Giovanni Boccaccio – Dekameron – Hetedik nap – Olvasónapló

Hetedik nap kilencedik novella

Mesélő A novella
Pamfilo főbb szereplői helyszíne
Nicostrato, a férj
Lidia, a feleség
Pirro, a szerető
Argos

Élt Argosban egy Nicostrato nevű nemes úr, aki élete alkonyán feleségül vette egy Lidia nevű fiatal és szépséges hölgyet.

Nicostratónak nagy udvartartása volt és kedvenc hobbija a solymászat. Rengeteg szolgája és cselédje között pedig volt egy, Pirro nevű, akihez nagyon ragaszkodott.

Lidia pedig beleszeretett Pirróba, de az ifjú ezt vagy nem vette észre, vagy nem akarta észrevenni. Lidia azonban nem bírja sokáig a vágyakozást, ezért egy Lusca nevű szolgájával megüzeni Pirrónak, hogy szerelmes belé.

Pirro elcsodálkozik ezen, de helyén van az esze, azt hiszi – teljesen érthetően – hogy az asszony csak próbára akarja tenni, ezért Luscán keresztül elutasítja Lidia közeledését.

Lidia azonban néhány nap múlva újra próbálkozik, megint Lusca az üzenetvivő. Pirro, aki közben átgondolta az asszony ajánlatát és rájött, hogy nem biztos, hogy olyan nagyon rosszul járna, ha egy gazdag és szépséges nemes asszony szeretője lenne, most hajlik a dologra, de továbbra is tart a bölcs és gyanakvó Nicostratotól.

Ezért azt üzeni Luscán keresztül Lidiának, hogy hajlandó a szeretője lenni, ha az asszony – szerelme bizonyítékaként – megtesz neki három dolgot: Nicostrató szeme láttára ölje meg annak kedvenc sólymát, szerezzen egy tincset a férje szakállából, illetve küldje el Pirrónak a férje egyik fogát. Ha ezek teljesíti, akkor Pirro örömmel lesz a szeretője, hiszen ebből látszik, hogy nem csak próbára aakrja tenni az ifjút.

Lidia beleegyezik a dologba, sőt, még saját magától is tesz egy ígéretet: a férje szeme láttára fog szeretkezni Pirróval.

Lidia ezután nekilát, hogy teljesítse a feltételeket.

Egy nap, amikor Nicostrato nagy vendégséget tart a barátaival a bálteremben, ahol a sólymok is ott vannak, Lidia odamegy a madarak ülőfájához és mindenki szeme láttára megfogja férje kedven sólymát és a falhoz vágja. Persze mindenki elcsodálkozik, Nicostrato pedig dühbe gurul, de Lidia megindokolja tettét: azért ölte meg a madarat, mert férje többet foglalkozik a solymászattal, mint a feleségével és most bosszút állt ezért.

A férj barátainak tetszik az indok, jogosnak tartják a feleség tetté és hamarosan megbékítik a morcos Nicostratót is.

Következő este Lidia incselkedik a férjével és játék közben kiránt néhány szálat a szakállából, így a második feltételt is teljesíti.

Egy másik alkalommal pedig elhiteti a férjével, hogy büdös a lehelete, ami minden bizonnyal azért van, mert elrothadt az egyik fog a szájában. Ez roppant kellemetlen, mert Lidia szerint a szájszag miatt már többen panaszkodtak. Nicostrato pedig belemegy, hogy kihúzassa rossz fogát. Lidia örömmel ajánlkozik a beavatkozásra és kirángatja férje egyik teljesen ép fogát, majd ügyesen kicseréli egy szúvas foggal és azt mutatja meg Nicostratónak.

Lidia tehát teljesítette mind a három feltételt, amit Pirro támasztott, már csak a saját ígérete van hátra, miszerint férje szeme láttára fog szeretkezni Pirróval.

Ehhez beavatja tervébe Pirrót is. Egy alkalommal, amikor Lidia a férjével és Pirróval hármasban beszélgetnek, az asszony azt mondja, hogy nem érzi jól magát, a két férfi kísérje ki őt a kertbe.

Nicostrato és Pirro lefekteti Lidiát egy körtefa alá. Az asszony pedig felküldi Pirrót a fára, mondván, hogy megkívánt egy körtét.

Pirro felmászik, majd – ahogyan az előzetesen Lidiával megbeszélték – nagy kiabálásba kezd:

„- Ejnye, uram, mit művelsz? Hát te, madonna, nem szégyelled magad megengedni ilyesmit szemem láttára? Azt hiszitek, vak vagyok? Hisz nemrégiben még oly nehéz nyavalyában voltál; hogyan gyógyultál meg egyszerre annyira, hogy ilyesmit művelsz? Ha ilyesmit akartok cselekedni, vagyon elegendő szép szobátok, miért nem mentek azok közül valamelyikbe csintalankodni, mi sokkalta tisztesb volna, mint a szemem láttára effélét cselekednetek.”

– Ejnye, uram, mit művelsz? Hát te, madonna, nem szégyelled magad megengedni ilyesmit szemem láttára? Azt hiszitek, vak vagyok? Hisz nemrégiben még oly nehéz nyavalyában voltál; hogyan gyógyultál meg egyszerre annyira, hogy ilyesmit művelsz? Ha ilyesmit akartok cselekedni, vagyon elegendő szép szobátok, miért nem mentek azok közül valamelyikbe csintalankodni, mi sokkalta tisztesb volna, mint a szemem láttára effélét cselekednetek.

Vagyis Pirro úgy tesz, mint a fa tetejéről azt látná, hogy Nicostrato és Lidia a fa alatt szeretkeznek. A férj és a feleség persze hevesen tagadnak, hiszen el sem mozdultak a helyükről, de Pirro váltig állítja, hogy igaz, amit fentről látott.

Lidia szerint ez biztosan egy varázslatos körtefa. Amikor Pirro lejön, felküldi a fára Nicostratót, aki fel is mászik a fa tetejére, majd letekintve azt látja, hogy Pirro a feleségével szeretkezik. Dühösen mászik le – lassan öregesen, tehát a fiataloknak bőven van idejük befejezni a dolgot –, majd felelősségre vonja Pirróéket, akik persze adják az ártatlant, el sem mozdultak a helyükről.

Necostrato végül belátja, hogy ez valóban egy varázsfa, anélkül, hogy tudná, felesége és legjobb szolgája valóban a szeme láttára szeretkeztek.

Lidiának még van annyi esze, hogy gyorsan kivágatja a fát, nehogy az esetleg mást is megcsaljon.

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .