Szophoklész – Antigoné – Olvasónapló

Az Antigoné olvasónaplójához kapcsolódó ajánlott bejegyzés:

• Az Antigoné elemzése
• Az Antigoné mitológiai háttere – A Thébai mondakör
• Az ókori görög színház
• Az ókori görög dráma

Kreón egyedül marad a karvezetővel és most először a történet során gondolkodóba esik. Nem azért, mert hisz Teiresziasznak, hanem azért, mert – mint ahogy arra a karvezető rámutat – A vak jós még sohasem tévedett.

Kreón pedig valóban szereti a fiait és megijed attól a lehetőségtől, hogy elveszítheti valamelyiket.

A király tehát kétségbe esik és elbizonytalanodik, nem tudja, hogy mit tegyen. Végül a karvezető adja meg neki a lökést, hogy helyesen cselekedjen:

KARVEZETŐ       Eredj s hamar bocsásd ki verméből a lányt.
                            S temesd el illőn azt, ki már holtan hever.
KREÓN               Engedjek ebben is, valóban azt hiszed?
KARVEZETŐ      Méghozzá tüstént, ó király, az istenek
                            Bosszúja gyors, a bűnt utolérik hamar.
KREÓN               Ó, jaj nekem, szivemnek ellenére van,
                            De hát a végzet ellen nem harcolhatok.
KARVEZETŐ      Ne bizd ezt másra, menj hát és tedd meg magad.
KREÓN               Ha így van, hát gyerünk,

Kreón elvonul a szolgáival, hogy kiszabadítsák a barlangba zárt Antigonét.

Most ismét a kar elmélkedése következik, amit egy hírnök érkezése szakít félbe.

A hírnök jajveszékelve jelenti a karvezetőnek, hogy Haimón, Kreón fia, Antigoné vőlegénye meghalt, öngyilkos lett. Teiresziasz jóslata hamar beteljesült.

Érkezik Eurüdiké, Kreón felesége, Haimón anyja, a hírnök neki meséli el részletesen, hogy mi is történt.

Kreón a szolgáival  – köztük a mostani hírnökkel – elindult, hogy kiszabadítsa Antigonét. Útjuk Polüneikész temetetlen teste mellett vezetett el, aki Kreón parancsára ott helyben el is hamvasztottak.

A király és emberei tovább indulnak a barlanghoz, ahova Antigonét zárták és amit egy nagy kővel torlaszoltak el. Kreón már messziről hangokat hall, amik a barlangból szűrődnek ki, nem akarja elhinni, de olyan, mintha a fiát Haimón hallaná zokogni.

Kreón elviteti a követ az embereivel a barlang elől és valóban, bent találják Haimónt, amint Antigonét siratja.

Antigoné ugyanis felakasztotta magát a saját fátylaiból sodort kötélre.

Haimón, amikor meglátja apját, előbb leköpi, majd kardal támad rá, de apja még időben félreugrik. Ekkor Haimón a saját mellébe szúrja a kardot és meghal.

Amikor Eurüdiké, a királyné végighallgatja a történetet, nem szól egy szót sem, csak bemegy a palotába.

Ez meglepi a karvezetőt és a hírnököt is:

„KARVEZETŐ                 Ez mit jelent megint? Nem szólt egy árva szót
                                       S eltűnt szemünk elől az asszony hirtelen.
HÍRNÖK                           Ez engem megdöbbent. Avval biztatom
                                         Mégis magam, hogy ennyi nép előtt talán
                                        Szégyellte volna megsiratni gyermekét,
                                        S házában hű cselédek osztják meg vele
                                        A gyászt. Remélem, józansága védi őt.”

A karvezetőben azonban az is felmerül, hogy Eurüdiké esetleg még valami meggondolatlanságot csinál, ezért utána küldi a hírnököt a palotába.

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!