Bornemissza Gergely különleges fegyverei az egri vár védelmében – Gárdonyi Géza: Egri csillagok

„Egyszer Gergelyhez is szóltak.

– Ebből jeles ember lesz – mondotta Török Bálint, a Gergely fejét megsimogatva. – Olyan az esze, mint a tűz. [..]” (II. rész 9. fejezet)

Az Egri csillagokban Bornemissza Gergely az egész történet során kitűnik eszességével és bátorságával, különösen pedig a robbanószerekkel és a puskaporral kapcsolatos szakértelmével.

Mivel a kommentek között rendszeresen előkerül ez a kérdés, ezért ebben a bejegyzésben Gergely különleges fegyvereit és cseleit vesszük górcső alá kicsit bővebben.

A górcső alá vesz kifejezés, illetve a górcső szó egyébként a nyelvújítás korában keletkezett, és Bugát Pál orvosnak, egyetemi tanárnak és nyelvújítónak köszönhetjük. A górcső jelentése pedig az, hogy mikroszkóp. Csak mondom.

Meg kell jegyezni azonban, hogy most kifejezetten csak a Gergely által kitalált fegyverekről és módszerekről lesz szó, a korban szokásosnak mondható egyéb várvédő fegyverekről (ágyúk, szakállas puskák, tüzes koszorúk) nem.

Mire a történetben eljutunk az egri ostromhoz, Gergely többször is megmutatja, hogy ért a puskaporhoz. Elég csak a török szultán felrobbantásának ötletére gondolni, vagy ahogy Mekcsey és Sárközi kíséretében sikerül megszöknie a Konstantinápolyban őket csónakon üldöző törökök elől úgy, hogy Gergely gyorsan egy bombát készít.

Érdekes módon az többször elhangzik a regényben, hogy Gergely okos és eszes, és az ostrom során is sokszor alakít nagyot a puskapor segítségével, azt viszont nem tudjuk meg, hogy az ehhez szükséges szakértelmet hol, mikor és hogyan szerezte meg.

A regény valószínűsíti, bár nem mondja ki, hogy ezt a tudást Gergely Török Bálint udvarában szedte össze.

Azt a valóságban is tudjuk, hogy Bornemissza Gergely magas szinten értett a lő- és tűzfegyverekhez, valamint a puskaporhoz, de életrajzának hiányosságai miatt itt sem tudunk választ adni arra, hogy honnan volt ez a tudása.

Ez a kérdés egyébként azért is érdekes, mert a korszakban nem volt egyértelmű, és megszokott, hogy egy katona – még ha királyi hadnagy is – magas fokon értsen az ágyúkhoz és a puskaporhoz.

Persze, az egyszerű gyalogos és lovas katona is tudta kezelni a puskáját, tudta, hogyan kell lőporral és golyóval megtölteni, de ennél mélyebb ismeretei nem voltak. Tehát nem tudták, hogy milyen alkotóelemei vannak a puskapornak, vagy, hogy milyen arányban kell ezeket összekeverni anélkül, hogy elszálljanak a Holdig.

A puskaporhoz komolyan értők elismertségét mutatja az a tény, hogy a korabeli tüzérek a várkatonaság legjobban fizetett tagjai voltak.

A regény tehát kész tényként kezeli azt, hogy Gergely ért a robbantáshoz és kész. Lássuk akkor, hogy milyen fegyvereket készített:

A bejegyzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!







“Bornemissza Gergely különleges fegyverei az egri vár védelmében – Gárdonyi Géza: Egri csillagok” bejegyzéshez 30 hozzászólás

  1. Kedves Zsiráf,
    Szuper az oldal, de sajnos az alábbi kérdésekre nem találtam választ.
    Tudnál abban segíteni, hogy:
    „Idézd fel, honnan támad Gergelyben a tüzes kerék ötlete?”
    „Miért volt szükségük a törököknek zenekarra az ostromhoz?”
    Átböngésztem a hozzászólásokat is, hátha már valaki kérdezte, de ott sem találtam, vagy átsiklottam rajta.
    Nagyon szépen köszönöm, ha segítesz, és további jó munkát!
    HurKrisz

    Válasz
    • Kedves HurKisz!

      Idézd fel, honnan támad Gergelyben a tüzes kerék ötlete!
      „A sekrestye romjai között is megfordult. Végre a lakatosok zugánál állt meg. Ott a halomra hányt tömérdek magyar és török fegyver előtt egy nagy kerék feketéllett. Gergely megismerte, hogy az egyik szétvetett malomnak a kereke az.
      A cigány a keréken ült, s egy nagy cseréptálból főtt húst evett. Rettenetesen fel volt fegy¬ver-kezve. A lábán piros karmazsin janicsárcsizma. Az övében fényes jatagánok. A fején lyukas rézsisak, amely szintén töröké lehetett.
      A cigány, hogy katonának érezte magát, fölkelt. A tálat a bal karja alá fogta. A jobbjával szalutált.
      Aztán újra nekiült a húsevésnek.
      – Kelj fel csak, koma – mondotta Gergely. – Hadd lássam azt a kereket.
      A cigány felállt.
      A kerék meglehetősen ép volt. Két küllője volt csupán megtörve. Gergely ráállt, és egyenként megnyomogatta a küllőket. Csak egy mozgott.
      – Hm – mondotta Gergely, az ujját az állára téve.
      A cigány megszólalt:
      – Tán tereket őrletünk, nagyságos hadnagy uram?
      – Azt – felelte Gergely. – Szegezzétek meg szaporán, ahol laza.”

      Miért volt szükségük a törököknek zenekarra az ostromhoz?
      „- Jó füle lehet a szultánnak, ha ezt a zenebonát napestig hallgatja.
      – Hát biz az pokoli harsogás. Mikor pihennek, akkor hallgatnak csak el. De kell ez a töröknek, kivált csatában. Ha nincs muzsika, a török nem csatázik.”

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  2. Kedves Zsiráf! Az lenne a kérdésem, hogy mikor és hogyan álcázta magát Bornemissza Gergely?
    Előre is köszönöm.
    Zsófi

    Válasz
  3. Kedves Zsiráf! Az lenne még a kérdésem, hogy Török Bálint kapott-e kegyelmet, vagy nem? Ha nem akkor hogyhogy nem?
    Előre is köszönöm a válaszát.
    Zsófi

    Válasz
  4. Kedves Zsiráf!!
    Először is:Nagyon jó ez az oldal!! Büszke lehetsz magadra!! 🙂
    Másodszor:Az lenne a kérdésem,hogy:Milyen harci eszközöket,fegyvereket használtak az egriek:
    1.Annak jelzésére hol ás aknát a török:
    2.A falon feltolakodó törökök visszaverésére:
    3.A török által emelt hasábfa-és rőzsehalom felgyújtására:
    4.A földbástyán felkapaszkodó törökök visszaverésére:
    A válaszodat előre is nagyon köszönöm!! 🙂

    Válasz
    • Kedves Dóri!

      1.Annak jelzésére hol ás aknát a török:
      Ötödik rész ötödik fejezet.
      2.A falon feltolakodó törökök visszaverésére:
      Hát, itt azért elég vegyes a felhozatal, igazából bármit írhatsz, amit csak el tudsz képzelni: kézifegyverek, kardok, puskák, lándzsák, ágyúk, kövek, forró leves, forró szurok, és amit még a fegyverekkel kapcsolatos posztban csak találsz. 🙂

      3.A török által emelt hasábfa-és rőzsehalom felgyújtására:
      Ötödik rész tizenkettedik fejezet

      4.A földbástyán felkapaszkodó törökök visszaverésére:
      Ötödik rész tizennegyedik fejezet
      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
      • Kedves Zsiráf!
        Nekünk is ezek voltak a kérdések. Nagyon köszönjük ezt a hatalmas segítséget,
        Gratulálok ehhez az oldalhoz! Ilyen segítőkész és önzetlen hozzáállás nagyon ritka manapság! Légy nagyon büszke magadra!

        Üdv,
        Edit

        Válasz
        • Kedves Edit!

          Örülök, hogy hasznosnak találtátok, és köszönöm a pozitív visszajelzést! 🙂

          Üdv:

          Zsiráf

          Válasz
  5. Kedves Zsiráf!!
    Az lenne még a kérdésem,hogy:
    1.Miért van szüksége Cecey Évának és Réz Miklósnak:
    a) az egri vár rajzára:
    b) álruhára:
    c) furfangra:
    d) bátorságra:
    e) erőre:
    2.Milyen szerencsés véletlen segíti Évát a várba való bejutásba?
    3.Milyen hőstettet hajt végre Miklós diák az egri várba?
    4.Milyen kapcsolat van a szereplők között:
    a) Sárközi-Hegedűs:
    b) Szelim-Jancsika:
    c) Éva-Balogh Balázs
    5.Kitől vár segítséget Dobó István a török túlerővel szemben és milyen eredménnyel?
    6.Miért kell eltitkolnia Évának,hogy az Egri várban tartózkodik?
    7.Milyen megbízatással küldi vissza Dobó a kurd foglyot a török táborba?
    8.Mivel érdemli ki Hegedűs a halálbüntetést?
    Remélem nem lesz sok ez kérdés!!
    Ha sok akkor nyugodtan írhatod,hogy sok,mert őszintén megvallva nem soknak indult,de lehet az lett belőle!!
    És,hogy őszinte legyek nem nagyon olvastam el az Egri csillagok könyvet!! 🙁
    Válaszodat nagyon,nagyon nagyon nagyon nagyon nagyon szépen köszönöm!!

    Válasz
    • Kedves Dóri!

      Igazad van, ez rengeteg kérdés, és nem is fogom helyetted megoldani a teljes házi feladatodat! A jó hír viszont az, hogy az összes kérdés a negyedik és az ötödik részből van, és mindegyikre meg is találod a választ az olvasónaplóban! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  6. Kedves Zsiráf!
    Nagyon hasznos ez az oldal. Én olvastam az egri csillagokat és nagyon tetszik! Szerintem másról is csinálhat ál ilyen oldalt! Viszont egy kérdésem lenne;
    A robbanó bögre az hogy működik? Vagyis mit csinál tüzet lő? Vagy mi? Erre már nem emlékszem pontosan és érdekel az adat. Válaszodat előre köszönöm. 🙂
    Anna

    Válasz
    • Kedves Anna!

      „Az egyik puskaport tett bele egy marokkal. A másik rongyot és követ gyömöszölt rá. A harmadik ismét egy marok puskaport tett a bögrébe.”
      Nem lő, hanem robban, kb. úgy működhetett, mint a mai kézigránát, a robbanás ereje hatalmas erővel szétvitte a kavicsokat.

      Üdv:

      Zsiráf
      u.i.: a többi olvasónaplót itt találod!

      Válasz
  7. Kedves Zsiráf!

    Azt szeretnénk kérdezni, hogy fel tudnád-e nekünk sorolni (ha megkérhetnénk rá)…
    A Gergő által készített harcieszközöket.
    Nagyon megköszönnénk.

    Üdv.:
    Réka és Kriszti

    Válasz
  8. Kedves Zsiráf!
    Szeretnék segítséget kérni. Eger várában /a föld alatti kazamatákban/ milyen eszköz jelezte az ellenség jövetelét?
    Köszönöm szépen előre is: Ildikó

    Válasz
  9. Kedves Zsiráf!
    Elolvastam a könyvet, de sajnos egy feladatlapon mégis elakadtam, tőled kérnék segítséget!
    Kérdések:
    1.Mire használja a fegyvereket és eszközöket az egriek?
    -kopját, fejszéket, csákányt, ágyút, bombákat
    -szurkos zsindelyt, faggyút, szalonnát, puskaporos és kénes bögréket
    2. Milyen feladattal bízza meg a kurd foglyot Dobó?
    . Hova küldi a kurd foglyot Dobó?

    (Nekem bőven elég, ha az 1. válaszolsz! :))

    Válasz
    • Kedves Martin!

      Hm… az első kérdés kicsit fura, mert mégis mire lehet ezeket a dolgokat használni, ha nem harchoz? 🙂 Ha különbséget kell tenni, akkor mondjuk az első csoportban lévőket az ostromok visszaverésére használják, a második csoportban lévőket pedig akkor, amikor a törökök fából, hordókból, aztán még földből építenek falat. Gergely a készülő falra dobatja a zsindelyt, faggyút, szalonnát, aztán felgyújtja az egész tákolmányt, ami a faggyúnak, szalonnának, stb. köszönhetően olthatatlan tűzzel ég.

      Milyen feladattal bízza meg a kurd foglyot Dobó? Hova küldi?
      A válaszokat ebben a fejezetben találod!

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  10. Kedves Zsiráf!
    Nagyon köszönjük a sok munkát! Nagyon hasznos volt számunkra.
    Egy feladatunk van még az olvasmány naplónkkal: „Írj levelet Török Bálintné nevében, melyben kéri férje szabadon bocsátását!” Ebben esetleg tudna segíteni? Mert mert azon kívül, hogy kérjük engedje szabadon, nem tudunk mit írni.
    Nagyon köszönöm!!! Bence

    Válasz
    • Kedves Bence!

      Engedjétek el a fantáziátokat! 🙂 Török Bálintné biztos, hogy könyörgőre venné a levelet! Keressetek indokot arra, hogy miért engedjék el Bálint urat, pl. mert két fia várja otthon, akik már így is félig apa nélkül nőttek fel, aztán kínáljatok valamit cserébe, pl. Török Bálint óriási birtokainak két évi bevételét mondjuk, és érdemes valamit ígérni is, mondjuk azt, hogy ha szabadon engedik, akkor Török Bálint vállalja, hogy visszavonul a politikai élettől és csak gazdálkodni fog a birtokain. Esetleg ígérjétek meg, hogy a kiszabadulásért cserébe közbenjártok olyan török foglyok elengedéséért, akik meg Magyarországon raboskodnak.

      Én ilyenek írnék. 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  11. Szia!
    Tudom, hogy már régebben raktad ki az oldalt, de remélem tudsz segíteni. 5 mellékszereplőt kell megnevezni az Egri csillagokból és leírni a Gergővel való kapcsolatukat.
    Előre is köszi.

    Válasz

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .