Molnár Ferenc – A Pál utcai fiúk – Olvasónapló

8. fejezet

 

Főbb szereplők Időpont Helyszín
A Pál utcai fiúk csapata
A vörösingesek csapata
1889 március,
egy nappal az előző fejezet
után
A grund

 

Felvirrad a csata napja, a Pál utcaiak csapat már háromnegyed kettőkor összegyűlik a grundon. (Emlékezzünk, a hadüzenet értelmében a csata pontban délután háromkor kezdődik) Boka az utolsó pillanatban még változtat a haditerven, két erőd elé árkot ásnak, a Pál utcaiak egy része majd innen fog támadni. A fahasábokból álló erődök tetején kis piros-zöld zászlók lobognak, kivéve a hármas számún, onnan hiányzik a zászló

A hiányzó zászló sorsa:

  • Először Áts Feri lopta el a grundról (lsd. 2. fejezet)
  • A vörösingesek által a füvészkerti romban elrejtett zászlót Nemecsek lopta vissza.
  • Mivel Nemecseket elfogták a vörösingesek, és a két Pásztor kicsavarta a kezéből a zászlót, az újra visszakerült a vörösingesek titkos fegyverraktárába (lsd. 5. fejezet)
  • A zászlót ezután Geréb, az áruló vitte vissza a Pál utcaiaknak, hogy kedveskedjen nekik.

A zászló most tehát a Pál utcaiaknál van, de Boka becsületes harcban akarja visszaszerezni, ezért – még előző este, miután a vörösinges követség elment a grundról – Boka is követeket küld (Csele, Csónakos és Weisz) a füvészkertbe, akik átadják a zászlót azzal, hogy a vörösingesek másnap hozzák magukkal a csatába és a Pál utcaiak majd visszaveszik tőlük, ha tudják.

Délután kettő után néhány perccel Boka, a tábornok megtartja az utolsó szemlét a Pál utcai hadsereg fölött. Nem sokkal ezután jelentik az őrszemek, hogy közeledik az ellenség, akik két irányból támadnak.

Áts Feri a Pál utca felől támadókat vezeti

A Mária utca felől érkezőknek az idősebbik Pásztor az élén.

A Mária utca felől érkezők támadást indítanak, de az Áts Feri vezette másik sereg nyugodtan áll a Pál utcában. Boka először megijed, nem érti, hogy a vörösingesek két csapata miért nem támad egyszerre. Ezután azonban egy pillanat alatt átlátja a helyzetet és rájön, hogy Áts Feriék arra várnak, hogy, a Pásztor vezette csapat a Pál utca felé szorítsa őket, és Áts Feriék csak akkor fognak támadni.

Boka ekkor már azt is tudja, hogy a Pál utcaiak fogják megnyerni a csatát, mert a vörösingesek rosszul osztották meg erőiket.

A grundon zajlik a csata és a Pál utcaiak lassan valóban a Pásztor-csapat fölé kerekednek, egyenként bezárják a vörösingeseket a fűrészgép kunyhójába. A Pál utcában várakozó másik vörösinges csapat erről semmit sem tud, csak hangok jutnak el hozzájuk. Végül Áts Feri is rájön, hogy a tervezett csel nem sikerült, a Pásztor-csapatot legyőzték.

A vörösinges vezér rögtön átlátja, hogy komoly bajba kerültek, hiszen most az ő fél csapatának kell felvennie a harcot a Pál utcaiak egész seregével szemben. Ennek ellenére – becsületből – megindítja a támadást a Pál utca felől.

A csata újra fellángol, a vörösingesek eleinte jobban állnak, hiszen ők frissek és pihentek, míg a Pál utcaiak kezdenek fáradni, mivel ők már megküzdöttek a Pásztor-féle csapattal is.

Lassan azonban érvényesülni kezd a Pál utcaiak létszámfölénye. Áts Feri is látja ezt és rájön, hogy csak akkor fordíthat a csata menetén, ha sikerül kiszabadítaniuk a kunyhóba zárt társaikat. Az előzetesen megállapított szabályok szerint ugyan ezt nem szabad, de a vörösingesek úgy gondolják, hogy háborúban minden megengedett. Áts Feri meg is indul társai élén a kunyhó felé:

„S e pillanatban, mintha a lába elé gurítottak volna valamit, hirtelen megállott. Egy kis gyerekalak

ugrott elibe a kunyhó mellől. Megtorpant a vörösinges vezér, és mögötte megállt,

egymásnak lökődött a harcoló sereg.

