Jókai Mór – Sárga rózsa – Olvasónapló

2. fejezet

A gulyásbojtár tehát folytatja útját a zámi karám felé, miközben a sárga rózsáról álmodozik, illetve még inkább arról, akitől azt kapta.

Eközben a csikósbojtár eszeveszetten száguld a Hortobágy folyó partján álló csárda felé, mert tudja, hogy a gulyásbojtár csak ott kaphatta a sárga rózsát, mert az egész Hortobágyon sehol máshol nincs olyan virág, csak a „csárdabérlő kertjében”

„Valami idegen hozta oda, azt mondják Belgaországból; csodálatos rózsa, egész nyáron nyílik, pünkösdkor elkezdi, s még adventben is teli van fakadó bimbóval.”

De persze a két legényt nem csak ez a különleges sárga rózsa érdekli. Sokkal inkább az öreg csárdabérlő lánya, Klári, aki azt a sárga rózsát osztogatni szokta.

Klári pont olyan különleges szépség, mint az egzotikus sárga rózsa. Igazából nem a csárdabérlő vér szerinti lánya, valójában senki sem tudja, hogy a lány honnan származik.

„Ezt sem tudni, hol vette az öreg csapláros; felesége nem volt. Úgy felejtette ott valaki. Megtartották, felnevelték; szép, karcsú virágszál lett belőle. Nem volt annak az arca piros, mint a többi leányoké; hanem valami átlátszó hamvas sárga; azért mégsem volt az beteg szín, alatta ragyogott az élet, s amikor mosolygott, mintha tűz sugárzott volna ki belőle. Aztán az a nevetésre álló szája a fölfelé húzódó szegletekkel, úgy illett a két nagy kökény szeméhez, akiről nem tudta az ember, hogy kék-e vagy fekete? mert ha belenézett, azt is elfeledte, hogy a világon van.”

Az évek során az öreg fogadós egyre több dolgot bízott Klárira, mostanra az öreg már szinte teljesen visszavonult az „üzlettől”, mindent a lányt intéz, ő szolgálja ki a vendégeket, fizetett, stb. A fogadós csak a hobbijának, a méhészetnek hódol.

Érkezik a csikósbojtár, akinek most megtudjuk a nevét is: Decsi Sándor.

Klári megörül neki, de hamarosan észreveszi, hogy a legény bizony igen morcos, de az nem derül ki, hogy miért.

Decsi Sándor és a Klári között egy lassan kibontakozó, hosszú párbeszéd alakul ki, miközben a legény borozik. Ebből a beszélgetésből sok fontos dolog kiderül:

Az pillanatokon belül világossá válik, hogy Decsi Sándor szerelmes Kláriba, és addig úgy tudta, hogy Klári viszonozza is az érzelmeit. Ennek a jele volt, hogy a különleges sárga rózsából Klári csak Sándornak adott.

Ezért dühös most nagyon a csikósbojtár, hiszen nem sokkal korábban látta a szerelem jelét – a sárga rózsát – a gulyásbojtár – Lacza Ferkó – kalapja mellett. Ebből arra következtet, hogy Klári megcsalta őt, már mást szeret.

Kiderül, hogy a szerelmi háromszög eredete fél évvel korábbra vezethető vissza. Akkor érkezett ugyanis a katonai sorozóbizottság Debrecenbe. A gulyás- és csikósbojtárok pedig hivatalosan Debrecen város alkalmazásában állnak.

A sorozóbizottság előtt a bojtároknak is meg kellett jelenniük, és mivel a legények fiatalok és erős testfelépítésűek, ezért esélyes volt, hogy besorozzák őket katonának. Ezt viszont Debrecen városa nem akarta, mert a bojtárokra nagy szükség van a Hortobágyon.

Ezért korrupcióhoz folyamodtak: a katonai alkalmasságról döntő orvosok előre megmondták a legényeknek, hogy milyen testi fogyatékosságra kell hivatkozniuk annak érdekében, hogy alkalmatlannak találják őket a katonai szolgálatra.

Lacza Ferkó, a gulyásbojtár pl. azt hazudta, hogy süket, pedig olyan hallása van, hogy éjjel a marha bőgéséről meg tudja mondani, melyik állat miért bőg. Ferkót nem is vitték el katonának.

Következett Decsi Sándor, akinek viszont fontos tulajdonsága, hogy megveti a hazugságot, soha életében nem hazudott még, és nem is hajlandó rá.  Neki azt kellett volna mondania a bizottság előtt, hogy szívtágulása van.

Sándor azonban nem hazudott, ezért aztán el is vitték katonának. Mivel azonban Debrecen városának tényleg fontos volt Sándor munkája a lovaknál, ezért egy fél év múlva letették érte az 1000 forint „váltságot”, amivel kiválthatták a legényt a katonaságból.

És ez a távol töltött fél év minden bajnak okozója, ahogy azt Klári is elismeri:

„– Hej Sándor, Sándor! De rosszul tetted, hogy nem tudtad kimondani azt a kis hazugságot, amit kellett volna: akkor nem vittek volna el Mezőhegyesre katonacsikósnak! Nem jó a leányt egymagára hagyni; nem jó az orgonafának a kerítésen kihajolni, amikor virágzik, megkívánják, szakítanak róla.”

