Boccaccio – Dekameron – Ötödik nap kilencedik novella – A sólyom feláldozása – Elemzés

A Dekameron ötödik nap kilencedik novellájának (A sólyom feláldozása) elemzése

 

Az elemzés vázlata:

  • Bevezetés

  • Szereplők

  • Helyszín(ek)

  • Idő

  • Tartalom röviden (A novella részletes olvasónaplóját itt olvashatjátok)

  • A cselekmény elemzése

  • Értelmezési lehetőségek

  • Összegzés

Bevezetés:

A Dekameron tíz napjának száz novellája közül az ötödik nap kilencedik novelláját szokás kiemelni és elemezni. Mivel a Google első oldalának találatai egymástól lopkodva gyakorlatilag ugyanazt írják – ha jól sejtem, akkor a Wikipedia-szócikk alapján –, ezért úgy gondolom érdemes foglalkozni a dologgal kicsit alaposabban, vagyis dobjunk egy fél téglát az állóvízbe, legyen egy friss(ebb) elemzés is.

Lássuk.

Az nem újdonság, hogy Boccaccio a Dekameron novelláinak nem adott címet, de mivel az ember olyan, hogy mindent el akar nevezni a macskájától a kedvenc alvónyuszijáig, így kapta az ötödik nap kilencedik novellája „A sólyom feláldozása” címet. Lássuk be, kissé baljóslatú elnevezés, nem sugall vidám befejezést.

Ugyanakkor, ha jobban belegondolunk, nem is olyan egyszerű egy jó, vagy jobb címet adni. A sólyom ebédre úgy hangzik, mint egy Agatha Christie regény címe, A sólyom levágása, vagy A sólyom tálalva meg inkább egy szakácskönyvbe, vagy a hentestanulók kézikönyvébe illik. Szerintem a legjobb cím A sólyom végveszélyben lenne, de az meg ugye mozitörténetileg foglalt. Na mindegy.

A novella az ötödik napon hangzik el, Fiammetta uralkodása alatt – aki egyben a mesélő is –, akinek utasítása szerint aznap a 7 hölgynek és 3 ifjúnak olyan szerelmesekről kell történeteket mesélniük, „kik kemény és siralmas megpróbáltatások után megnyerték boldogságukat.”

Szereplők

  • Coppo di Borghese Domenichi
    • A „tisztelendő és nagytekintetű férfiú” Firenzéből, Fiammetta tőle halotta először a történetet.
  • Federigo Alberighi:
    • Gazdag és nemes „ifjú, fegyverforgatásban és lovagi jelességekben oly nagyhírű, hogy nem volt hozzá fogható nemes úrfi egész Toscanában”
  • Monna Giovanna:
    • Federigo reménytelen szerelme, kit maga idején a legszebb és legbájosabb firenzei hölgynek tartottak”.
  • Monna Giovanna fia
  • Monna Giovanna férje
  • Monna Giovanna testvérei (bátyjai)
  • Federigo Alberighi jobbágya és annak felesége
  • Monna Giovanna barátnője
  • A sólyom

Helyszínek:

      • Először is van magának a Dekameronnak a helyszíne, a Firenze melletti birtok, ahol a történetek elhangzanak.
      • Szigorúan véve pedig a történet helyszínei Firenze és Campi. Firenzében indul a novella, majd a város melletti Campiban fejeződik be

Idő:

A cselekmény pontos idejét nem tudjuk meg, valamikor a nem túl távoli múltban játszódik a történet. Már persze a Dekameron kerettörténetéhez, tehát az 1348-as pestisjárványhoz képest nem túl távoli múltban.

Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




Giovanni Boccaccio – Dekameron – Olvasónapló

Giovanni Boccaccio Dekameron című művének részletes olvasónaplója novellánként.

 

 

 

Néhány fontosabb infó, mielőtt belemerülünk a jóba. Ezeket természetesen már mindenki tudja, de nem árt átismételni őket:

  • Boccaccio 1348-1353 között írta meg a Dekameront. (Valószínűleg)
  • A Dekameron görögül 10 napot jelent
  • A mű alcíme: Galeotto herceg
  • 1348-ban pestisjárvány tört ki Firenzében, ez adja a kerettörténet alapmotívumát.
  • A mű 100 novellát tartalmaz, amiknek nincs címűk, és Boccaccio minden novella elején röviden összefoglalja az adott novella tartalmát.
  • A Dekameron legismertebb, legtöbbet elemzett novellája az 5. nap 9. novellája. Egy sorral feljebb már volt szó róla, hogy a novelláknak nincs címük, de valahogy nevezni kell őket, tehát ez a novella általában „A sólyom feláldozása” néven ismert. Olvasónaplóját itt találjátok, a novella részletes elemzését pedig itt.
  • A 100 novella többsége szatirikus hangvételű, de van közöttük jó néhány erotikus tartalmú is. Ezek mélyebb elemzésére az iskolai tananyagban – ki tudja miért? – általában nem kerül sor.
  • Boccaccio hosszú körmondatokat használ, ami miatt – főleg azoknak, akiknek kötelező elolvasni – nem könnyű olvasmány a Dekameron.
  • Ne ijedjetek meg, az unalmas novellák rövidek, a hosszúak többsége pedig érdekes, sőt néhány történet kidolgozása még a 21. századi olvasó szemével nézve is zseniális, bár ez csak a személyes véleményem

 

Olvasónapló:

Első nap
Második nap
Harmadik nap
Negyedik nap 
Ötödik nap 
Hatodik nap
Hetedik nap
Nyolcadik nap – Feltöltés alatt
Kilencedik nap – Feltöltés alatt
Tizedik nap – Feltöltés alatt




Giovanni Boccaccio – Dekameron – Első nap – Olvasónapló

A Dekameron első napjának olvasónaplója novellánként

Elöljáró beszéd

Az elöljáró beszédet, vagy előszót maga az Író, vagyis Boccaccio mondja el egyes szám első személyben.

Boccaccio fiatalabb korában halálosan szerelmes volt egy hölgybe, de érzelmei nem találtak viszonzásra. A viszonzatlan szerelem miatt nagyon rosszul érezte magát, de barátai segítségével sikerült kimásznia a gödörből.

Boccaccio rendkívül hálás ezeknek a barátoknak és mivel személyesen tapasztalta meg, hogy milyen sok gondot tud okozni a reménytelen szerelem – főleg a nőknek – ezért úgy döntött, hogy megpróbál ő is enyhülést nyújtani azoknak, akik olyan helyzetben vannak most, mint korábban ő volt.

Ennek érdekében el fog mesélni 100 novellát.

„[…] az a szándokom, hogy szerelmes hölgyeknek segítségül és menedékül, elmondok száz novellát vagy mesét, vagy példázatot, vagy történetet, mindegy, hogy minek nevezzük, melyeket hét hölgyből és három ifjúból összeverődött tisztes társaság mesélt el a múlt halálos járvány szörnyű idején, és hozzáfűzök néhány dalocskát, melyeket a fent mondott hölgyek énekeltek az ő gyönyörűségökre.”

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!