Arany János – Toldi – Olvasónapló

Arany János Toldi című művének részletes olvasónaplója énekenként

A mű szövegéből nem derül ki, hogy pontosan mikor játszódik, de azért következtetni lehet. Egyrészt tudjuk, hogy Toldi Miklós valóban létező személy volt, bár a történészek sokáig fiktív, kitalált figuránk tartották, mert olyan kevés adat maradt fenn róla. Tudjuk, hogy 1320 körül született és 1390-ben halt meg.

Másrészt Lajos király alakja Nagy Lajos magyar és lengyel királyt jelenti, aki 1342-1382 között volt magyar király.

Általánosságban tehát azt mondhatjuk, hogy a Toldi valamikor a 14. században játszódik.

A mű, egy rövid, két versszakos előhanggal kezdődik, amiben a költő megemlékezik a főhősről, Toldi Miklósról. Arany szerint Toldi már-már mitikus alak, aki ha ma megjelenne az emberek között, akkor mindenki elcsodálkozna magasságán, erején, fegyvereinek nagyságán és súlyán.

Első ének

A történet a Nagyfalu melletti pusztában kezdődik. Nagyon meleg van, senkinek sincs kedve dolgozni, 10-12 szolga heverészik a szénaboglyák árnyékában.

Munka pedig lenne bőven, félig rakott szénásszekerek álldogálnak mindenhol. Ráadásul a szekérhúzó ökrök is szomjasak, de senki sem húz nekik vizet a gémeskútból, mindenki alszik.

Azaz csak majdnem mindenki, egyvalaki nem alszik csak, hanem keményen dolgozik, Toldi Miklós.

Hirtelen azonban Toldi is abbahagyja a munkát egy kicsit, mert felfigyel az úton közeledő katonánkra.

Toldi Miklósnak nem véletlenül kelti fel a figyelmét a közeledő sereg, mindig is szeretett volna katona lenni. Katona volt az apja, Toldi Lőrinc és a bátyja, Toldi György is az.

Sőt, a bátyja a királyi udvarban is nőtt fel a királyfi barátjaként, habár a két testvér, György és Miklós, soha nem jöttek ki egymással jól. Ennek egyenlőre nem tudjuk meg az okát.

Tehát Toldi Miklós és családja nemesi származású volt, a kisebbik fiú, Toldi Miklós, mégis a szolgákkal együtt dolgozik kint a határban, mint egy paraszt.

Közben kiderül, hogy az úton Laczfi Endre nádor közeledik hadával. Toldi bámulva, vágyakozva nézi a cifra ruhás katonákat. A sereg éppen mellette halad el, amikor Laczfi leszól neki a lóról és megkérdezi, hogy „Hé paraszt! melyik út megyen Budára?”

Toldi Miklós annyira elképed a megszólításon, hogy hirtelen nem is tud válaszolni. Nem csak a hangnem nem tetszik neki, hanem az sem, hogy valaki parasztnak nézte őt.

Dühében továbbra sem tud megszólalni, csak a keze ügyében lévő vendégoldalt emeli meg egy kézzel, azzal mutatja az irányt.

A vendégoldal egy hosszú és nehéz rúd, amit a szekér oldalához szoktak erősíteni, hogy szélesebb legyen a szekér rakodófelülete. Egy ember általában meg sem tudja mozdítani, nem hogy fél kézzel megemelje.

A mutatvány és az a könnyedség, ahogy Toldi végrehajtotta, természetesen csodálkozásra készteti Laczfi nádort és a katonákat. Laczfi rögtön megkérdezi embereit, hogy ki áll ki egy birkózásra Toldi ellen, vagy ki tudja megismételni a mutatványt.

Persze senki sem jelentkezik, mert tudják, hogy úgysem sikerülne legyőzni az ifjút. Ezt azonban ügyesen beburkolják, azt mondják, hogy ők katonák, akik egy paraszttal nem állnak le birkózni.

A sereg lassan elvonul Toldi Mikós mellett, mindenki az erejéről beszél, mindenki rámosolyog Miklósra. Elhangzanak félmondatok is, hogy milyen kár, hogy Toldi csak egy paraszt, különben a seregben lenne a helye.

