Mikszáth Kálmán – Beszterce ostroma – Első rész – Olvasónapló

Estella

A regény első része két, egymástól független szálon indul el. Ezek pedig gróf Pongrácz István története és a báró Behenczyek története

Gróf Pongrácz István:

A történet Nedec várában kezdődik, ahol gróf Pongrácz István a várúr. Pongrácz István legfontosabb tulajdonsága, hogy a középkorba képzeli magát annak ellenére, hogy a 19. században, vagyis az 1800-as évek végén él. Úgy rendezte be életét, úgy alakítja a hétköznapjait, mintha még a középkorban élne.

„Különben derék szál legény volt, magas, daliás, feltűnő piros arccal, hetyke bajusszal. Nem volt más hibája, csak hogy sántított egy kicsit. Azt is ő maga akarta így. Mikor egy vitézi roham alkalmával megbotlott a lova egy sáncban, olyan szerencsétlenül bukott le, hogy eltörte a lábát.”

Ennek következtében sánta maradt egész életére.

Rendszeresen tart hadgyakorlatokat, amiken az uradalmához tartozó jobbágyok a katonák. Két csapatra szokta osztani őket, az egyik feladata megostromolni Nedec várát, a másiknak pedig megvédeni. A két részre osztott serege egyik részének Pongrácz a vezetője, a másiknak pedig a szomszédos Gbelán lakó Forget nevű nyugalmazott őrnagy (aki persze bőséges jutalmat kap, amiért elvállalja a vezérséget).

A környéken jól ismerik Pongrácz István grófot és hóbortját is, de nem tartják veszélyesnek, habár ritkán látogatják meg, aminek oka, hogy:

„- Nincs asszony a háznál, hát nem vihetjük mi sem a fehérnépeinket.”

Pongrácz István szerint, ha csak ezen múlik, akkor szerez ő asszonyt a házhoz és a következő zsolnai vásáron egy vándorcirkusz társulattól 600 forintért megveszi Estellát, az akrobata táncosnőt.

„Donna Estella csinos leány volt, pompás idomokkal, nagy mellel, hajlékony, mint az acélpenge, vörhönyeges haja jól illett vakító fehérségű, kissé szeplős arcához. Szemei nem voltak sem egészen kékek, sem feketék. Éppen a szemek különös alakja és színe tette a leányt érdekessé. Mintha két besztercei szilva villogna, csillogna a rőt pillák alatt.

Sajátságos japán típus volt, bár a direktor nehezen hozta Japánból, de Granadából sem, mivelhogy Donna Estella, azonkívül hogy németül, tótul tratyogott valamit, csak magyarul beszélt, azt is gömöri akcentussal.”

István gróf természetesen nem szerelmes Estellába, csak azt akarja elérni, hogy legyen valamilyen asszony a házban. Mikszáth megjegyzi még, hogy a lányon látszik, hogy „sokat tapasztalt”. Innen sejtheti a jellemét az Olvasó.

Figyeljük meg István gróf sajátos észjárását:

  • A környékbeli nemesek, amikor azt mondták, hogy nincs a házban fehérnép, hát ők sem vihetik a sajátjukat, akkor arra gondoltak, hogy Pongrácz nem nős, nincs felesége. A korabeli szokások szerint pedig nem illett olyan házhoz feleséggel, kamasz lányokkal látogatóba menni, ahol nem volt háziasszony.
  • Pongrácz viszont ebből csak annyit érzékel, hogy azért nem jönnek, mert nincs asszony a házban. Hát szerez egyet. Bármilyet. A gróf tehát szó szerint értelmezi a dolgot.

Az első rész olvasónaplójának még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




Mikszáth Kálmán – Szent Péter esernyője – Első rész – Olvasónapló

Első rész: A legenda

  1. fejezet: Viszik a kis Veronkát

Főbb szereplők Időpont Helyszín
Az özvegy tanítóné
Veronka – két éves, az özvegy tanítóné lánya
Nagy Mihály, a halápi bíró
Billeghi Máté, halápi gazda
Koczka Ferenc, halápi gazda
1873 Haláp falu

A történet Haláp faluban kezdődik, ahol meghalt az özvegy tanítóné. Az özvegy tanítóné nagyon szegény volt, csak egy két éves, Veronka nevű kislány és egy hizlalt liba maradt utána.

A tanítónének van egy nagyobb fia is, aki nemrégen kapott plébánosi állást a messzi Glogova faluban. A falusiak azonban egyelőre nem tudják értesíteni a fiút anyja haláláról és árva húgáról.

FIGYELEM! Figyeljetek arra, hogy a kislányt nem Veronikának, hanem VERONKÁNAK hívják, a falut pedig nem Golgovának, hanem GLOGOVÁNAK! Alap hiba szokott lenni…

Nagy Mihály, a falu bírája úgy dönt, hogy a „csöpp leányzó soros legyen a falusi gazdáknál, s a tizedes vigyen mindennap más-más portára, hol is illendő ellátásban részesítendő.”

10 nappal később két falusi gazda, Billeghi Máté és Koczka Ferenc Besztercebányára indulnak, hogy eladják a búzájukat. Amikor ezt Nagy Mihály, a bíró meghallja, akkor megparancsolja a két gazdának, hogy vigyék magukkal Veronkát is és adják oda a bátyjának, a glogovai plébánosnak.

„Ami parancs, parancs. Egy szerdai napon föltettek a zsákok tetejére a Billeghi uram szekerén egy kosarat és abba a Veronkát, meg a libát, mert az mint örökség, vele jár.”

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




Gárdonyi Géza – Egri csillagok – Első rész – Hol terem a magyar vitéz? – Olvasónapló

I. rész 1. fejezet

Főbb szereplők Időpont Helyszín
Bornemissza Gergely
Cecey Éva
Margit, a parasztlány
1533 május A Mecsek völgyében lévő
kis falu, Keresztesfalva
közelében lévő erdő, patak

A hét éves Bornemissza Gergely és az 5 éves Cecey Éva (Vicuska) a nyári melegben egy patakban fürdenek. Eredetileg Gergely nagyapjának lovát indultak legeltetni. A lovat a patakparton egy fához kötötték, de elkóborolt. Amikor Gergely a ló után szalad, egy török janicsárral találkozik, aki mindkettejüket (és a lovat is) elfogja. A janicsár visszatér társaihoz a két kisgyerekkel. A török katonákkal már több magyar fogoly is van. A janicsár a Margit nevű parasztlányra bízza Gergelyéket, aki felöltözteti és megpróbálja megvigasztalni őket.

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




Jókai Mór – Az arany ember – Első rész – A Szent Borbála – Olvasónapló

I. rész 1. fejezet: A Vaskapu

Főbb szereplők Időpont Helyszín
1828 A dunai Vaskapu

A regény egy tájleíró fejezettel kezdődik, amelyben Jókai leírja a Vaskaput. A Vaskapu a Duna egy szakaszát jelöli, ahol a folyó két hatalmas sziklafal között folyik. Tájleíró fejezet, a cselekmény szempontjából nincs jelentősége.

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!