A Goriot apó szereplői betűrendben

Honoré de Balzac Goriot apó című regényének szereplői betűrendben

Agathe Rastignac egyik húga, a másik Laure. Rastignac-nak van még két öccse is: Gabriel és Henrik.
Személyesen nem jelenik meg a regényben, Rastignac csak levelet ír neki.
Ajuda-Pinto Portugál márki, főnemes, Beauséant-né szeretője, aki végül elhagyja az asszonyt, mert megnősül, Berthe Rochefide kisasszonyt veszi feleségül.
Hűtlensége miatt Beauséant-né elhagyja Párizst és normandiai birtokára vonul vissza.
Beauséant-né kérésére ő mutatja be Rastignac-ot Delphine de Nucingen bárónénak az Olasz Operában
Anastasie Teljes neve: Anastasie de Restaud grófné, de szerepel Restaud-né néven is, Goriot apó egyik lánya. (A másik Delphine)
Elkényeztetett asszony, aki azonban a szeretője, Maxime de Trailles gróf csapdájába esik. Anastasie ugyanis őszintén szerelmes Maxime-ba, és a beképzelt, fiatal, és szerencsejáték függő nemes ezt ki is használja.
Anastasie eladja a férje, Restaud gróf családi gyémántjait azért, hogy Maxime adósságait kifizesse, de a férje tudomást szerez a dologról, visszavásárolja a gyémántokat és Anastasie-nak azzal kell fizetnie, hogy a férjére íratja a vagyonát.
Ráadásul Maxime nem bizonyul méltónak Anastasie szerelmére, végül megcsalja és elhagyja az asszonyt, újabb hatalmas adósságot hagyva maga után.
Fia: Ernest de Restaud, illetve több gyerekük is van, de csak neki tudjuk meg a nevét.
Beauséant vikomt Beauséant-né férje.
Beauséant vikomtné Megjelenik Beauséant-né néven is, lánykori neve: Claire de Bourgogne.
Rastignac távoli unokatestvére, akinek segítségével bekerül a párizsi nemesi társaságba, és ő az, aki Delphine-nel is összeismerteti.
Párizs egyik legelőkelőbb, leggazdagabb és legszebb asszonya.
Szeretője Ajuda-Pinto, portugál márki, aki végül elhagyja őt, emiatt az asszony vidéki száműzetésbe vonul.
Bianchon Teljes neve: Horace Bianchon, orvostanhallgató, Rastignac barátja, külső kosztos a Vauquer-házban, azaz csak ebédre fizet elő.
Sokat segít Rastignac-nak a beteg Goriot apó ápolásában, és később a temetés megszervezésében is.
Buneaud-né Párizsi penziótulajdonos, Vauquer-né konkurenciája, de egyébként a cselekmény szempontjából nincs jelentősége, nem jelenik meg személyesen, csak utalnak rá.
Charles A Vauquer-ház egyik olyan vendége, aki csak ebédre fizet elő, mellékszereplő, a történet szempontjából nincs jelentősége.
Christophe A Vauquer-ház kifutófiúja, túl sok szerepet nem kap, fő feladata általában a levelek, üzenetek továbbítása.
Ő az egyetlen, aki a ház lakói és alkalmazottai közül végül ott van Goriot apó temetésén.
Collin Teljes neve Jacques Collin, ez Vautrin igaza neve, bővebben lásd Vautrinnál
Constance Anastasie de Restaud grófné komornája, mellékszereplő
Coutur-né Egy francia köztársasági hadbiztos özvegye, Victorine Taillefer kisasszony távoli rokona és tulajdonképpen a nevelőanyja.
Akkor fogadta be Victorine-t és annak anyját, amikor Victorine apja elüldözte őket a háztól.
A Vauquer-ház egyik lakója, Victorine-nak közösen bérelnek szobát az első emeleten.
Delphine Teljes neve: Delphine de Nucingen báróné, de megjelenik Nucingenné néven is, Goriot apó egyik lánya. (A másik Anastasie).
Rastignac szeretője, aki boldogtalan házasságban él Nucingen báróval, ráadásul a korábbi szeretője, Marsay is elhagyja.
Testévéről ellentétben ő nem egy francia ősnemeshez ment feleségül, mert bár Nucingen báró is arisztokrata, de ő bankár, pénzember, aki nem születése révén, hanem vagyona segítségével jutott nemesi címhez.
