Harmadik szakasz ötödik jelenet
Szereplők | Időpont | Helyszín |
Biberach Ottó |
1213 Az előző estét, éjjelt követő reggel |
Melinda szobája |
Ottó érkezik lihegve, izgatottan. Elmondja Biberachnak, hogy nővére, Gertrudis keresteti. Biberach csodálkozást színlelve kérdezi, hogy miért baj az, ha Gertrudis keresteti. Ottó nem csinált semmi olyat, amiből baja származhatna.
Kiderül viszont, hogy Ottó nagyon is csinált, vagyis megfogadta Biberach tanácsát.
„BIBERACH
[…]- Édes hercegem, de hát
Mért félsz; talán vétettél ellene?
OTTÓ
Te kérded azt, tanácsadó? te?
BIBERACH
És
Volt annyi lelked azt követni, herceg?
OTTÓ
Csúfolsz, csavargó?
BIBERACH (szepegve).
Megesett a dolog?
OTTÓ (elfogódva szegezi a földre szemeit).
BIBERACH
Hallgatsz? – no – élj szerencsésen.”
Vagyis Ottó tényleg beadta Melindának a „hevítő” port és elcsábította. Most pedig van oka félni tettei következményétől: Gertrudis is keresteti és valószínűleg Bánk is dühös lesz.
Biberach pedig mossa kezeit, Ottó hiába kéri a segítségét. Biberach ugyanis úgy van vele, hogy csak az utat mutatta meg, ami Ottó vágyának kielégüléséhez vezet, de a döntést, hogy végigmegy ezen az úton már maga Ottó hozta meg. Most vállalja is a következményeit. Na persze a következményekből Biberach már nem kér.
„OTTÓ
Engemet akarsz
Elhagyni? – rémítőn fogok fizetni
Gazemberes tanácsodért.
BIBERACH
No még
E volna szép! – Én szabad ember vagyok.
OTTÓ
Reszkess!”
Biberach azonban nem ijed meg Ottótól. Hosszú monológjából megtudjuk, hogyan és miért vált Biberach azzá a számító és hideg, haszonleső és cselszövő lovaggá, akit megismertünk:
Biberach születésekor meghalt az anyja. Apja ezért Biberachot hibáztatta, gyűlölte a fiát, Biberach pedig az apját, akit gyakran meg is vert. Nagy bűn volt ez akkoriban és miután kiderült, hogy a fiú veri az apját, Biberachot arra ítélik, hogy bűnbocsánatképpen zarándokoljon el a Szentföldre.
Biberach viszont erre nem hajlandó, biztos benne, hogy amíg ő távol van, apja elissza asz örökségét. Ezután kolostorba zárják, ahonnan megszökik, így válik kóbor lovaggá. Biberach tehát hánytatott élete során kénytelen volt megtanulni, hogyan tudja kihasználni az emberi gyengeséget, hiszen tulajdonképpen ebből él.
Biberach tisztában van vele, hogy Melindával kapcsoltban kétértelmű és veszélyes tanácsot adott Ottónak, de azt is megmagyarázza, hogy miért tette.
„BIBERACH
Hahogy te is szavadnak embere
Lettél s beteljesítted volna szép
Igéretid – legengedelmesebb
Lett volna Bíberach. A sok jutalmat
Özönnel ígérted, mely egykor a
Vénségemen segítsen: – és nem úgy lett.
Tudván, hogy a hasonló emberek
Kények szerént várják meg a tanácsot,
Kétféleképpen adtam mégis azt,
És rajtad állt abban választani.
Most hát sziszegj azon gödörben, a-
Melyet magad véstél magadnak. Azt
Csak meg fogod nekem bocsátani,
Hogy érted én is abba esni nem
Kivánkozok?”
Vagyis Biberach csak bosszút állt a kétértelmű tanáccsal Ottón, aki vagyont, gazdagságot ígért neki, de nem tartotta be.
Ez már Ottónál is kiveri a biztosítékot, megfenyegeti Biberachot:
„OTTÓ
Ember! csak egy szót még, vagy egy nyomot
Tovább s fejed lábadnál fog heverni.
Bolondokat lelhetsz; de engem a
Szerencse itt uraddá tett –„
Egy Biberach szintű cselszövőt azonban nem lehet ilyen könnyen megijeszteni. Minden mindegy alapon most már keményen beolvas Ottónak.
[…]„Még eddig egy kevésre becsültelek,
De most idétlen rémítésedért
Megvetlek. Útálnám magam, ha abban
A hiedelemben hagyhatnálak el,
Hogy testi-lelki híved voltam: – engem
Csak a haszon kötött hozzád –„
Biberach menni akar, de Ottó az őrség után kiabál. Ekkor Biberach visszalép Ottóhoz és előhúzza a legnagyobb ászt.
„BIBERACH
Ne szólj – uram!
(Hidegen visszatér.)
Én elmegyek. Te megfogathatol:
De jól tudod, hogy én egyedül tudom:
Ki volt Fülöp királynak gyilkolója! – –
(Megy.)”
