Gárdonyi Géza: Egri csillagok – A regényben van, a filmből kimaradt

Gárdonyi Géza: Egri csillagok: a film és a regény összehasonlítása

2. rész: A regényben van, a filmből kimaradt:

Ez egy nagyon FONTOS felsorolás abból a szempontból, hogy az emberben lelkifurkát, de legalább kíváncsiságot ébresszen azzal kapcsolatban, mit is hagy ki, ha nem olvassa el a regényt… Bár, remélem, ez még csak meg sem fordult senki fejében sem! 😊

Ha netán, egészen véletlenül éppen akkor dőlt össze a világ, sodort el a cunami, nyílt meg a föld és ezzel egy időben kapta ki egy hurrikán a könyvet a kezedből, mikor ezen részeket olvastad volna, segítek őket megtalálni az oldalon található olvasónaplóban… nehogy a jó jegy múljon rajta… és, mert eszméletlen jófej vagyok…

  • Gábor pap és Gergő (Gergő ifjúkora, a merényletkísérlet, seregszemle)

Gábor pap az a rendkívül jelentős figura, akit személy szerint nagyon hiányolok a filmből. Egyrészt, mert a regény cselekményének alakulásában/alakításában rendkívül jelentős szerepet játszik, aktív, elhivatott, kezdeményező, pap létére már-már harcos egyéniség.

Kulcsjelenetekben van döntő szerepe: el tudjuk képzelni, mi történt volna, ha nem engedi el a rabok kiszabadítása után az ő belátására bízott és vele sorsára hagyott félszemű törököt?

Vagy, hogy mennyire szükséges volt a történet szempontjából, hogy valami kósza ötlettől vezérelve a török élete helyett mindössze talizmánját vette el?  – ugye, hogy ugye!

És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy a seregével Buda felé menetelő török szultán ellen tervezett – aztán sajnos öngyilkosra sikeredett – merénylet értelmi szerzője és kivitelezője is egy személyben ő, Gábor pap.

Ezekről bővebben itt: I. rész 34. fejezet, 10-17. fejezet, valamint II. rész 1-7. fejezet

Másrészt elvitathatatlan érdemei vannak abban, hogy az árván maradt, mezítlábas, eszes parasztgyerekből az a Bornemissza Gergő válhatott, akit felnőttként úgy ismerünk, mint nagy tudású, több nyelven beszélő, magát minden szorult helyzetből kivágni tudó, harcművészetekhez értő rettenthetetlen polihisztort. Oktatója, példaképe, gyámolítója és férfimintája egyben ő Gergőnek, nélküle nem lenne hősünk valódi hős.

  • Tulipán, a Cecey törökje

A számunkra szokatlan, megmosolyogtató név valóban egy színes és érdekes személyiséget takar.

Az identitászavarában (és vehemens felesége elől) alkoholfogyasztásba menekülő szolgáló azt bizonyítja, lehet a török is „rendes ember”, feltéve, ha magyarrá lesz…

Zseniális meglátásai, mint például, hogy Allah sem tiltaná a sertéshús fogyasztását, ha lett volna lehetősége megkóstolni a paprikás szalonnát, vagy hogy mindenki bolond, aki nem magyar, véleményem szerint igenis gazdagítaná a filmet is… sajnos onnan kimaradt, de szerepéről és Gergővel átélt kalandjairól itt olvashatsz: II. rész 2-7. fejezet

  • Török Bálint udvara, a török „átka”

Török Bálint udvarában egy valódi lovagi tornának, vívójelenetnek lehetünk tanúi… sajnos, csak a regényt olvasva…

A rettenthetetlen Bálint úr ugyanis minden nála raboskodó töröknek megadja a lehetőséget a szabadulásra, egy feltétellel: őt kell legyőzni.

Jelzem, nem kell Isztambulba különjáratos pótló buszt indítani a tülekedő hazautazók számára, ugyanis ez senkinek sem sikerül.

Az egyik, saját kudarcától keserűvé és kétségbeesetté vált török tehetetlen haragjában megátkozza a fizikailag sérthetetlennek tűnő Török Bálintot, akin a kard éle nem, de az átok sajnos később fog. Erről bővebben itt: Török Bálint átka

A posztnak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




Szólj hozzá!