Éppen ezért Delphine-t egyetlen vágy vezérli, hogy bejuthasson a francia felső tízezer legmagasabb körébe. Tulajdonképpen erre használja fel Rastignac-ot, akinek segítségével meghívást kap Beauséant vikomtné báljára. Delphine számára mindennél, még az apjánál is fontosabb, hogy megjelenjen a bálon, ezért még a beteg Goriot-ot sem látogatja meg.
Derville Goriot apó ügyvédje, mellékszereplő, személyesen nem jelenik meg a történetben, néhányszor említik csak a nevét.
Ernest Teljes neve Ernest de Restaud, Anastasie és Restaud fia, a történet szempontjából nincs jelentősége, csak egyszer említik a nevét.
Eugėne Lásd: Eugėne de Rastignac
Franchessini gróf, Vautrin embere, aki párbajt provokál Victorine testvérével, Frédéric-kel, majd meg is öli.
Frédéric Teljes neve: Frédéric Taillefer, Victorine testvére, bár az nem derül ki, hogy az öccse, vagy a bátyja, valószínűleg az utóbbi.
Apja igyekszik úgy intézni, hogy ő legyen az egyetlen örököse, emiatt kitagadja Victorine-t.
Vautrin terve nyomán egy Franchessini nevű gróf kihívja párbajra és megöli őt, ezzel Victorine lesz az örökös.
Gabriel Rastignac egyik öccse. A másik Henrik. Rastignac-nak van még két húga is: Laure és Agathe
Személyesen nem jelenik meg a regényben, csak levelezés közben említik.
Galathionne Hercegné, érte hagyja el Anastasie de Nucingen grófnét a szeretője, Marsay gróf. A cselekmény szempontjából nincs jelentősége.
Gobseck Zsidó uzsorás, Goriot apó nála adja el az utolsó ezüsttárgyait, hogy kifizesse Anastasie tartozását, később pedig szintén nála zálogosítja el az évjáradékát, ismét csak azért, hogy pénzt adhasson a lányának.
Gondureau Titkosrendőr, ő szervezi be Michonneau kisasszonyt azért, hogy a gutaütésszerű tüneteket produkáló szert beadja Vautrinnak, és így kideríthesse, hogy az azonos-e a Vasfejűvel.
Goriot apó Teljesen neve: Jean-Joachim Goriot, a regény egyik főszereplője.
Egykori metélttészta, makaróni és keményítőgyáros. Rajongásig imádja a két lányát, Anastasie-t és Delphine-t, és már gyerekkoruktól kezdve, de főleg a felesége halála után, rettenetesen elkényezteti őket.
Végül párizsi arisztokratákhoz, Restaud grófhoz és Nucingen báróhoz adja férjhez őket, óriási, egyenként 800 000 frankos hozománnyal.
Cserébe csak annyit szeretne, hogy a lányai közelében lehessen, ezért végül eladja a vállalkozását és beköltözik a Vauquer-házba.
Lányai azonban lassan megtagadják apjukat és csak akkor keresik fel, ha pénzre van szükségük. Goriot pedig továbbra sem nemet mondani nekik, ezért lassan minden megmaradt vagyonát a lányokra költi, emiatt teljesen tönkremegy.
A lányok az utolsó frankot is kiszedik az öregből, aki végül ebbe betegszik és hal bele, de Anastasie és Delphine még a temetésére sem mennek el
Grimbert Királyi postamester, a történet szempontjából nincs jelentősége, nem jelenik meg személyesen, csak a Rastignac és húgai közötti levelezésben említik egyszer.
Grimpel Orvos, érte küldenek, amikor Vautrin rosszul lesz a Michonneau kisasszony által a kávéjába öntött szer miatt. Végül nem lesz rá szükség, tehát a cselekmény szempontjából lényegtelen szereplő, nem jelenik meg személyesen.
Henrik Rastignac egyik öccse, a másik Gabriel. Rastignac-nak van még hét húga is: Laure és Agathe
Személyesen egyik sem jelenik meg a regényben, csak levelezés közben említik őket.
Jacques Beauséant vikomtné komornyikja
Jacques Lásd: Collin

A bejegyzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




A két koldusdiák szereplői betűrendben

Mikszáth Kálmán A két koldusdiák című kisregényének összes szereplője betűrendben

A bejegyzéshez kapcsolódó, ajánlott posztok:

Ágnes A végrendelkező öregasszony unokahúga a 6. fejezetben. A vezetéknevét nem tudjuk meg, az asszony rá hagyja a házát. Mellékszereplő, a cselekmény szempontjából nincs jelentősége, csak egyszer említik a nevét.
Apafi Mihály Erdély fejedelme, valós történelmi személyiség, bár Mikszáth nem fest róla túl hízelgő képet. A 7. fejezetben ő adományoz szép ruhát, nemességet és kardot Lacinak.
Apor István Erdélyi főúr Apafi Mihály fejdelem környezetéből. A 7. fejezetben ő és Boér Kristóf vitatkoznak össze azon, hogy vajon milyen lehet a túlvilág. Ez a vita vezet oda, hogy Veres Laci végül nemességet kap.
Babó János Pesti szabó. Amikor I. Lipót császár pesti látogatásakor épített ünnepi emelvény összeomlik, és Nesselroth Ágnest megmenti Laci, akkor az ő házába kopogtat be, hogy segítsenek ápolni Ágnest. Mellékszereplő.
Baló Mihály Apafi Mihály erdélyi fejedelem udvari hadagya. Mellékszereplő, csak a 7. fejezetben kap minimális szerepet.
Bánffy Dénes Erdélyi főúr Apafi Mihály fejedelem udvarában Gyulafehérváron. Mellékszereplő, a cselekmény szempontjából nincs jelentősége, csak egyszer jelenik meg a 7. fejezetben, amikor az erdélyi urak a túlvilágról vitatkoznak.
Beke Miklós Az előző évi nagyerdei csata győztesse, azaz a „fortissimus”, a legerősebb. Őt hívja ki, és győzi le Veres Pista, így megszerezve a csata fődíját, a Szilágyi Magda által készített kardkötőt. Kabáról származik.

„Nagy, hórihorgas fickó volt, felgyűrt öklein pipaszárnyi vastagságban tündököltek az erek. Az inge szét volt szakítva a mellén a mai viaskodás folytán, s olyan nyakat láttatott, mint a bikáé, olyant, ami még Debrecenben is túlságig vastag.” (3. fejezet)

Béldi György Erdélyi főúr Apafi Mihály fejedelem udvarában Gyulafehérváron. Mellékszereplő, egyszer említik csak a nevét, amikor az urak a túlvilágról vitáznak a 7. fejezetben.
Bercsényi Miklós Gróf, főszereplő, Rákóczi fejedelem bizalmasa, egyébként valós történelmi személyiség. Többször keresztezi a fiúk útját, hol grófként, hol Rozsomák Jánosként.
Beta Pizsera apónak, a szegények fuvarosának egyik lova. A másik Fecske.
Bethlen Erdélyi főúr Apafi Mihály fejdelem udvarában Gyulafehérváron. A keresztnevét nem tudjuk meg. Mellékszereplő, csak a 7. fejezetben jelenik meg, amikor az urak a túlvilágról vitatkoznak.
Birliné asszony Dobosék szomszédja a Csapó utcában. Mellékszereplő, a cselekmény szempontjából nincs jelentősége, csak egyszer említik futólag a nevét.
Bodri Fekete kuvasz, amit Pista kap a végrendelkező öregasszonytól a 6. fejezetben, és mellé még 3 tallért. Kevésbé fontos szereplő, mint a fehér kutya, Dráva.
Boér Kristóf Erdélyi főúr Apafi Mihály fejdelem környezetében. A 7. fejezetben ős és Apor István vitatkoznak össze azon, hogy vajon milyen lehet a túlvilág. Ez a vita vezet oda, hogy Veres Laci végül nemességet kap.
Boglányi József Debreceni úr, akinek rossz pillanatban elejtett megjegyzése a 4. fejezetben komoly hatással lesz Veres Pista életére, mert azután akar mindenáron nemes lenni. Ő mutat rá ugyanis arra, hogy bár Pista megnyerte a nagyerdei csata fődíját, a Szilágyi Magda által készített kardkötőt, csak éppen soha nem hordhatja.