Egy kisfiú állott Áts Feri előtt, egy kisfiú, aki egy fejjel volt kisebb, mint ő. Egy vézna, szőke

gyerek emelte két kezét a magasba, tiltólag. […] És a kis szőke, vékony csontú, beteg gyerek abban a pillanatban ölre kapta a nagy Áts Ferit, és

rettenetes erőfeszítéssel, amelyhez csak a láza, a forró, lüktető láza, az önkívülete adta szegény

kis testének az erőt, a meglepett vezért annak rendje és módja szerint a földhöz teremtette.

Aztán lerogyott ő is, ájultan.”

Mivel a szabályok értelmében, ha valakinek a két válla a földhöz ér, akkor legyőzöttnek kell tekinteni és nem harcolhat tovább, ezért a vörösingesek rögtön kétségbe estek, vezérük „elesett”

„A pillanatnyi zavart felhasználták a Pál utcaiak. Összefogóztak, nagy lánccá alakultak, és kifelé szorították a meglepett sereget.”

A Pál utcaiak tehát győztek, mindenki megmámorosodott a diadaltól. De a kis Nemecsek még mindig ájultan feküdt a földön, Boka és Janó, a tót, gyorsan vizet hoznak, hogy magához térjen. Ekkor Nemecsek elmeséli, hogy szökött meg hazulról, amíg a szülei nem voltak otthon, mert lázálmában úgy hallotta, mintha társai hívnák őt.

Közvetlenül a csata után:

  • A vörösingesek közül csak Áts Feri maradt a grundon, majd szomorúan ő is távozott, ő az egyetlen, aki a fegyverét is magával vihette, Boka „Tisztelegj!”-et vezényel a tiszteletére.
  • Geréb, az egykori áruló, mivel a csatában derekasan harcolt a Pál utcaiak oldalán, visszakapja főhadnagyi rangját. (Szebenicstől is ő szerezte vissza a zászlót a harc hevében)
  • Nemecseket, az egyetlen közlegényt kapitánnyá léptetik elő.

„Észre se vették, hogy egy szegényes ruhába öltözött kis asszony sietett végig a hátuk mögött a

grundon, és most egyszeribe elibük került.”

Nemecsek édesanyja az, aki kétségbeesetten kereste beteg fiát. Ölbe veszi a kisfiút és elindul vele haza. A Pál utcaiak pedig úgy döntenek, hogy elkísérik a nap hősét, kettős sorban, csendesen mennek Nemecsek és az édesanyja után. A házuk előtt Nemecsek még kezet fog mindenkivel, majd bemennek. A Pál utcai fiúk győztes csapata pedig lassan elindul hazafelé, egyedül Boka marad a ház előtt, aki most végre elsírhatja magát.

„Ő is érezte, tudta azt, amit egyikük sem mert kimondani. Ő is látta, mint pusztul az ő közlegénye

lassú, szomorú elmúlással. Tudta, mi lesz ennek a vége, s tudta, hogy már nemsokára lesz vége. Nem bánta ő most, hogy győztes hadvezér, nem bánta, hogy ezúttal először nem volt férfias, komoly, nem bánta, hogy kitört belőle a gyerek, csak sírt, és egyre ezt mondogatta:

– Kis barátom… édes jó barátom… édes jó kis kapitányom…”

Boka tehát már ekkor érzi, hogy Nemecsek betegsége nagyon súlyos, a kisfiú aligha fog felépülni belőle. Bokát nem ereszti a ház, valamiért úgy érzi, ott kell maradnia a ház előtt, mintha díszőrséget állna.        Átmegy az út másik oldalára, onnan figyeli tovább a kis házikót a Rákos utcában, ahol kis barátja betegen fekszik.

Egyszer csak lépteket hall, és meglepődve látja, hogy Áts Feri a vesztes vörösingesek vezére tart Nemecsekék háza felé.

„És most farkasszemet nézett egymással a két vezér. Életükben először álltak egymással szemtől szembe, négyszemközt. Itt találkoztak, ez előtt a szomorú ház előtt. Az egyiket a szíve hozta ide, a másikat a lelkiismerete.”

Ne feledjük, Áts Ferinek nagy szerepe volt abban, hogy Nemecseknek többször is meg kellett fürödnie, és ezért megfázott.

Végül mindkét hadvezér hazafelé indul, a grundért vívott csata napja véget ért.

 

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




“Molnár Ferenc – A Pál utcai fiúk – Olvasónapló” bejegyzéshez 50 hozzászólás

  1. szomorú de nagyon szép könyv jó olvasni és sokat segített a tanulásban . Mert jobb jegyeket kaptam .

    Válasz
    • Kedves romá diána!

      Örülök, hogy tetszett a könyv és hogy az oldal is segített! 🙂

      Gyere máskor is!

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
    • Kedves Zsiráf

      Nagyon köszönöm a segítséget téliszünet utáni első tanítási napra kell az olvasónapló és féltem hogy nem fejezem be ,de most rátaláltam erre az oldalra most már bármikor tudom csinálni.Köszönön szépen a segítséget.

