A trójai faló története

A Palladión keletkezésével több mítosz is foglalkozik, vagyis a szobornak több eredettörténete is van.

Az egyik szerint a szobrot maga Pallasz Athéné faragta és eredetileg az Olümposzon helyezte el. Később a szobrot Zeusz dobta le az égből, amikor az előle menekülő Elektra a szobornál keresett menedéket. A szobor pedig, hopp!, éppen Trójában esett le.

A történet másik változata szerint a Palladión csak úgy leesett az égből, éppen a Trójában épülő Pallasz Athéné templom akkor még befejezetlen tetején keresztül.

Egy harmadik verzió szerint pedig a szobrot Dardanosz szerezte, vagy kapta az anyjától, Elektrától. Dardanoszt a trójaiak az ősapjuknak tekintették, tőle származtatta magát Priamosz trójai király, majd később Aeneias is.

A valósághoz az is hozzátartozik, hogy valószínűleg nem csak egy Palladión volt. Pallasz Athéné egyik szerepköre ugyanis a városok védelme volt, gyakran ebben a minőségében emeltek neki szobrokat a településeken. És az összes ilyen szobrot Palladiónnak hívtak.

Akárhonnan is származik a szobor, a lényeg, hogy a trójaiak hite szerint védi a városukat, és addig semmilyen ellenség nem tudj bevenni, amíg náluk van.

A Palladión híres volt ugyan, de csak a trójaiak között, a görögök eleinte nem is tudtak a létezéséről. A sikertelen és elhúzódó ostromot a véletlennek/istenek akaratának tulajdonították, a józanabbak pedig a trójaiak erejének és hősiességének.

Odüsszeusz és Diomédész azonban egy alkalommal foglyul ejtették Helenoszt, Priamosz trójai király látnoki képességű fiát. Helenosz pedig nemcsak tudta, hogy milyen feltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy a görögök bevehessék Tróját, hanem ezt még ráadásul el is mondta Odüsszeuszéknak.

A görögök így értesültek a Palladión létezéséről és arról, hogy amíg azt nem szerzik meg a trójaiaktól, addig esélyük sincs a sikerre.

Tehát a Palladiónt el kell lopni!

A veszélyes kalandot Odüsszeusz és Diomédész vállalják magára, akik koldusnak öltözve, arcukat és testüket sebhelyekkel álcázva lopóznak be Trójába és szerzik meg a Palladiónt. Ezt a történetet eleveníti fel szép Heléna az Odüsszeia negyedik énekében, ő ugyanis ráismert Odüsszeuszra és majdnem le is buktatta.

A Palladión tehát immár a görögök kezében van. A probléma az, hogy a görögök ezután sem tudják erővel bevenni a várost.

Odüsszeusz fejéből pattan ki a faló ötlete, egyes források szerint látott valakit, aki éppen egy kis falovat faragott unalmában. Magát a lovat a mitológia szerint Pallasz Athéné segítségével építette Epeiosz, aki híres volt kézügyességéről.

A terv a következő: a görögök úgy tesznek, mintha megelégelték volna Trója hiábavaló ostromát, és elvonulnak Trója alól.

Csak a falovat hagyják egykori táborhelyükön, bízva abban, hogy a trójaiak azt majd bevontatják a városban, így a falóban rejtőző harcosok éjszaka rajta tudnak ütni az alvó városon.

A trójai faló történetének még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




A trójai faló története” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. WoW! Köszönöm, pont a jövőhéten fogok ebből dolgozatot írni történelemből, nagyon sokat segített a felkészülésben! /Svéda Lili/

Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..