Veres Pista ugyanis egy jobbágy fia, vagyis nem nemes, tehát nem hordhat kardot, azaz kardkötőre sincs szüksége.

Egyébként mellékszereplő, ezen a megjegyzésen kívül nincs szerepe a regényben.

Boncz Márton Veres Laci legénye, akit Pesten fogadott fel, amikor még gazdag volt.

„Marci víg fickó volt, mindenféle zsírral megkenekezett, roppant svádával és furfanggal megáldva, a amellett olyan ostoba arca volt, mint egy birkának” (10. fejezet)

Márton azonban közel sem volt ostoba: „Boncz Márton regényes hajlamú fickó volt, ki két év előtt még ott molnárkodott a tallósi malomban, melyet a Dudvág vize hajt; ábrándos lelke fölkergette Budára szerencsét keresni, s itt találkozott Lacival elzüllötten; az szolgálatába vette az öreget. Nagy színészi tehetség volt benne, bámulatosan tudott utánozni másokat s tettetni magát.” (12. fejezet)

Ezt a tulajdonságát használja ki, amikor „Habakuk prófétaként” beáll Bercsényi gróf szolgálatába, mint jós. Laci és Marci így tudják meg, hogy Pista miért raboskodik a sárospataki vári börtönében.

Marci jóságát mutatja, hogy akkor is Laci mellett marad, amikor annak elfogy a pénze, és nem tudja tovább fizetni. Később mégis elválnak útjaik, mert Marci olyan jól játssza a jóst, hogy Bercsényi magával viszi.

A bejegyzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




A két lotti szereplői betűrendben

Erich Kästner A két lotti című regényének szereplői betűrendben

 

Anni Lásd: Habersetzer
Benno Lásd Grawunder
Bernau A Müncheni Képes újság főszerkesztője, Körner asszony főnöke.
Brigitte Luise osztálytársa (és a nyári táborban is együtt vannak a történet elején)
Bruckbaur kisasszony Luise egyik tanár, mellékszereplő, csak egyszer említik a nevét.
Christine A nyári tábor egyik gyerek résztvevője, Luise barátnője, mellékszereplő, csak egyszer említik a nevét.
Eipeldauer úr Fényképész a nyári tábor melletti faluban. Luise és Lotte nála csináltatnak magukról fényképet. Eipeldauer úrnak annyira megtetszik a két kislány, akik bár állítólag nem ismerik egymást, mégis a megszólalásig hasonlítanak egymásra, hogy elküldi a képüket és a történetüket a Müncheni Képes Újságnak.

Ennek az újságnak a képszerkesztője Luiselotte Körner, az ikrek anyja. Amikor a kép a kezébe kerül, akkor rájön, hogy a lányok találkoztak a nyár táborban, és tudják, hogy ikrek.

Franz Az Iperial szálloda éttermének pincérje, mellékszereplő, csak egyszer említik a nevét.
Gabele Festő, a Palffy melletti lakásban lakik. Később a szülők újbóli házasságkötésénél az egyik tanú. Lotte ötlete alapján elcseréli a lakását Palffy műtermével, így a festőnek lesz egy napfényes műterme, Palffy pedig az othona melletti lakásban dolgozhat, az használhatja alkotóhelynek, így nem kell messzire mennie a családjától.
Gerda kisasszony Nevelőnő a nyári táborban a Bühl-tavi Tó-Bühlben, ahol Luise és Lotte megismerkednek, és rájönnek, hogy valójában ikrek.
Gerlach Teljes neve: Irene Gerlach. Palffy karmester úr ismerőse, majd egyre közelebbi viszonyba kerülnek. A hölgy egyértelmű célja, hogy mindenáron feleségül menjen a karmesterhez, nem azért, mert szerelmes belé, hanem a férfi társadalma rangja vagyona miatt.

