Giovanni Boccaccio – Dekameron – Negyedik nap – Olvasónapló

A Dekameron negyedik napjának olvasónaplója novellánként

Negyedik nap

A negyedik nap (hétfő) is a szokásos mulatságokkal, pihenéssel telik délutánig, amikor az ifjak elkezdik mesélni a novellákat.

Emlékezzünk rá, a negyedik nap uralkodója Filostrato és novelláinak kötelező témája: „oly emberekről, kiknek szerelme szerencsétlen véget ért.”

Negyedik nap első novella

Mesélő A novella
Fiammetta főbb szereplői helyszíne
Tancredi, Salerno fejedelme
Ghismonda, Tancredi lánya
Guiscardo, Ghismonda szeretője, Tancredi
fegyverhordozója
Salerno

Salerno fejedelmének, Tancredinek volt egy szépséges lánya, Ghismonda, akit Tancredi nagyon szeretett. Annyira, hogy nem is akarta férjhez adni, pedig a lány már eladó sorban volt. Végül mégis férjhez ment Capua hercegéhez, de a házasság rövid életű volt, a lány hamar özvegységre jutott és hazaköltözött apjához.

Tancredi úgy megörül neki, hogy Ghismonda visszakerült a házhoz, hogy esze ágában sincs újra férjhez adni. A lány azonban fiatal, szépséges és okos, vágyik a szerelemre, így elhatározza, hogy kerít magának egy szeretőt.

Választása apja egyik fiatal fegyverhordozójára, Guiscardóra esik. Ghismonda szerelme természetesen viszonzásra talál, most már csak az alkalmat kell megteremteni, hogy a fiatalok titokban találkozhassanak.

Tancredi lánya ezért egy nádszálat nyújt át Guiscardónak, amibe egy levelet rejtett.

„- Csinálj ebből ma estére fúvókát szolgálóleányodnak, hogy tüzet élesszen vele.”

Guiscardo sem buta, egyedül maradva hamar felfedezi a nádszálba dugott levelet, amiből megtudja, hogyan, hol és mikor tud szerelmével találkozni.

Tancredi palotája egy hegyoldalban állt, a hegyben pedig volt egy barlang, amit egy titkos járat kötött össze az egyik szobával. Szerencsére Ghismonda éppen ebben a szobában lakott. A barlangot és a járatot pedig már olyan régen nem használták, hogy szinte mindenki elfeledkezett róla.

Tancredi lánya tehát ebben a barlangban adott randevút Guiscardónak, aki másnap meg is jelent. Ghismonda pedig az alagúton át felkísérte a szobájába, ahol kellemesen töltötték a napot.

A fiatalok szerelme tehát beteljesedett, de sajnos nem maradt sokáig titokban. Tancredinek ugyanis szokása volt néha bemenni a lánya szobájába egy kicsit beszélgetni. Egyik nap is így tett, amikor a lánya még az udvarhölgyeivel időzött az udvaron.

Tancredi úgy döntött, hogy megvárja a lányát a szobában, leült egy zsámolyra az ablak mellé és elaludt. Amikor Ghismonda felment a szobájába, nem vette észre, hogy apja az ablak mellett alszik, mert a függöny eltakarta, az ablaktáblák pedig csukva voltak. A lány mit sem sejtve kinyitotta a rejtekalagút ajtaját és beengedte Guiscardót.

Tancredi persze felébred a szeretkezés hangjaira és döbbenten veszi tudomásul, hogy a lánya a fegyverhordózójával hempereg az ágyban. Nem szól semmit, amíg a fiatalok nem végeznek, Guiscardo távozik a barlangon keresztül, Ghismonda pedig elhagyja a szobát, anélkül, hogy Tancredit észrevették volna.

Ezután Tencredi is távozik, majd parancsára még aznap este két ember lefogja Gusicardót és Tancredi elé viszik.

Tancredi persze felelősségre vonja Guiscardót, akit ez nem hat meg különösebben, röviden válaszol csak:

„- A szerelem hatalmasabb nálad is, nálam is.”

Tancredi ekkor a lányához meny és felelősségre vonja, amiért olyan férfival kezdett viszonyt, aki nem a férje. Ghismonda csak apja szavaiból jön rá, hogy kapcsolatát Guiscardóval felfedezték, sőt apja fogságba is ejtette a fiatal fegyverhordozót.

Ekkor azonban nem könyörögni kezd apjának, hanem egy hosszú monológban védi meg kapcsolatukat és azt veti – többek között – apja szemére, hogy Tancredi önzése miatt volt kénytelen szeretőt keresni magának, mert apja nem akarta férjhez adni őt.

Tancredit meglepi Ghismonda heves kitörése és elhatározza, hogy nem a lányát bünteti meg, hanem Guiscardót, hátha az lehűti Ghismonda érzelmeit is.

Tancredi ezután egyszerűen két emberével meggyilkoltatja Guiscardót és kivágatja a szívét. A szívet egy aranyserlegbe teteti, majd egy szolgálóval beküldeti a lányához és megparancsolja, hogy a szolga egy üzenetet is adjon át:

„- Atyád küldi ezt néked, hogy megörvendeztessen abban, mit legjobban szerettél, miként te is megörvendeztetted abban, mit ő legjobban szeretett.”

Ghismonda persze rögtön rájön, hogy kinek a szíve van a serlegben. Ezután mérges növényekből főzetet készít, amit ráönt a szívre, majd az egészet kiissza. Inkább választja a halált, mint a kedvese nélküli életet.

Az udvarhölgyek persze azonnal megjelentik Tancredinek a dolgot, de az apa már későn érkezik, a Ghismonda már felhajtotta a méreggel – és a szívvel – teli korsót.

Tancredi későn jön rá, hogy hiba volt a szerelmeseket elszakítani egymástól és a fiút megölni. Lánya halála után a párt közös sírba temetteti.

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!