Vagyis, amíg Sándor távol volt, addig Klári szívesen fogadta Lacza Ferkó udvarlását, és ezt nem is nagyon tagadja.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a lány szavaiból az is kiderül, hogy valójában tényleg Decsi Sándort szereti, Lacza Ferkóval, a gulyásbojtárral csak incselkedett.

Sándor azonban nem tudja eldönteni, hogy a lány vajon igazat mond-e, hiszen Ferkó kapott sárga rózsát is lánytól.

Kiderül, hogy ennek is oka van: előző este vendégek szálltak meg a csárdában, „két úr Bécsből, kettő Debrecenből”

Az egyik bécsi úr festő, a másik pedig egy morva gróf tiszttartója, aki azért jött, hogy magyar marhákat vegyen a két debreceni úrtól. A Lacza Ferkót pedig felfogadták a külföldi urak, hogy a kiválasztott marhákat hajtsa majd el Morvaországba, és ott is kell maradnia az állatokkal, mert a magyar marhához csak magyar gulyás ért.

Lacza Ferkó tehát előző este búcsúzni ment Klárihoz, azért kapta a rózsát.

A lánynak kezd elege lenni Sándor folyamatos vallatásából és morcosságából, azonban a legény csak nem akar megbocsátani neki. Tudni akarja pl. hogy kitől kapta a lány azokat az arany fülbevalókat, amiket visel.

Klári erre kineveti, és közli, hogy azok valójában azok az ezüst fülbevalók, amiket Sándortól kapott, csak „megfuttattam arannyal az ötvösnél Újvárosban” (Figyelem, később ez még fontos lesz.)

Végül Sándor mérge lassan elpárolog, ami köszönhető a nem kevés elfogyasztott bornak is. Átadja a lánynak az ajándékot, amit hozott, egy teknősbéka páncéljából készült fésűt.

Klári megörül az ajándéknak, rögtön fel is tűzi vele a haját, ami a szokás szerint azt jelenti, hogy vőlegénye van.

Decsi Sándor azonban csak nem tud napirendre térni afölött, hogy Lacza Ferkó is kapott a sárga rózsából, időről időre visszatér a témához, és hiába tudja, hogy valójában tényleg őt szereti a Klári, mégsem bír szabadulni a gondolattól, hogy a lány hűtlen volt hozzá.

Végül Sándor „pecsétes üveget” kéri, azaz olyan jó minőségű bort, amit csak az urak szoktak inni.

Klári ekkor végzetes lépésre szánja el magát. Eszébe jut, hogy korábban járt náluk egy cigányasszony, aki jövendőt mondott, és egy jó tanácsot is adott a lánynak:

„Ha egyszer a szeretődnek a szíve hideg lesz irántad, s azt akarod, hogy lángra kapjon, ne tégy vele egyebet, mint azt, hogy adj citronyos bort neki, s abba a borba áztasd bele azt a gyökeret, akit úgy hívnak, hogy „nadrágujjas emberke”: ettől úgy felforr a szerelme, hogy még a falat is keresztülássa érted.”

A nadrágujjas emberke valójában a nadragulya nevű növény gyökerét jelenti, ami súlyosan mérgező.

A cigányasszony ugyanis összekeveri a mandragórát a nadragulyával. A mandragórát valóban az ősidők óta használják serkentő szerként, afrodiziákumként és gyógynövényként, a nadragulya azonban iszonyatosan mérgező.

Klári pedig úgy van vele, hogy itt a lehetőség, hogy használja a „nadrágujjas emberkét”, hátha így vissza tudja szerezni Sándor szerelmét.

Csak éppen azzal nincs tisztában, hogy a borba áztatott nadragulyával éppen megmérgezi Sándort.

A hosszú fejezet összegzéseként elmondhatjuk, hogy a történet alapkonfliktusa egy szerelmi háromszög Decsi Sándor csikósbojtár, Lacza Ferkó gulyásbojtár és Klári, a csárdabérlő egzotikus szépségű lánya között.

Decsi Sándor szerelmes Kláriba, aki viszonozza is az érzelmeit. A baj csak az, hogy Klári valójában egy nagyon fiatal, éretlen, szinte még gyereklány, aki nincs tisztában azzal, hogy Sándor mennyire komolyan veszi a kapcsolatot.

Hiába szerelmes Klári is Sándorba, nehezen viseli, hogy a legényt fél évre elviszik katonának. Ezt érzi meg, és használja ki Lacza Ferkó, a gulyásbojtár, (egyébként Sándor gyerekkori barátja), és udvarolni kezd Klárinak, aki unalmában szívesen is veszi ezt.

Mikor aztán Sándor visszatér a seregből, akkor felélednek Klári régi érzelmei is, csak éppen Sándor addigra már értesült róla, hogy a lány Ferkóval flörtölt.

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




“Jókai Mór – Sárga rózsa – Olvasónapló” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Egyszer beírtam ide, hogy szívesen látnám a Sárga rózsa olvasónaplóját, és lám, kész lett.
    Nagyon szépen köszönöm!
    Már csináltam magam valamit, de ez olyan profi, hogy ezt fogom használni. Hálás vagyok érte.
    Kővágóné Hajni

    Válasz
    • Kedves Hajni!

      Így teljesüljön minden vágyad! 🙂 Igyekszem lépést tartani a kérésekkel…

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .