Szophoklész – Antigoné – Olvasónapló

 

Az Antigoné olvasónaplójához kapcsolódó ajánlott bejegyzés:

Iszméné végül belátja, hogy nem tudja lebeszélni testvérét, de próbál tovább érvelni: A lehetetlent célba venni sem való.”

Antigoné viszont már döntött, így Iszméné legalább arra megpróbálja rávenni, hogy senkinek se árulja el, hogy mire készül. Ez azonban csak olaj a tűzre, hiszen Antigoné nem titokban akarja megadni a végtisztességet testvérének, ő büszke a tettére, nyíltan, szabadon vállalja azt.

A két nővér végül elválik egymástól, Iszméné bemegy a palotába, Antigoné pedig elindul, hogy eltemesse Polüneikészt.

Antigoné és Iszméné távozása után bevonul a kar.

A kórusnak vagy karnak többféle szerep is jut úgy a görög drámákban, mint Szophoklész tragédiáiban:

  • Összefoglalja, értelmezi a szereplők szavait, cselekményeit.
  • Mesél az előzményekről.
  • Gyakran mint a vének tanácsa jelenik meg, akiktől a főszereplők tanácsot kérnek.
  • Megjelenésük általában elválaszt egymástól jeleneteket, cselekményeket.
  • A kar jelképezi a közösséget, azt, hogy mit gondol a nép.
  • A karból kiválik a karvezető, aki a kart személyesíti meg

A karnak itt először csak annyi a szerepe, hogy röviden – és sok utalással – összefoglalja Théba ostromát, Polüneikész és Eteoklész párviadalát és halálát.

Ekkor érkezik Kreón, Théba királya. Kiderül, hogy a kart – mint a vének tanácsát – maga Kreón hívta össze.

Kreón monológjában először egy kicsit fényezi magát, kifejti, hogy szerinte milyen a jó uralkodó:

„Ki egy egész város felett uralkodik,
S nem tart ki, bár az elhatározása jó,
Ha nyelvére a rettegés fékét veti,
Mindig hitványnak tartottam s tartom ma is.
És azt, ki bármi jó barátot többre tart
Saját hazájánál, becsülni nem tudom.
Mert én, a mindent látó Zeusz legyen a tanum,
Nem hallgatok, ha látom, hogy leselkedik
Romlás a polgárokra üdv helyett, s aki
A város ellenségének mutatkozik,
Az én barátom nem lehet […]”

Miután elmondja, hogy ő milyennek látja magát, Kreón azt is közli, hogy személyesen rendelte el Polüneikész temetésének tilalmát.

A karból – azaz a vének tanácsából – ekkor kilép a karvezető és egyetért Kreónnal, gyakorlatilag megdicséri és megerősíti, hogy jó döntést hozott. (Bár az nem derül ki, hogy a karvezető valóban egyetért-e Kreón tilalmával, hogy vagy csak a király parancsának nem mer ellenszegülni.)

„Tetszésed ez, Kreón, Menoikeusz gyermeke,
Különbséget teszel hű s pártütő között,
Különben is csak rajtad áll ítéletet
Az élők és holtak felett kimondani.”

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




“Szophoklész – Antigoné – Olvasónapló” bejegyzéshez 18 hozzászólás

  1. Szia ! Fantasztikus az oldalad , nagyon sokat tanultam belőle . Se sajnos egy kérdésre nem találom a választ . Remélem tudsz segíteni . A kérdés a következő Kar dal az emberről
    Előre is köszönöm

    Válasz
    • Kedves Gergő!

      „KAR
      Sok van, mi csodálatos,
      De az embernél nincs semmi csodálatosabb.
      Ő az: ki a szürke
      Tengeren átkel,
      A téli viharban
      Örvénylő habokon,
      S Gaiát, a magasztos istennőt,
      Zaklatja a meg-megújulót
      Évről évre az imbolygó ekevassal,
      Fölszántva lovával a földet.

      Szárnyas madarak könnyűszivű
      Népére, az erdő vadjaira
      Készítik a hurkot,
      A sósvizü tengerben lakozó
      Halakat hálóval fogja meg
      A férfi, ki ésszel él.
      Szolgáivá tette okos leleménnyel
      A hegyek meg a rétek állatait,
      A lobogóhajú paripának és a bikának
      Nyakába vetette igáját.

      És a beszédet és a széllel
      Versenyző gondolatot meg a törvényt
      Tanulja, a városrendezőt,
      Lakhatatlan szirteken
      Tűző nap forró sugarát s a fagyot
      Kikerülni ügyes, mindenben ügyes,
      Ha akármi jön, ám a haláltól
      Nem tud menekülni,
      De gyógyírt a nehéz nyavalyákra kigondol.

      Ha tud valamit valaki,
      Mesteri bölcset, újszerűt,
      Van, ki a jóra, van, ki gonoszra tör vele.
      Ki a földnek törvényeket ad,
      Jogot, mit az isteni eskü véd,
      Az a városban az első; de hazátlan,
      Akinek jó, ami nem szép.
      Tűzhelyemnél nincs helye.
      Ne ossza meg tervét sem az velem, ki így cselekszik.”

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  2. Szia! Fantasztikus az oldalad, enélkül nem értettem volna meg se a Rómeó és Júliát, se az Odüsszeiát, se az Antigonét. Ezer köszönet az összes olvasónaplóért!<3

    Válasz
  3. Szia, nagyon jól le van írva tartalom, viszont az 1. oldalon, a 7. vagy 8. bekezdésben az „próbálja lebeszélni Antigoné” után szerintem kimaradt egy „t”.

    Válasz
  4. Szia!
    Nagyon szépen köszönöm a segítséget 🙂
    3. oldal utolsó bekezdés 1. sora: akarat szó végéről lemaradt egy a betű 🙂

    Válasz
  5. Kedves Zsiráf!

    Nagyon jó az oldalad! Nélküled eddig egy kötelezőt sem értettem volna meg!!
    Köszönöm!

    Válasz
  6. Kedves Zsiráf! Meg tudnád mondani kérlek, hogy a cselekmény milyen időben játszódik pontosan? Előre is köszönöm!

    Válasz
    • Kedves Regi!

      Nem teljesen világos a kérdésed, de a válasz talán az rá, hogy egy nap alatt, sőt, csuoán pár óra alatt.

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .