Idegen, régi és régies szavak és jelentésük – Légy jó mindhalálig

Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regényében szereplő idegen, régi és régies szavak és jelentésük (szószedet)

 

alamuszi alattomos, sunyi

„- No, ne legyél olyan alamuszi – hecceli Orczy, erre ő vörösen és kapkodva kiugrik a padból, és felrángatja a kis télikabátját.” (ötödik fejezet)

almárium falra szerelt polcos, fiókos szekrény

„[…] olyan emlékezete volt, mint az almárium: amit egyszer beletettek, az benne is maradt […] „ (2. fejezet)

aprehendál neheztel, zokon vesz

„Rettentőket nevettek, s az egész óra nem ért semmit, hiába könyörgött a tanár egész megaprehendálva: -De hát, az istenért, ne nevessenek, mert mindnyájuknak ötöst írok be.” (2. fejezet)

árkus papírív, egy árkus papír az egy ív papírt jelent. A cselekmény idején még másfajta papírméreteket használtak, mint ma.

„Ő látta, hogy ez a levél csak valami öt-hat sor, és mégis olyan soká olvasta a lány, mintha egy egész árkus lett volna teleírva” (hatodik fejezet)

bliktri csekélység, semmiség

„Orczy persze nevetett rajtuk, mikor panaszkodtak, hogy így butaság, úgy butaság, mert Orczy zongorázni is tudott, hát neki bliktri volt az egész kotta.” (negyedik fejezet)

böcsmöl becsmérel

„Azzal mentette süllyedező, léket kapott önérzetét, hogy a barátját böcsmölte: de henceg! az ő szobája! nekik megvan Petőfi!…”

brúgó barna diákkenyér

„Már mindenki otthon volt, s előkészítették a brúgót a vacsorához.” (első fejezet)

bugyelláris Pénztárca

„Az egész konviktus megmozdult, mindenki felállt, ő is, a bugyellárisát a zsebébe tette.” (hatodik fejezet)

cigáró szivar

„Hé, dárdás, gyere csak, szaladj, hozzál két cigárót, itt egy hatos, de el ne veszítsd!” (első fejezet)

coetus Latin szó, jelentése: egyesülés, összejövetel, társaság. Az egyetemeken és iskolákban a tanárok és tanulók összessége. A regényben azonban valójában az egy kollégiumi szobákban lakó diákok összességét jelenti.

Pl. Nyilas Misi a debreceni kollégium második emeletének 19. számú coetusában lakik.

coniugatio A latin nyelvben az igék ragozása
csörögefánk csavart alakú, cukorral hintett sütemény

„Az orvos egy nagyon öreg úr volt, méltóságos úrnak kellett szólítani, s kezet csókolni neki, olyan rózsaszínű bőre volt, mint a csörögefánk […]” (2. fejezet)

A szószedetnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




Szólj hozzá!