Számító, már-már gonosz nőszemély, aki csendes háborút vív Lottéval (Luise szerepében) Palffy karmester figyelméért.

Grawunder Teljes neve: Benno Grawunder. A Bécsi Első Kerületi Anyakönyvi Hivatal tisztviselője. Ő adja össze Ludwig Palffy-t és Luiselotte Körnert, amikor azok újra összeházasodnak. Egyébként mellékszereplő.
Gstettner kisasszony Luise egyik tanárnője, mellékszereplő, csak egyszer említik a nevét.
Hilde Sturm A nyári tábor egy gyerek résztvevője, mellékszereplő, csak egyszer említik meg a nevét.
Habersetzer Teljes neve: Anni Habesetzer, Lotte osztálytársa Münchenben, ezért amikor Lotte szerepében Luise-szal találkozik, akkor Lousie-nak először fogalma sincs, hogy kicsoda. Mikor végre rájön, akkor a Lottétól kapott jegyezetekből kiderül, hogy Anni a magasságát és a súlyát kihasználva gyakran bántja a kisebb gyerekeket, főleg Ilse Mercket.

Luise ezt nem felejti el, és később felpofozza Annit.

Huber A hentesmester, Luise (Lotte) szerepében nála veszi Münchenben, a Prinz Eugen utca sarkán a negyed kiló leveshúst.
Ilse Lásd Merck
Irene Lásd Gerlach
Kilian úr Lotte iskolájának igazgatója Münchenben.
Körner Az ikrek anyjának, Luiselotténak a vezetékneve, a válás után ezt a nevet kapta Lotte is, ezért van az, hogy az egyik lányt Luise Palffy-nak, a másikat Lotte Körnernek hívják.
Linnekogel kisasszony Lotte egyik tanárnője.
Lotte A regény egyik főszereplője. A történet kezdetén 9 éves, teljes neve Lotte Körner, az anyjával, Luiselotte Körnerrel él Münchenben.
Ludwig Az ikrek apjának a keresztneve. Teljes neve Ludwig Palffy, karmester  a Bécsi Állami Operházban. Lásd még: Palffy
Luise A regény egyik főszereplője. A történet kezdetén 9 éves, teljes neve Luise Palffy, az apjával, Ludwig Palffy karmesterrel él Bécsben.
Luiselotte Az ikrek anyja, lánykori nevén Luiselotte Körner. Az ikrek az ő nevét kapták „megfelezve”.
Merck Teljes neve: Ilse Merck. A történetben nem játszik szerepet, személyesen nem is találkozunk vele, csak a nevét említik párszor. Ő az a kislány, akit Anni Habersetzer terrorizál.
Monika A nyári tábor egyik gyerek résztvevője, Luise barátnője, mellékszereplő, csak egyszer említik a nevét.
Muthesiusné A nyári tábor vezetője
Palffy Luise és az apja vezetékneve. A szülők válása után az ikrek anyja visszavette a lánykori nevét (Körner), és ezt a nevet kapta Lotte is. Ezért van az, hogy az egyik lányt Luise Palffy-nak, a másikat pedig Lotte Körnernek hívják.
Pepike Strobl udvari tanácsos kutyája. Humoros jelent, amikor egyedül a kutya ismeri fel, hogy a nyári táborból valójában nem Luise jött haza, hiszen nincs „Luise-szaga”, de senki sem figyel rá, elvégre csak egy kutya.
Resi Palffy karmester házvezetőnője
Steffie A nyári tábor egyik gyerek résztvevője, Luise barátnője, a tábor végén levelet kap otthonról, amiben a szülei közlik vele, hogy elválnak. Sovány vigasz, de a tábor végi ünnepségen ő nyeri meg tombolán a fődíjat: egy pár korcsolyát.
Strobl Udvari tanácsos, orvos, Palffy karmester ismerőse, van egy kutyája, Pepike. Palffy őt hívja, amikor Luise (igazából Lotte) megbetegszik.
Trude Luise osztálytársa (és a nyári táborban is együtt vannak a történet elején)
Ulrike kisasszony Nevelőnő a nyári táborban a Bühl-tavi Tó-Bühlben, ahol Luise és Lotte megismerkednek, és rájönnek, hogy valójában ikrek.
Wagenthalerné Egy vegyeskereskedés tulajdonosa Münchenben, Luise (Lotte szerepében) nála vásárol be.




