Mikszáth Kálmán – Beszterce ostroma – Harmadik rész – Olvasónapló

A túsz

Gróf Pongrácz István és hadserege tehát megérkezett Zsolnára. A sereg  Jágovics Bogdán vendéglője előtt haladt el, ahol a városban állomásozó császári egység tisztjei iszogattak, köztük a honvédparancsnok is.

Ne feledjük, ő az, aki egyrészt rokona a grófnak, másrészt ők ostromolták volna meg Nedec várát egy hadgyakorlat keretében, amit később Pongrácz lemondott.

A honvédparancsnok megkérdezi Pongráczot, hogy hová tart a sereg, mire a gróf elmeséli, hogy Besztercebánya ellen vonul és porig rombolja, mert megsértették őt.

A honvédparancsnok ismeri a gróf hóbortos természetét, de ezen azért még ő is meglepődik, ráveszi Pongráczot, hogy menjen be a vendéglőbe, iszogasson egy kicsit és mesélje el a történetet. A gróf beleegyezik, a hadsereg letáborozik.

A gróf csatlakozik a tisztekhez, ott van Blázy polgármester is, aki éppen Apolka ügyében indult a városba. Az asztaltársaság vidáman iszogat, beszélgetnek, adomáznak. Közben a honvédparancsnok értesül az egész ügyről, ami miatt Pongrácz Besztercebánya ellen indul. Érzi, hogy ebből baj lesz, valahogy le kell beszélni a grófot a tervéről. Amíg ugyanis Pongrácz István csak a saját várában tartott hadgyakorlatokat és élt úgy, mint egy középkori várúr, addig az emberek maximum hóbortosnak, kicsit talán őrültnek tartották. Most azonban egy egész várost akar megtámadni, ami nyilvánvalóan őrültség, és a besztercebányai hatóságok is így fogják kezelni. Vagy letartóztatják Pongrácot vagy őrültek házába zárják, vagy egymás után mindkettőt.

Közben Blázy polgármester elköszön az asztaltársaságtól és elindul, hogy intézzen valamit Apolka ügyében. Csak estefelé tér vissza a vendéglőbe – ahol a tisztek és Pongrácz még mindig isznak és beszélgetnek –, de semmit sem sikerült intéznie, egyetlen módos család sem akarja befogadni a lányt.

Ez éppen kapóra jön a honvédparancsnoknak, aki Pruzsnszkyvel, a lengyellel, egy tervet talált ki, amihez kell Apolka is:

A terv alapgondolata: „Az okos beszédre nem hederített, hát szóljunk hozzá a saját nyelvén”

Ha Pongráczot semmilyen józan érveléssel nem lehet lebeszélni arról, hogy megtámadja Besztercebányát, akkor valami olyat kell kitalálni, ami megbékíti a képzeletben a középkorban élő urat.

A honvédparancsnok azt találja ki, hogy szerveznek egy küldöttséget és úgy tesznek, mintha a küldöttség a besztercebányaiak nevében jönne Pongráczhoz. Azt kell mondaniuk, hogy mindent megtettek Estella kézre kerítésére, de sehol sem találták. Addig, amíg elő nem kerül, addig túszként átadják Pongrácznak Apolkát.

Blázy először nem akar belemenni a dologba, de később belátja, hogy nincs más megoldás, Pongráczot másképp nem lehet megállítani.

A harmadik rész olvasónaplójának még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




Gárdonyi Géza – Egri csillagok – Harmadik rész – A rab oroszlán – Olvasónapló

III. rész 1. fejezet

Főbb szereplők Időpont Helyszín
Dobó István
Mekcsey István
Cecey Péter
Cecey felesége
1543, két évvel később,
mint az előző rész
A Berettyó partja

A Berettyó partján lovas csapat itatja a lovaikat, azonban a lovak nem akarnak inni, kiderül, hogy véres a víz. A csapat vezetője Dobó István, a patakparton ülve egy fiatal férfit talál, akiknek a fején egy nagy kardvágás van, azt mossa a folyóban.

Kiderül, hogy a férfi Mekcsey és azért vérzik, mert egy 10 törökből álló csapat megtámadta a közelben egy öregember kocsiját, Mekcsey és három embere pedig a segítségére sietett. Csak Mekcsey és az öreg házaspár élte túl a harcot, hat török meghalt, négy elmenekült.

Az öreg házaspárról kiderül, hogy Cecey Péter és a felesége. Éppen a királyné udvarába tartanak Vicuska esküvőjére, akit az a Fürjes Ádám vesz feleségül, aki az előző részben csúnyán cserbenhagyta Gergelyt. (2. rész, 21. fejezet) Dobó és Cecey, mikor megismerik egymást, melegen kezet fognak. Mekcsey Debrecenbe tart, hogy elvigye Gergelyt a király hadába.

Cecey, Dobó és Mekcsey megosztoznak a törökök fegyverein, Mekcseyé lesz egy szép kígyófejes kard.

Mivel Cecey és Mekcsey egy irányba mennek, Dobó kíséretül melléjük adja három katonáját.

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




Jókai Mór – Az arany ember – Harmadik rész – A senki szigete – Olvasónapló

III. rész 1. fejezet: Az alabástromszobor menyegzője

Főbb szereplők Időpont Helyszín
Tímár Mihály
Timéa (Zsuzsanna)
1829 Komárom

Tímár megkérte Timéa kezét. Mielőtt azonban az eljegyzést és az esküvőt megtartják, Timéának meg kell keresztelkednie. Ez is megtörténik, Timéa a keresztségben a Zsuzsánna nevet kapja.

Tímár több okból is sietteti az esküvőt. Egyrészt már a Szent Borbálán hajózva beleszeretett Timéába, másrészt saját lelkiismeretét is szeretné megnyugtatni:

„Mert attól a naptól kezdve, amidőn Timár az elsüllyedt hajóban megtalálta Ali Csorbadzsi kincseit, odavolt lelkének nyugalma; minden fényes siker után, mely vállalatait kísérte, felemelte szavát a belső vádló: ez mind nem a tied! Ez egy árva leánynak a vagyona volt, amit te bitorolsz. Szerencsés ember vagy? Nem igaz! Szegények jóltevője vagy? Nem igaz! Arany ember vagy? Nem igaz! – Tolvaj vagy!”

Most, hogy Timéát feleségül veszi, a vagyon visszakerül a leányhoz és minden rendben lesz. Legalábbis Tímár ezt reméli.

Timéa keresztelője és az esküvő között két hétnek kell eltelnie. Ezalatt Tímár mindennap meglátogatja Timéát az egykori Brazovics-házban, amely most már az ő tulajdona. Mindennap találkozik Athelie-vel és Zófia mamával is.

Végül megtartják az esküvőt is, ami után Tímár a saját házába viszi haza Timéát. „Timár elhitte, hogy ő az a boldog ember, akit e nő szeretni fog.”

Az esküvő után Tímár megkérdezi Timéától, hogy az szereti-e őt. Timéa azonban csak annyit válaszol, hogy egész életében hűséges felesége lesz Tímárnak és azt teszi mindig, amit Tímár parancsol.

„Mihály most kezdé sejteni, hogy minő rossz diadalt szerzett! Nőül vett egy csodaszép alabástromszobrot.”

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatásoz!