Giovanni Boccaccio – Dekameron – Ötödik nap – Olvasónapló

Ötödik nap hetedik novella

Mesélő A novella
Lauretta főbb szereplői helyszíne
Amerigo Abate da Trapani
Teodoro (Pietro)
Violante
Currado, a király kapitánya
Fineo
Szícília szigete

Élt Szicília szigetén egy Amerigo Abate da Trapani nevű gazdag nemesúr, akinek rengeteg gyereke volt. A gyerekek mellé pedig inasokra, szolgálókra volt szüksége, ezért amikor kalózgályák futnak be a kikötő megvesz a kalózoktól néhány kisgyereket.

Amerigo Abate da Trapani azt hiszi, hogy a kisfiúk törökök, nem tudja, hogy a valóságban a kalózok Örményországból rabolták el őket, tehát igazából keresztények.

A gyerekek többsége nem túl értelmes, de van köztük egy Teodoro nevű, aki kimagaslik társai közül mind külsejével, mint értelmével.

„Ez tehát növekedvén, ámbár szolga­sorban tartották, mégis együtt nevelkedett a házban Amerigo gyermekeivel; és inkább természeténél, mint véletlen helyzeténél fogva oly illendő viselkedést és jó erkölcsöket kezdett tanúsítani, hogy Amerigo úrnak nagy öröme tellett benne és felszabadította; és abban a hiszemben, hogy török, megkereszteltette és a Pietro nevet adta neki, s mivel fölöttébb megbízott benne, felügyelővé tette gazdaságában.”

Amerigo úr rengeteg gyermeke között volt egy Violante nevű lány is, aki persze beleszeretett Teodoróba, azaz most már Pietróba. Az érzés kölcsönösnek mutatkozik, azonban egyikük sem meri bevallani a másiknak a dolgot. A lány a félénksége miatt, Pietro pedig azért, mert tilosnak gondolja, hogy gazdája lányába legyen szerelmes.

A szerencse azonban megoldja a problémájukat. Amerigo úrnak van egy szép nyaralója, ahova a felesége szokott kijárni a gyerekekkel. Egy nyári napon Pietrót is magukkal viszik, amikor viharosra fordul az idő.

A család úgy dönt, hogy visszatérnek a kastélyba, mielőtt kitör a vihar. Violante és Pietro a nagy sietségben messze megelőzi a többieket, amikor hirtelen hatalmas jégeső támad és kénytelenek bemenekülni egy elhagyatott házba.

A viharos idő és a hideg miatt kénytelen összebújni, aminek egyenes következménye lesz, hogy megvallják egymásnak szerelmüket és azt a gyakorlatban is beteljesítik.

A vihar elmúltával csatlakoznak a család többi részéhez és hazamennek. A kapcsolat azonban megmarad, amikor csak lehet titokban találkozgatnak.

Probléma akkor lesz, amikor Violante teherbe esik. Pietro pedig kétségbe, ezért úgy dönt, hogy elmenekül Szicíliából.

Violante azonban megfenyegeti, hogyha Pietro elhagyja, akkor öngyilkos lesz.

„Pietro, ki igen szerette őt, mondotta erre:

– Hogyan kívánhatod, úrnőm, hogy itt maradjak? Terhességed felfedi bűnünket; te könnyű­szerrel bocsánatot nyersz, de nékem szegény fejemnek bűnhődnöm kell mindkettőnk bűnéért.

Felelte erre a leány:

– Pietro, az én bűnöm bizony kiderül; de bizonyosra vedd, hogy a tiedet soha meg nem tudják, ha ugyan magad el nem árulod.

Mondotta akkor Pietro:

– Ha már így megígérted nekem, itt maradok, de ne feledd megtartani ígéretedet.”

Violante titkolja a terhességét, amíg lehet, de amikor már túl feltűnő, kénytelen bevallani anyjának, aki persze felháborodik és tudni akarja, hogy ki az apa. Violante azt mondja, hogy nem tudja.

Bár anyja nagyon dühös rá, azért segít neki, és amikor közeledik a szülés ideje, elküldi Violantét a család egyik birtokára. Szerencsétlenségükre Amerigo úr éppen akkor solymászik a közelben, amikor a lány szülés közben sikoltozik, tehát Violante apja is értesül a dologról.

Violante fiút szül, de apja nem olyan engedékeny, mint az anyja, mindenáron tudni akarja, hogy ki a fiú apja. Azzal fenegeti Violantét, hogyha nem mondja meg, akkor megöli Violantét.

Violante félelmében bevallja, hogy a gyerek apja Pietro. Amerigo úr pedig bepanaszolja Pietrót Curradónál, a király kapitányánál, mondván, hogy Pietro megbecstelenítette a lányát.

Currado elfogatja Pietrót, megkínoztatja, majd arra ítéli, hogy vesszőzzék végig a városon utána pedig akasszák fel.

De Amerigo úr még nem végzett, dühe nem csillapodik. Egy szolgálóval beküld egy tőrt és mérget a lányának és megparancsolja, hogy Violante válasszon, milyen halállal akar meghalni. A szolgát pedig utasítja, hogy az újszülött fejét verje szét a falon, a testét pedig dobja a kutyák elé.

A körülmények tehát nem túl kedvezően alakulnak a szerelmesek számára, de azért happy end lesz.

Pietrót éppen félmeztelenül hajtják a vesztőhely felé, miközben kegyetlenül korbácsolják, amikor elhaladnak egy fogadó előtt.

A fogadóban pedig örmény nemesek szálltak meg, akik az örmény király megbízásából utaznak Rómába, hogy egy keresztes háborúról tárgyaljanak a pápával.

A követek között van egy Fineo nevű idősebb úr, aki meglátja a félmeztelen Pietrót, és annak mellén egy nagy vörös anyajegyet. Ekkor eszébe jut, hogy volt neki egy fia, ugyanilyen anyajeggyel, akit 15 évvel korábban kalózok raboltak el.

„- Teodoro.
Pietro eme név hallatára hirtelen felkapta fejét. Akkor Fineo örményre fordítván a szót, kérdezte:
– Honnét való vagy? Ki fia vagy?
A poroszlók, kik vezették, tiszteletből a nemes úr iránt, megállították, Pietro pedig felelte:
– Örményországból való vagyok, bizonyos Fineo nevezetű úrnak fia, kitől nem tudom már, miféle emberek kisgyermek koromban elraboltak.”

Fineo persze azonnal intézkedik, megy Curradóhoz:

„- Uram, az, kit szolga gyanánt kivégeztetni akarsz, szabad ember, s az én fiam, és hajlandó feleségül venni amaz leányt, kinek hír szerint elvette szüzességét; annak okáért kegyeskedjél elhalasztani a kivégzést mindaddig, míg megtudakoljuk, elfogadja-e őt a leány férjeül; nehogy ha valóban elfogadja, a törvény ellenére cselekedjél.”

Amerigo úr persze hogy elfogadja férjül Pietrót, akiről éppen most derült ki, hogy egy gazdag örmény nemes fia. Azonnal egy szolgát küld a lányhoz, aki még éppen időben ér oda, mielőtt a lány választana a méreg és a tőr között.

Pietro, vagyis most már újra Teodoro, pedig feleségül veszi Violantét és mindenki örül.

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..