A Csongor és Tünde szereplői

Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című művének szereplői betűrendben:

A Csongor és Tünde olvasónaplóját itt találjátok!

 

Balga

Beszélő név, a balgatag rövidítése. Csongor szolgája, a mű humoros figurája. Az emelkedett, eszményekre vágyó és azokért küzdeni akaró Csongorral szemben ő képviseli az egyszerű, hétköznapi, józan paraszti eszet.

Segítsége nélkül Csongor valószínűleg nem, vagy sokkal nehezebben boldogulna.

Az ő motivációja összetettebb és nehezebben megfejthető, mint Csongoré. Balga ugyanis az egyszerű, nem sok izgalmat tartogató paraszti létet cseréli fel Csongor szolgálásával + ráadásként reméli, hogy megtalálja szerelmét (menyasszonyát, feleségét) Ilmát is.

Eredeti neve Árki. Általában lézerpontos megfigyelései vannak, más kérdés, hogy Csongor a legritkább esetben hallgat rá.

Legfontosabb tulajdonsága az evéshez fűződő vonzalma: örökké éhes és szomjas, ennek megfelelően a legritkább esetben kap enni/inni.

Berreh Lásd ördögfiak
Csongor „Az ifjú hős”, a mű férfi főszereplője. Nem tündér, mint Tünde, és nem is „átmeneti” szereplő, azaz hol tündér, hol meg ember, mint Ilma, hanem egyértelműen földi ember.

Előéletéről, külsejéről tulajdonképpen semmit sem tudunk, a mű elején világkörüli bolyongásából, kiábrándultan tér meg szülei kertjébe, mert nem találta meg a boldogságot/szerelmet.

A dráma központi szereplője, akinek a szerelem és az azt megszemélyesítő Tünde utáni kutatásáról szól a darab.

Csongor ellentétpárjaként jelenik meg Balga, a paraszt/szolga, aki Csongorral szemben a hétköznapi, egyszerű embert és problémákat személyesíti meg.

Kitartó, szerelme után állhatatosan kutató figura, akinek ravaszságát is megismerhetjük, amikor átveri az ördögöket és megszerzi tőlük a palástot, a bocskort és az ostort.

Érdekesség, hogy eleinte Vörösmarty számára nem volt egyértelmű, hogy mi lesz főhőse neve: a kéziratokban több verzió is szerepel, eleinte csak mint „Divőr, tündérfi”, később Iboly, Igony, majd Kármány néven futott, ez változott végül a végleges Csongorra.

Dimitri Tulajdonképpen jelentéktelen mellékszereplő, csak egyszer jelenik meg, amikor Balga szilvapálinkát akar venni tőle.

Színpadi előadások alkalmával az alakját általában ki szokták hagyni, már az ősbemutatón sem szerepelt.

Igazából az sem teljesen világos, hogy miért is került be a darabba…

Duzzog Lásd ördögfiak
Fejedelem A Kalmárral és a Tudóssal együtt allegorikus alakok, akik egy-egy emberi életutat, életlehetőséget mutatnak be, természetesen negatívan.

A Fejedelem a hatalomvágy, az erőszakos hatalomgyakorlás, a véres hódítás jelképe, akinek egyetlen célja, hogy seregével minél nagyobb területet hódítson meg. Hódításának azonban nincs célja, a hódítás kedvéért hódít.

Csongor kétszer találkozik vele: először, amikor Tündérhont keresi. A Fejedelem kineveti és közli vele, hogy nem tudja, hol van Tündérhon, de ha Csongor megtalálja, akkor szóljon neki, és ő majd meghódítja.

Másodszor a mű végén találkoznak, ekkorra a Fejedelem már megbukott, elvesztette hatalmát. Túl sokat, túl nagy hatalmat akart, és végül elárulták.

Érdekesség, hogy eredetileg nem Fejedelemnek, hanem Királynak hívták, de ebben a formában a cenzúra nem engedélyezte, ezért változtatta Vörösmarty Fejedelemre.

Ilma Tünde szolgálója, maga is tündér. Azonban nem mindig volt az, eredetileg Böske néven ember volt, Csongor családjának szolgálója. Innen ismeri Csongort, és tulajdonképpen ezért „emelte magához” őt Tünde és csinált belőle is tündért: fő feladata, hogy Csongorról meséljen Tündének.

Míg Csongornak Balga, addig Tündének Ilma a hétköznapi megfelelője, párja.

Érdekes viszony fűzi őt Balgához: Még Böskeként Balga megkérte a kezét, de az oltár előtt meggondolta magát és elmenekült. Érdekes, hogy hol vőlegényként, hol meg férjként hivatkozik Balgára.

A darab során végig se veled-se nélküled viszony fűzi Balgához. Kifelé, és egymás felé mindketten azt kommunikálják, hogy a másik házsártos, veszekedős (Ilma), borissza, falánk (Balga)

Valójában azonban mélységesen szeretik egymást, és bármit megtennének a másikért.

Ezt mutatja Balga esetében az, hogy Csongor szolgájának szegődik, hátha megtalálja Böskét, Ilma esetében pedig az, hogy a mű végén lemond a tündér lét lehetőségéről csak azért, hogy visszatérhessen az emberi világba, Balgához.

Kalmár A Tudóssal és a Fejedelemmel együtt allegorikus alakok, akik egy-egy emberi életutat, életlehetőséget mutatnak be, természetesen negatívan.

A Kalmár a kapzsi, nyereségorientált, pénzéhes, csak a haszonnal, a profittal törődő kereskedő jelképe, akit csak a pénz, a gazdagság érdekel, bármit elad, bármit megtesz, hogy az áhított vagyont mgszerezze.

Csongor kétszer találkozik vele: először, amikor Tündérhon hollétéről érdeklődik tőle. A Kalmár persze kineveti Csongort, amiért egy mesebeli helyet keres, ahelyett, hogy a haszonnal törődne.

Másodszor a mű végén találkoznak, amikorra a Kalmár már elnyerte méltó büntetését: elszegényedett, tönkrement, ruhája rongyos és a köszvény miatt bottal jár.

Alakja azt példázza, hogy mennyire nem a pénz, a vagyon a gazdagság fontos az életben.

Kurrah Lásd ördögfiak
Ledér Beszélő név, könnyelműt, könnyűvérűt jelent. Mellékszereplő, Mirígy ármánykodásának köszönhetően keveredik bele a cselekménybe.

Életéről megtudjuk, hogy anyja meghalt, apja tüdőbajos, aki betegsége miatt nem tudja eltartani a családot (Ledért és két kisebb testvérét), Ledér ezért áruba bocsátja a testét, hogy családja megélhetését és apja gyógyulását segítse.

Az nem teljesen világos, hogy Ledért először átverték-e, azaz egy férfi szerelemmel hitegette, kihasználta, majd elhagyta, és a lány minden mindegy alapon választotta azt, hogy a testéből fog megélni (azaz prostituált lesz), vagy pedig kifejezetten, tudatosan választotta ezt az életformát a családja érdekében.

Mirígy pedig kihasználja a lányt, ígérete szerint, ha Ledér elcsábítja Csongort, akkor Mirígy gazdaggá teszi.