Fontos megjegyezni, hogy Laczfi és a katonák nem tudják, hogy Toldi Miklóssal állnak szemben, ők csak egy fiatal legényt látnak, aki a béresekkel dolgozik, jogosan gondolják azt, hogy ő is közéjük tartozik.

A sereg már régen elvonult, Toldi pedig hazafelé ballag, markában a rúddal. Még mindig dühös, amiért parasztnak nézték, majdnem elroppan a rúd a kezében.

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




“Arany János – Toldi – Olvasónapló” bejegyzéshez 30 hozzászólás

  1. Szia zsiráf!

    Segítségedet szeretném kérni. Az a feladat hogy fogalmazást kell írnom , de én nem tudok fogalmazni . Ebben kérném a segítséged . 🙂 Ha nem baj 🙂

    Ezeket kéne beletenni

    Miklós jellemzése:

    I. bekezdés : Melyik korban élt?
    ki volt a király?
    mit tudunk miklós családjáról?

    II. Tárgyalás Miklós jellemzése ( belső , külső) 10 tulajdonságot indoklással pl.: Miklós nagyon eszes volt mert….. stb…

    III. Egy véleményt kéne írni róla. Mi a véleményed?

    Remélem minnél hamarabb tudsz választ adni de előre is nagyon nagyon de nagyon szépen köszönöm 🙂
    Üdv: Naty

    • Kedves Naty!

      Ha láttad a Mátrix című filmet, akkor vedd úgy, hogy én vagyok Morpheus. Azaz, én csak az utat mutatom meg (megírtam az olvasónaplót), de nem dönthetek helyetted (nem csinálom meg a házidat).

      Az általad feltett összes kérdésre megtalálod a választ az olvasónaplóban. A feladatot pedig éppen azért kaptad, hogy megtanulj fogalmazni. A végtelenségig úgysem tologathatod, mert érettségiről sem küldhetsz nekem egy kommentet, hogy írjam meg helyetted… 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      u.i.: Ha megküzdöttél a fogalmazással és szerinted jól sikerült, küldd el és szívesen kiteszem az oldalra!

  2. De nem tudok 10 tulajdonságot megindokolni 🙁 max 3-at :/ tudnál annyiban segíteni? nem háziba kell hanem családi okokból ellági lerontottam a jegyem csak án nem tudtam hjogy fogalmazást kell 🙁

    • Kedves Naty!

      Családszerető, gyengéd – visszamegy elbúcsúzni az anyjához akkor is, amikor menekülnie kéne.
      Erős – megemeli a vendégoldalt, malomkővel öl embert, puszta kézzel megfékezi a bikát.
      Bátor, merész – megküzd a farkasokkal és a cseh lovaggal.
      Nagylelkű, önzetlen – megígéri a két halott magyar vitéz anyjának, hogy bosszút áll.
      Nyugodt – sokáig nyugodtan tűri, hogy a katonák körüldobálják lándzsával.
      Magányos – soha nem nősül meg, mindig a hazáját szolgálja.
      Hazaszerető – legyőzi a cseh lovagot és utána egész életében a királyt szolgálja.
      Indulatos – malomkővel üti agyon az egyik katonát.
      Hatalmas termetű

      Üdv:

      Zsiráf

    • Kedves Naty, Könyves Emese, stb!

      Ez nem így működik… Attól, hogy nevet és email címet váltasz, a géped IP-címe nem változik…

      Üdv:

      Zsiráf

  3. Kedves Zsiráf! Minden költői eszközre tudok példát mondani a Toldiban, csak sajnos a párhuzamra nem. Egy példát tunál nekem írni? Nagyon köszönöm! Karina

    • Kedves Karina!

      “Mint ha pásztortűz ég őszi éjszakákon,
      Messziről lobogva tenger pusztaságon:
      Toldi Miklós képe úgy lobog fel nékem
      Majd kilenc-tíz ember-öltő régiségben.”

