékeny lenne, és az általa világra hozott dolgok megszületnének.
Itt Erosz, a szerelem az, aki megtermékenyít (ahogyan Szókratész is mondja, hogy a költők, a művészek mind szerelmesek, és a műveiket, alkotásaikat megszülik, az élet során csupán keresik a megfelelő közeget, ahol ezt megtehetik).
Az írásnak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