Ottó most már igazán bajban van, most már ő is tudja, hogy hiba volt Biberachra hallgatnia, akit ráadásul el sem tud némítani, hiszen olyan információ van a birtokában, amivel könnyedén zsarolhatja Ottót.
Ottó az egyetlen – szerinte – lehetséges dolgot választja a probléma megoldására: leszúrja Biberachot és elmenekül.
„OTTÓ (rimánkodva siet a hátra se néző után).
Várj! Várj! – (Midőn utólérte, ledöfi.)
Pokolba veled alávaló! –„
Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
Nagyon jó lett az olvasónapló. Hálás köszönet érte, nagyon sokat segített! (Főleg az idézetek tetszettek.)
Kedves Zsófi!
Szívesen! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Remek olvasónapló, választékos szókincs. Köszönet érte.
Kedves dever!
Szívesen! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Fantasztikus, végre megértettem, hogy pontosan mi is történik a drámában.😂😊
Kedves Dina!
Örülök neki, ez volt a cél! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Mindig lehet számítani az olvasónaplóidra :D.
Bár van az első szakasz második jelenetében egy furcsa baki.
„Peturnak az a baja, hogy Gertrudis, az idegen (meráni) származású királyné csak a CSAJÁT (meráni) kegyeltjeivel kivételezik” Érthető így is csak vicces olvasni
Kedves AdoriDori!
Áááá, ilyenből van benne szerintem egy csomó, és ráadásul a helyesírásellenőrző se húzza alá, hiszen értelmes szó. 🙂 Köszi, javítva!
Üdv:
Zsiráf
Nagyon szépen köszönöm, ezzel az „életemet” mentetted meg. 🙂
Kedves Erika!
Nagyon szívesen! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Nagyon szuper volt az olvasónapló, rengeteget segített!!
Kedves Eszter!
Örülök neki!
Üdv:
Zsiráf
Nem szeretek olvasni de ezt még én is élvezettel olvastam, nagyon nagy segítség. Nagyon megkönnyebíti az iskolai életemet!
Kedves Zsuska!
Örülök, hogy hasznosnak találod, hátha egyszer a művet is elolvasod! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Kedves Ziráf!
A legelső sorban elírtad Petur nevét Petrura.
Üdv:
Ádám
Kedves Demeter Árádm!
Köszi, igazad van, hiba javítva! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf!
Bocsánat de rossz helyre írtam a kommentet. Itt van a elhibázott név.
Üdv:
Ádám
Kedves Demeter Ádám!
Ilyen szempontból mindegy, mert a kommentek egységesen jönnek az adott bejegyzéshez, nem oldalakra lebontva, de így is megtaláltam, köszi! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Szia!
Nagyon jó az olvasónapló.
Egy fontos mozzanat azonban kimaradt:
4. szakasz, 1. jelenet. A királynő egy levelet olvas, és gondolataiba merül, majd ezt mondja:
„Csak szúnyogok, csak szőnyeget nekik.”
Miről szólhat ez a levél? Valószínűleg fenyegető vagy figyelmeztető levél lehet, amelyben a hibáit sorolják fel, vagy a zendülésre figyelmeztetik. Ez azért fontos, mert vannak jelek arra, hogy változtatnia kéne, de ő túl gőgös ahhoz, hogy ezekre a jelekre hallgasson.
Tímea
Még az előzőhöz annyi jutott eszembe, hogy amikor Mikhál figyelmezteti, hogy zendülés készül ellene, a királyné felveszi a levelet (IV. szakasz 5. jelenet) és belenéz, tehát a levél valószínűleg ugyanarról szól, mint amit Mikhál is mond.
„Figyeljük meg, hogy Melinda után Mikhál már a második ember, aki Gertrudis szemére veti bűneit. Gertrudis azonban továbbra sem akarja belátni, hogy rossz dolgokat követett el, gőgös, büszke, rátarti marad.”
Voltaképpen nem a második, hanem a harmadik forrásból értesül arról, hogy a magyaroknak nem tetszik, amit csinál.
Tényleg bocsi, én is most olvasom újra, 20 év után, és mindig találok benne nyalánkságokat.
A levél témára visszatérve, ott van a tartalma leírva az V. szakasz 2. jelenetében:
„Nagyasszonyom! Vegyen kegyelmed
kormányzásban más szabásokat –
itt pártütéstől félhetünk.”
Erre mondta a királynő korábban, hogy
„Csak szúnyogok, csak szőnyeget nekik.”
Ez a levél is egy komoly bizonyíték arra, hogy a királynő politikailag bűnös volt.
Kedves Karvaly Tímea!
Köszönöm a kiegészítéseket! 🙂
Üdv:
Zsiráf
Kedves Zsiráf!
Mikhál bán érkezik a tömlöcből a kis Somával. Elmondja a királynak, hogy Gertrudis zártatta tömlöcbe, mert nem akarta elárulni TESTÉRÉT, Simon bánt.
Helyes írási hiba észrevétel amúgy szuper olvasónapló a mű elolvasását azomban csak ajánlani tudom olvasó diákoknak!
Kedves Corvus!
Köszi, javítva!
Üdv:
Zsiráf