Ledér azonban végül nem Csongorral találkozik, hanem Balgával, ebből pedig számos humoros helyzet adódik.

Egyes nézetek szerint Ledér a prostituált első magyar szépirodalmi megjelenítése

Manók Lásd ördögfiak
Mirígy A gonosz boszorkány. Amíg a fantáziavilág, a tündérvilág szereplői közül Tünde képviselő a „jót”, addig Mirígy a „rossz”, a „gonosz”.

Tulajdonképpen ő mozgatja az eseményeket, bár cselekedeteinek pontos mozgatói csak fokozatosan, a mű végére derülnek ki.

Mindent elkövet annak érdekében, hogy elszakítsa egymástól Csongort és Tündét, illetve, hogy szerelmük ne teljesülhessen be. A mű végére kiderül, hogy valójában a Tünde által Csongor szüleinek kertjébe ültetett aranyalma fa gyümölcseire fáj a foga, mert ettől reméli azt, hogy megszépül, megfiatalodik.

A népmesék gonosz boszorkája/mostohája ő, ennek megfelelő külső és belső tulajdonságokkal: gonosz, rosszindulatú, ármánykodó, hazudós, öreg, ráncos.

És megvannak a varázslatos tulajdonságai is: képes a távolba és a jövőbe látni, kővé tud változni, sőt egyéb alakot is fel tud venni.

Ördögfiak Kurrah, Berreh és Duzzog. Eleinte önállóan ármánykodnak, később szövetségre lépnek Miríggyel, majd ellene fordulnak, a mű végén pedig el is fogják a gonosz boszorkát.

Neveik hangutánzó szavak. Mirígy elvarázsolja (vagy megátkozza, ahogy tetszik) őket, ezután manóként jelennek meg. Érdekes, hogy a manó/ördögfi megnevezés a darabban nem következetes, hol így, hol úgy nevezi őket Vörösmarty.

Kálváriájuk akkor kezdődik, amikor megesznek egy rókát, amiről persze nem tudják, hogy Mirígy átváltoztatott lánya. Ezért változtatja őket manóvá Mirígy, a manók pedig bosszúból ezért fogják el és adják át Tündének.

Fontos szerephez jut még családi örökségük: a palást, az ostor és a palást is. Ezek a varázslatos tárgyak többször is szerephez jutnak: az ördögök összevesznek a birtoklásukon, majd csellel Csongorhoz kerülnek, később az ördögfiak hétköznapi tárgyakra cserélik őket, majd pedig tönkremennek.

Tudós A Kalmárral és a Fejdelemmel együtt allegorikus alakok, akik egy-egy emberi életutat, életlehetőséget mutatnak be, természetesen negatívan.

A Tudós ugyan a tudást képviseli, de ez az úgynevezett „értéktelen” tudás, aminek nincs gyakorlati haszna. A Tudós örökké csak kérdéseket tesz fel, de válaszokat nem keres, azok nem érdeklik, csak a kérdezés kedvéért kérdez.

Csongor kétszer találkozik vele: először, amikor Tündérhont keresi. Ekkor a Tudós közli vele, hogy Tündérhon természetesen nem létezik, hisz a tudomány szerint nem létezhet, csak álom, a fantázia szüleménye.

Másodszor pedig a mű végén találkoznak, ekkor a Tudós már beleőrült filozófiai kérdéseibe.

Tünde A tündér, a mű női főszereplője. Tettre kész, határozott figura, aki mindenre képes és hajlandó szerelméért, Csongorért, még az örök (vagy legalábbis emberi szempontból szinte végtelen) életről is hajlandó lemondani érte.

Néha kicsit elveszetten bolyong az emberi világban, de bátran próbál megbirkózni az itteni, számára ismeretlen, idegen problémákkal.

Neve Vörösmarty saját találmánya, előképe pedig Tündér Ilona volt. A név nem volt rögtön meg Vörösmartynak, a darab cselekményvázlatában még mint „aranyhajú lány” szerepel, később a Himál nevet kapja, majd a Tündét.