      Itt az első két sor áll párhuzamban a második két sorral: A tűz lobogása és Toldi Miklós képének felidézése.

      “Rémlik, mintha látnám termetes növését,
      Pusztító csatában szálfa-öklelését,
      Hallanám dübörgő hangjait szavának,
      Kit ma képzelnétek Isten haragjának.”

      Itt ugyanúgy ez első két sor van párhuzamban a második kettővel, ez első kettőben mintha látná, a másodikban pedig ezzel párhuzamosan, mintha hallaná Toldit.

      Remélem valami ilyesmire gondolsz!

      Üdv:

      Zsiráf

  4. Szia Zsiráf! Az olvasó napló elején azt írod,hogy 10-12 szolga heverészik. Ott a béresekre gondolsz? (Fogalmazást kell írnom viszont nem találok rá megfelelő szinonímát)

    • Kedves Klau!

      Igen, a béres az jó szinonima a szolgára, de használhatod a jobbágyot, vagy a parasztot is! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

  5. Hello Zsiráf!
    Ezekkel nekem is nagyon sokat segítettél, ugyanis én rengeteg verset írok és most egy könyvet is elkezdtem írni a neve Utazás Afganisztánba. Arról szól hogy egy kislány nagyon jól kijön tanáraival családjával és barátaival. Azonban egy vihar mindent tönkre tesz, mert a lány osztálytársai valahogy megtudják, hogy a lány fél a viharban és ezért elkezdik őt piszkálni. A könyv főszereplője Jane Kelly
    Ebből kifolyólag Kellyék elutaznak minél messzebre hazájuktól, Angliától és Afganisztánra esett a választásuk. Erre néhány évre visszatérnek szeretett hazájukba ahol senki sem emlékszik rá és ő sem emlékszik senkire. Szerinted milyen a téma??

    • Kedves Barbi!

      Az ötlet nem rossz, de nagyon nagyon sokat kell dolgozni rajta, hogy jó legyen, hajrá! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

  6. Kedves Zsiráf!
    Én egy anyuka vagyok, aki rendszeresen megírja a diszlexiás, tanulási nehézséggel küzdő kislánya irodalom háziját, de most kicsit elakadtam, és keresgélés közben találtam a bejegyzésedre.
    A feladat, hogy a Toldit illetve történéseit, György szemszögéből kell újraírni fogalmazás formájában. Egy vázlat segítene…
    A legnagyobb gondot mindig az okozza számomra, hogy úgy nézzen ki, mintha gyerek írta volna.
    Köszönöm, ha szánsz rám időt! Üdv.: Éva

    • Kedves Éva!

      Uh… Mikorra kell, mert ezt azért nekem is át kell gondolni kicsit. 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

  7. Kedves Zsiráf, köszönöm a gyors reagálást, zseniális vagy!
    Kedden lesz irodalom, de szerdáig lehet halasztani… Akárhogy is kezdem, már a harmadik mondat után rájövök, hogy egy gyerek nem fogalmaz így…
    Köszönöm.

    • Kedves Éva!

      Mert a kérdés sem gyereknek való… Meglátom mit tudok összedobni, bár “gyerekül” én se tudok fogalmazni, de egy vázlatot összerakok. 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

  8. Kedves Zsiráf!
    Más szempontból is meg lehet írni… “Toldi György katonája voltam” Ebbe bele lehet szőni, hogy mit gondolok a Toldi testvérekről illetve mi a véleményem róluk.
    Hogy kezdjem?

    • Kedves Éva!

