Egyik oldalon ott volt Török Bálint terve, ami azzal kecsegtetett, hogy egy nagyméretű nemesi összefogással akár egész Magyarországot Szapolyai kezébe helyezhetik, a másik oldalon ott volt a már aláírt béke, ami egy polgárháborút zárt le, és elismerte Szapolyai királyi címét. Dönteni kellett, és Szapolyai inkább a biztosra ment, maradt az aláírt béke.
A következő években tovább folyt a zavarosban való halászat mindkét oldalon. Például Török Bálint az adóztatás ügyében több vármegyében magának szedette be az adót, egyszerűen lenyúlta királynak járó pénzt.
Török Bálintot 1540 nyarán Erdélybe hívta Szapolyai, mert pár nemes szervezkedni kezdett ellene, és azt szerette volna, hogy tegyen rendet. El is kezdte az előkészületeket, ami közben Gyulafehérváron találkozott királyával, aki ekkor már súlyos beteg volt, és állapota is egyre rosszabbodott.
Orvosai tanácsára Szászsebesre vitték, ott érte a hír, hogy felesége Izabella királyné egészséges fiúgyermeket szült.
Halála előtt, politikai végrendeletének közlésekor a főemberek között ott volt Török Bálint is, aki ekkorra már az udvar egyik legbefolyásosabb tényezőjének számított.
Szapolyai arra kérte őket, ne foglalkozzanak a Váradi békével, és fiát koronázzák meg. Továbbra is maradjanak meg a szultán pártfogása alatt, csak így biztosítható tovább az ország jövője. Miután az állam ügyeit így elrendezte, 1540. július 17-én meghalt a király.
A csecsemőt, aki a János Zsigmond nevet kapta, Török Bálint és György barát tartották keresztvíz alá.
Szeptember utolsó napjaiban lezajlott a Rákos mezőn a János Zsigmondot királlyá választó országgyűlés. Az ország kormányzását ekkor a király nagykorúságáig anyjára, Fráter Györgyre, Petrovics Péterre és Török Bálintra bízták.
Ha nem is úgy, ahogyan képzelte, a nagyúr ekkor politikai pályafutása csúcsára jutott, olyan pozícióba, amelyet a Habsburg-pártban sohasem érhetett volna el.
Ferdinánd király a hírek hallatán a politikát félretette, és a fegyverekhez nyúlt. György barát figyelmeztette Ferdinándot, hogy ne támadjon, mert azzal a török sereget szinte biztos, hogy Magyarországra zúdítja.
Ennek ellenére a királyi sereg Buda ellen indult. Ám a várat Török Bálint és Fráter György jól felszerelte és jól megerősítette. A királyi sereg amint szembesült ezzel, sarkon is fordult.
Hiába védték meg Budát, ez beindított egy végzetes eseménysort. A szultán úgy döntött, jövőre hadat vezet Magyarországra. Ferdinánd serege 1541 májusában, 20.000 magyar, német és cseh zsoldossal újra megindult Buda ellen. Először Perényi Péter vette körül a várat, és sikerült megakadályoznia Török Bálintot abban, hogy visszatérjen az erősségbe, miután egy alkalommal elhagyta azt.
Török Bálint kiszorult ugyan Budából, de ez a helyzeten nem változatott. Ostromzár alá vett várakat, majd Fehérvár mellett megvert egy kisebb sereget. Híreket szerzett a Habsburg csapatok mozgásáról, segítette a török hírszerzést.
Elsőként Mehmed bég vezényelte csapatait Buda alá, hozzá csatlakozott Török is, kétezer lovassal. Az addigi ostromlók így két tűz közé kerültek.
Az életrajznak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!