      Válasz
  2. Kedves Zsiráf!
    Ez az összefoglaló nagyon-nagyon hasznos és nagy segítség.
    Van arra mód, hogy valahogy kinyomtassam?
    Köszönöm a választ!

    Válasz
  3. Zsiráf abban a sorba amelyiknek az az eleje, hogy: A Pál utcaiak tehát győztek, ott elírtad azt , a szót hogy vizet, ahelyett fizetet írtál! 🙂

    Válasz
  4. Kedves zsiráf!

    Az időpontnál rosszul írtad az ez helyett az kellett volna szerintem.:)

    Válasz
    • Kedves Kovács Kira!

      Most úgy dicsérted meg, hogy közben beszóltál…Mintha én azt mondanám Neked, hogy elég csúnya vagy, de attól még szép a hajad… Ezzel az oldal nincs előrébb. Ha megírod nekem a hibákat, akkor szívesen kijavítom őket – mint mindig – de egyébként a kommentednek nincs értelme.

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  5. Kedves Zsiráf!

    Ez az olvasónapló szuper!
    Nagy segítség számomra.
    Nekünk 16 kérdést kell megválaszolnunk és ezt kell leadnunk hamarosan.
    A könyv és anaplód olvasása után mindre megvan a válasz.
    De 1 kérdésem lenne: A filmben a Nemecseknek vitt oklevél alján 1902 szerepel. Nem 1898 (zászló nyelébe vésett dátum). A filmben ez elírás?
    Pár osztálytársam szerint az új könyvben is látható az 1902-es dátum. Az enyém 1960-as kiadás, (nagymamámé volt) abban csak a zászló nyelén olvasható évszám szerepel, az pedig: 1898 . Szerintem ez (Mikor játszódott a történet?) egy becsapós kérdés lehet. Ez kicsit megzavar.
    Köszönöm a segítséget!
    Üdv!
    Anikó

    Válasz
    • Kedves Anikó!

      A Mikor játszódik kérdésre a válasz mindenképpen 1889 (és nem 1898, ahogy Te írtad 🙂 )! Ezt pedig a negyedik fejezetből tudjuk meg, a gittegylet alapító okiratából. A Fábri Zoltán rendezte filmben valóban 1902 szerepel, de Nektek a könyvből kell olvasónaplót írnotok és nem a filmből, és a könyvből feltett kérdésekre kell válaszolnotok, nem a filmből 🙂
      Őszintén szólva nem nagyon hiszem, hogy van olyan könyv, amiben 1902-es dátum szerepel… Nyugodtan támaszkodj nagymami könyvére! 🙂
      Becsapósnak olyan szempontból tényleg becsapós, hogy azokról, akik 1902-őt írnak, tudni fogja a tanerő, hogy csak a filmet nézték meg és nem olvasták a könyvet…

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  6. Kedves Zsiráf!

    Ott hogy meglátták a lábnyomot (valami ilyesmi). Azt írtad:

    ,,lávnyomot”

    Válasz
    • Kedves thunder18!

      A “valami ilyesmi”-nél egy kicsi pontosabb megjelelés kéne, mert én csak azt látom, hogy az olvasónaplóhoz írtál hozzászólást, de azt nem, hogy melyik fejezethez…

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
    • Kedves kontos gabriella!

      Nem, ez néhol latinul van írva és elrejtettem benne vicces mondókákat…

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  7. Az utolsó percekben nagyon segített. Nagyon köszönöm a szorgalmad, hogy van időd ilyen jól leírní az ilyen könyveket. Széoen fogalmazol. Csak így tovább 🙂

    Válasz
  8. Kedves Zsiráf!
    Nagyon hálásan köszönöm azt hogy evvel az összefoglalóval sokat segítesz nekem meg a többi olvasónak is!!🙂👌

    Válasz
  9. Annyit szeretnék mondani, hogy az
    5. Fejezet elején a lába helyett azt írtad, hogy láva
    Meg még azt is szeretném mondani, hogy nagyon tetszik az olvasónapló! 😀

    Válasz
  10. Köszi zsiráf! Nagyon jól jött mert én az a tipus vagyok (sajnos) aki az utolksó 3 napban írja meg a házidogáját… Amuúgy profi vagy, csak így tovább! 😀😁👍👍

    Válasz
  11. Tudnátok segíteni az az egyik feladat hogy: vedd sorra a vörösingesek és a pál utcaiak találkozását mikor,hol, kik, miokból!

    Aki tud légyszíves segítsen!!!🙏🙏🙏

    Válasz
    • Kedves Széll Bernadett!

      A kérdésedre a válasz benne van az olvasónaplóban… 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..