      Na, ez így már jobban megfogható cím, és így jóval rövidebb fogalmazást lehet írni.
      Toldi György katonájaként először azt kell eldönteni, hogy rokonszenvezel-e Györggyel vagy sem. Nyilván az a jobbik választás, ha katonaként nem kedveled annyira Györgyöt, mert akkor jobban kedvelheted Miklóst 🙂
      Mivel György egy elég kellemetlen, hatalmaskodó, kapzsi figura, így feltételezhető, hogy a katonáival sem bánik túl jól, vagyis emberei – de Te legalábbis mindenképpen – nem azért követik, mert felnéznek rá, hanem mert parancs szerint muszáj.
      György és Miklós a második énekben találkoznak először a műben, amikor Miklós a napi munka után arra megy haza, hogy látogatóba érkezett György a negyven emberével – köztük veled ugye. Érdemes tehát a fogalmazást itt indítani. Külső szemlélőként leírni a két testvér találkozását – ez elég jól benne van az olvasónaplóban, itt. (György találkozása anyjával, aztán öccsével, György sértései, Miklós indulatai, amit anyja fékez meg.
      Jön a kritikus harmadik ének, a malomköves jelenet – itt megint eldöntheted, hogy külső szemlélőként melyik oldalra áll: a beborozott katonákkal dobálod a lándzsát, vagy józan maradsz és már a lándzsadobálás közben az a véleményed, hogy rossz vége lesz ennek.
      Mint ahogy az is lesz, a katonák addig piszkálják Miklóst, míg az egy malomkövet dob közéjük. Egy katona meghal, Miklósnak menekülnie kell. Itt katonaként egy kicsit el lehet agyalgatni azon, hogy mennyire igaza volt Miklósnak, és hogy a katonák tulajdonképpen kiprovokálták a malomkövet.
      A negyedik ének (bujkálás a nádasban és találkozás Bencével) és az ötödik ének (harc a farkasokkal) egy közkatona szempontjából nem fontos, hiszen itt Miklósnak nincs közönsége.
      Jön a hatodik ének, amiben Miklós a két megölt farkast elviszi az anyja házához és leteszi az alvó György ágya mellé. Itt katonaként az lehet fontos, hogy Miklós bolondot csinál a katonákból, akiknek a tornácon kéne őrködniük, de helyette bortól mámorosan alszanak – Toldi a saját dárdájukkal szögezi az alvó katonák ruháját a földhöz, így azok akkor sem nagyon tudnak mozogni, amikor a kutyák megérzik a farkasdögöket és felverik őket.
      Miklós elbúcsúzik az anyjától, majd elmenekül a közben felébredt György és katonái előtt – itt katonaként lehet egy kicsit csodálkozni és rémüldözni, hogy a két, Miklós által puszta kézzel megölt farkas milyen nagy és milyen veszélyes és bátor tett volt a megölésük. És persze, hogy Györgyöt mennyire idegesíti, hogy az öccse észrevétlenül be tudott osonni a házba.
      A hetedik énekben katonaként megint nincs szerep – Miklós ebben az énekben megy fel Budára és hall a temetőben az öregasszonyról a cseh vitézről.
      A nyolcadik ének fontos, hiszen amíg Miklós gyalog megy Budára, addig György és emberi lovon megelőzik őt. Katonaként jelen lehetsz, amikor György kihallgatást kér a királynál és ott összevissza hazudozik öccséről – ezzel jól le lehet írni György jellemét (ahogy a királynál megpróbálj befeketíteni öccsét és kiforgatni a vagyonából, majd dühét és gyávaságát, amikor kiderül, hogy meg kell küzdenie a cseh vitézzel) !
      A kilencedik énekben Miklós ismét egyedül van, György katonájaként ennek nincs jelentősége.
      a tizedik ének megint nem fontos egy katona szemszögéből- ebben Miklós újra találkozik Bencével, akit Miklós anyja küldött utána 100 arannyal, ebből 1 aranyat Miklós elmulat.
      A tizenegyedik ének fontos, mert ebben küzd meg Miklós a cseh vitézzel. Katonaként ott lehetsz a bámészkodó tömegben és tudósíthatsz a párviadalról, és hogy mekkora hős Miklós, aki először megkíméli a cseh életét, csak akkor öli meg, amikor az alattomosan újra rátámad.
      Az utolsó ének a katarzis, amikor mindenki megkapja azt, ami jár neki, Miklós és György is.

      Remélem legalább egy kicsit tudtam segíteni! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

  9. Kedves Zsiráf!
    Köszönöm a segítséget, remélem sikerül. És nem kicsit, sokat segítettél…
    További szép estét!

Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..