Jókai Mór – Sárga rózsa – Olvasónapló

9. fejezet

Ebben a fejezetben egy kicsit ismét visszaugrunk az időben. Emlékezzünk rá, hogy az előző fejezetben a zsidó lókereskedő azt próbálta elmagyarázni a nagyokat lódító társaságnak a tiszai révnél, hogy az nem lehet, hogy Decsi Sándor belehalt volna a mérgezésbe, mert ő személyesen találkozott vele az ohati pusztán, ahol lovakat vásárolt.

Most ennek a lóvásárnak a részleteit ismerhetjük meg.

Az ohati pusztán hatalmas, 1050 lóból álló ménes táborozik, a híres debreceni cifra ménes:

„A karámtul, a puszta közepéről, egész a kerek égaljáig nem látni mást, mint legelő lovat. Van ott mindenféle színű, amilyent csak a magyar nyelv gazdagsága képes kifejezni: pej, szürke, fekete, hóka, kesely, almás, babos, szeplős, rézderes, vasderes, sárga, fakó, még fehér is (ami ritkaság fiatal csikóban). Bizonyosan ezért a tarka vegyületért híják „cifra” ménesnek. A „nemes” ménes megint más! Ott csak egyfajta, egyszínű ló van.”

A ménest öt csikósbojtár és a vezetőjük, a számadócsikós őrzi.

Ide érkezik ki Kádár Mihály és Pelikán Samu lókupec. Kádár Mihálynak van jó pár lova, ami a ménesben legelészik, ezekből akar Pelikán kupec venni néhányat.

A csikósbojtárok Kádár és Pelikán elé terelik a lovakat, Pelikán pedig rámutat azokra az állatokra, amiket meg szeretne venni. Az így kiválasztott lovakat Decsi Sándor pányvázza meg, azaz kötelet vet a nyakukba, így vezetve ki őket a ménesből.

Nem egyszerű mutatvány ez, mivel a csikókat még soha senki nem fogta, vagy lovagolta meg, de a hatalmas termetű, izmos csikósbojtárnak meg sem kottyan a feladat.

Pelikán Samu négy lovat választ ki, meg is alkuszik Kádár Mihállyal: a négy ló 800 forintba kerül.

Pelikán lókupec azonban nem hord magánál ennyi készpénzt, ezért váltót ír, amit Kádár Mihály el is fogad.

Már maga a váltó is felkelti Decsi Sándor érdeklődését, mert soha nem látott még ilyet, ezért érdeklődéssel figyeli, ahogy Pelikán kitölti a váltót.

Decsi azt látja, hogy a lókupec 812 forint 18 krajcárról állítja ki a váltót, ezt nem érti, hiszen a felek az előbb csak 800 forintban állapodtak meg.

Pelikán Samu elmagyarázza neki a dolgokat: Kádár és Pelikán valóban 800 forintban állapodtak meg. A váltót mindketten aláírják, majd másnap Kádár beviszi a városban a takarékpénztárba, ahol ki is fizetik neki azt a 800 forintot.

Viszont a pénzt nem Pelikán számlájáról fizetik ki, hanem azt a takarékpénztár tulajdonképpen meghitelezi Pelikánnak, amiért kamatot számít fel, ez pedig 12 forint 18 krajcár.

Ezután Pelikánnak három hónapja van, hogy a 800 forintot megfizesse a takarékpénztárnak.

Így mindenki jól jár: Kádár rögtön megkapja a pénzét, a takarékpénztárnak bevétele van a kamatból, Pelikánnak pedig nem kell kifizetnie rögtön a 800 forintot, elég csak három hónap múlva, amikor az ónodi vásáron már rég eladta a most vásárolt lovakat.

Decsi Sándor, bár érti a váltó lényegét, de azt is megjegyzi, hogy a csikósbojtárnak ilyenre soha nem lenne szüksége. Pelikán erre elmeséli neki, hogy Lacza Ferkó, a gulyásbojtár nem ilyen büszke.

Pelikánnál ugyanis van egy váltó a Lacza Ferkótól 10 forint értékben. Sándort persze rögtön elkezdi érdekelni a dolog.

Pelikán pedig elmeséli, hogy a feleségének saját ötvösüzlete van, ahová nemrég betért Lacza Ferkó, hogy egy pár ezüstfülbevalót befutasson arannyal.

Erre aztán felkapja a fejét Decsi Sándor, emlékezzünk rá, amikor rákérdezett Klárinál, hogy honnan van az az arany fülbevaló a fülében. Erre a lányt azt válaszolta, hogy az igazából az az ezüst ékszer, amit a Sándortól kapott, csak befutatta arannyal az ónodi vásárban.

Hát, most nagyon úgy néz ki, hogy a lány hazudott, és a Sándortól kapott ezüst fülbevalókat valójában Lacza Ferkó futatta be arannyal Pelikán Samu feleségénél.

Ráadásul Pelikán bajban is van, ugyanis a felesége elrontotta a váltót a kitöltéskor. A teljesítés helyéhez azt kellett volna írni, hogy Debrecen, ehelyett az asszony azt írta, hogy Hortobágy. Igen ám, de a Hortobágy hatalmas, Pelikán Samunak pedig fogalma sincs, hol keresse Lacza Ferkót.

Ezért Pelikán Samu szabadulni szeretne a váltótól, így amikor látja, hogy Decsi Sándort érdekli a dolog, akkor borravalóként nekiadja a váltót.

Sándor nem mond semmit, csak elteszi a váltót, majd a dolga után lát.

Ne felejtsük el, hogy ekkor már túl vagyunk azon, hogy Sándor hazudott a vizsgálóbíró előtt azért, hogy megmentse Klárit a szinte biztos halálos ítélettől, és letagadta, hogy a lány mérgezte meg.

Erre most kiderül számára, hogy Klári korábban hazudott neki a fülbevalóval kapcsolatban.

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..