Létezhetett-e a trójai faló?

Tehát a görög sereg egy része valószínűleg már borzasztóan unta a háborúsdit, pláne, hogy bárhogyan is igyekeznek, nem tudják bevenni Tróját.

Jegyezzük meg azt is, hogy senki sem gondolhatja komolyan, hogy egész hadseregeket lehet rávenni arra, hogy egy elrabolt asszony, azaz Szép Heléna miatt kockáztassák az életüket. Nyilvánvaló, hogy az átlag görög gyalogos katonát pont nem Szép Heléna és annak kiszabadítása, hanem a hadjárat során elérhető zsákmány motiválta.

Ha viszont hónapokig csak várat kell ostromolni, akkor nincs zsákmány. Ha nincs zsákmány, akkor az egyszerű katona komfortérzete és lelkesedése csökken. A közkatona elégedetlenségének pedig ritkán van jó vége.

Ezzel tisztában lehettek a görög sereg parancsnokai (Agamemnón, Meneláosz, Odüsszeusz stb.) is. Valamit tehát lépni kell, ha nem akarnak lázadást, vagy növekvő számú dezertálást kockáztatni.

Ha ebből a szemszögből közelítjük meg a dolgot, akkor a faló bizony egy elég kétségbeesett, végső próbálkozásnak tűnik. (Más kérdés, hogy bejött…)

Valamit mindenképpen tenni kellett, amivel befogják az elégedetlenkedő közkatonák és tisztek száját, valamit, amiről úgy tűnik, hogy a vezérek uralják a helyzetet, van terv és megoldás, halad az ostrom.

Odüsszeusz fejéből tehát kipattan a faló ötlete, meg is építik. Az átlag katona meg csak csóválja a fejét, nem nagyon hisz benne, hogy ezt az átlátszó cselt bárki is beveszi, de szólni nem mer senki, a kapott parancsok és az elöljárók tekintélyének megkérdőjelezése már az ókori katonaságnál sem volt divat.

Mit gondolhattak a trójaiak?

Hát…elsőre valószínűleg könnyesre röhögték magukat, amikor megláttak egy hatalmas, összeeszkábált falovat…

A trójai hadjárat ugyanis egészen Trója városának bevételéig csak mérsékelt sikert hozott a görögöknek. Vagyis egészen eddig a pontig tulajdonképpen a trójaiak számítottak a konfliktus győzteseinek, vagy legalábbis ők álltak nyerésre.

Hiszen a görögök immár 10 éve próbálják leigázni a trójai érdekszférába tartozó területeket és bevenni Tróját. Természetesen értek el részsikereket, de az ostrom sikertelensége miatt az erkölcsi és katonai fölény a trójaiak oldalán volt.

Ezt próbálják megfordítani a görögök, amikor látszólag visszavonulnak és a város előtt hagyják a falovat, benne a görög elit kommandóval.

Ha ezt nem lépik meg, akkor a trójaiaknak elég lett volna ugyanazt a taktikát folytatniuk, mint eddig: bezárkózni a várba és visszaverni a görög ostrom újabb és újabb hullámait.

Bármelyik értelmes, képzett katona azonnal átlátott volna a görög falovas hadicselen, és vagy kapásból felgyújtja a város előtt ácsorgó nyihahát, vagy, ha már a civilek (papok) úgy döntenek, hogy a lovat be kell vinni a városba, mint az isteneknek szánt ajándékot, akkor legalább előtte atomjaira szedi szét és átvizsgálja.

Az írásnak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..