Létezhetett-e a trójai faló?

A történet szerzői – akár valóban Homérosz volt, akár más(ok) – is érezték, hogy itt van a sztori gyenge pontja, ezért  kellett az isteni beavatkozás. Azaz, hogy a trójaiakat a valószínű görög hadicselre figyelmeztető Laokoónt és fiait Poszeidón tengeri kígyói öljék meg.

Erre már rá lehetett mondani, hogy az istenek így akarják a trójaiak tudomására hozni, hogy ne bántsák a falovat, hanem vigyék be a városba. Mint tudjuk, vesztükre.

Az isteni beavatkozás arra is alkalmas, hogy mindkét fél megmagyarázhassa a győzelmet és a vereséget is.

A trójaiak mondhatták azt – akár évszázadokkal később is –, hogy lám-lám, a sánta, béna, gyenge, nevetséges görögök soha az életben be nem vették volna Tróját, de hát az istenek végül az egyébként hősies trójaiak ellen fordultak, és hát az istenekkel szemben mit lehet tenni ugye…

A görög pedig kijelenthették, hogy akkora királyok voltak, hogy még az istenek is őket támogatták a sánta, béna, gyenge és nevetséges trójaiakkal szemben, akiket egyébként is könnyedén legyőztek volna, de még a megtisztelő isteni támogatás is az övék volt, bizony…

Végül lássuk, hogy mit gondolnak a régészek és a történészek a falóról.

Az biztos, hogy semmilyen régészeti bizonyítunk nincs a trójai faló létezéséről. Ez mondjuk nem olyan nagy csoda, kevéssé valószínű, hogy egy fából épített szerkezetnek akár csak néhány darabja megmaradjon ilyen hosszú időn át.

Ha ehhez még azt is hozzávesszük, hogy a faló, ha létezett, akkor könnyedén elpusztulhatott közvetlenül azután, hogy a görögök a segítségével bejutottak Trójába és kifosztották, felgyújtották a várat, akkor nem olyan nagy csoda, hogy nincs régészeti bizonyíték.

Ám, ha esetleg ezt is túlélte, akkor meg könnyen előfordulhat, hogy a görögök elvonulása után Trója túlélői voltak azok, akik dühükben felgyújtották a lovat. Esetleg egy praktikusabb megoldás, ha faanyagát felhasználták az újjáépítés során.

Azok a tudósok, akik nem utasítják el csuklóból a faló egykori létezését, azon a véleményen vannak, hogy a ló valószínűleg egy allegória, egy hasonlat.

Vagyis a faló nem létezett, de könnyen lehet, hogy a görögök által az ostrom során alkalmazott hatalmas, faszerkezetű ostromgépek alakultak át az évezredek során a történetmondók képzeletében és előadásában falóvá.

Azt mondjuk véletlenül tudjuk, hogy a görögök nedves lópokrócokkal óvták ezeket a szerkezeteket a gyújtónyilak ellen…

De – micsoda meglepetés – régészeti bizonyíték az ostromgépek létezésére sincs.

Egy másik lehetséges megoldás ugyancsak átvitt értelmet tulajdonít a falónak. Eszerint a görögöknek végül egy olyan kapun sikerül bejutniuk Trójába, amit egy ló díszített. És innentől ugyanaz következik, mint az ostromgépes verziónál: a kapun lévő ló motívuma alakult át szépen lassan falóvá.

Megnyugtató és tárgyi leletekkel alátámasztott megoldása valószínűleg soha nem lesz az ügynek.

Összegzésként elmondhatjuk, hogy az eszünk elutasítja a trójai faló létezésének lehetőségét, azonban a sztori annyira jól ki van találva, hogy a képzeletünk hajlamos elhinni, hiszen mekkora ötlet már, hogy valaki egy falóval vegyen be egy várat!?

-Vége-




Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..