Mikszáth Kálmán

A két koldusdiák szereplői betűrendben

Szerző:

Mikszáth Kálmán A két koldusdiák című kisregényének összes szereplője betűrendben

A bejegyzéshez kapcsolódó, ajánlott posztok:

Ágnes A végrendelkező öregasszony unokahúga a 6. fejezetben. A vezetéknevét nem tudjuk meg, az asszony rá hagyja a házát. Mellékszereplő, a cselekmény szempontjából nincs jelentősége, csak egyszer említik a nevét.
Apafi Mihály Erdély fejedelme, valós történelmi személyiség, bár Mikszáth nem fest róla túl hízelgő képet. A 7. fejezetben ő adományoz szép ruhát, nemességet és kardot Lacinak.
Apor István Erdélyi főúr Apafi Mihály fejdelem környezetéből. A 7. fejezetben ő és Boér Kristóf vitatkoznak össze azon, hogy vajon milyen lehet a túlvilág. Ez a vita vezet oda, hogy Veres Laci végül nemességet kap.
Babó János Pesti szabó. Amikor I. Lipót császár pesti látogatásakor épített ünnepi emelvény összeomlik, és Nesselroth Ágnest megmenti Laci, akkor az ő házába kopogtat be, hogy segítsenek ápolni Ágnest. Mellékszereplő.
Baló Mihály Apafi Mihály erdélyi fejedelem udvari hadagya. Mellékszereplő, csak a 7. fejezetben kap minimális szerepet.
Bánffy Dénes Erdélyi főúr Apafi Mihály fejedelem udvarában Gyulafehérváron. Mellékszereplő, a cselekmény szempontjából nincs jelentősége, csak egyszer jelenik meg a 7. fejezetben, amikor az erdélyi urak a túlvilágról vitatkoznak.
Beke Miklós Az előző évi nagyerdei csata győztesse, azaz a „fortissimus”, a legerősebb. Őt hívja ki, és győzi le Veres Pista, így megszerezve a csata fődíját, a Szilágyi Magda által készített kardkötőt. Kabáról származik.

„Nagy, hórihorgas fickó volt, felgyűrt öklein pipaszárnyi vastagságban tündököltek az erek. Az inge szét volt szakítva a mellén a mai viaskodás folytán, s olyan nyakat láttatott, mint a bikáé, olyant, ami még Debrecenben is túlságig vastag.” (3. fejezet)
Béldi György Erdélyi főúr Apafi Mihály fejedelem udvarában Gyulafehérváron. Mellékszereplő, egyszer említik csak a nevét, amikor az urak a túlvilágról vitáznak a 7. fejezetben.
Bercsényi Miklós Gróf, főszereplő, Rákóczi fejedelem bizalmasa, egyébként valós történelmi személyiség. Többször keresztezi a fiúk útját, hol grófként, hol Rozsomák Jánosként.
Beta Pizsera apónak, a szegények fuvarosának egyik lova. A másik Fecske.
Bethlen Erdélyi főúr Apafi Mihály fejdelem udvarában Gyulafehérváron. A keresztnevét nem tudjuk meg. Mellékszereplő, csak a 7. fejezetben jelenik meg, amikor az urak a túlvilágról vitatkoznak.
Birliné asszony Dobosék szomszédja a Csapó utcában. Mellékszereplő, a cselekmény szempontjából nincs jelentősége, csak egyszer említik futólag a nevét.
Bodri Fekete kuvasz, amit Pista kap a végrendelkező öregasszonytól a 6. fejezetben, és mellé még 3 tallért. Kevésbé fontos szereplő, mint a fehér kutya, Dráva.
Boér Kristóf Erdélyi főúr Apafi Mihály fejdelem környezetében. A 7. fejezetben ős és Apor István vitatkoznak össze azon, hogy vajon milyen lehet a túlvilág. Ez a vita vezet oda, hogy Veres Laci végül nemességet kap.
Boglányi József Debreceni úr, akinek rossz pillanatban elejtett megjegyzése a 4. fejezetben komoly hatással lesz Veres Pista életére, mert azután akar mindenáron nemes lenni. Ő mutat rá ugyanis arra, hogy bár Pista megnyerte a nagyerdei csata fődíját, a Szilágyi Magda által készített kardkötőt, csak éppen soha nem hordhatja.

Veres Pista ugyanis egy jobbágy fia, vagyis nem nemes, tehát nem hordhat kardot, azaz kardkötőre sincs szüksége.

Egyébként mellékszereplő, ezen a megjegyzésen kívül nincs szerepe a regényben.
Boncz Márton Veres Laci legénye, akit Pesten fogadott fel, amikor még gazdag volt.

„Marci víg fickó volt, mindenféle zsírral megkenekezett, roppant svádával és furfanggal megáldva, a amellett olyan ostoba arca volt, mint egy birkának” (10. fejezet)

Márton azonban közel sem volt ostoba: „Boncz Márton regényes hajlamú fickó volt, ki két év előtt még ott molnárkodott a tallósi malomban, melyet a Dudvág vize hajt; ábrándos lelke fölkergette Budára szerencsét keresni, s itt találkozott Lacival elzüllötten; az szolgálatába vette az öreget. Nagy színészi tehetség volt benne, bámulatosan tudott utánozni másokat s tettetni magát.” (12. fejezet)

Ezt a tulajdonságát használja ki, amikor „Habakuk prófétaként” beáll Bercsényi gróf szolgálatába, mint jós. Laci és Marci így tudják meg, hogy Pista miért raboskodik a sárospataki vári börtönében.

Marci jóságát mutatja, hogy akkor is Laci mellett marad, amikor annak elfogy a pénze, és nem tudja tovább fizetni. Később mégis elválnak útjaik, mert Marci olyan jól játssza a jóst, hogy Bercsényi magával viszi.

A bejegyzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




Oldalak: 1 2 3 4 5

Mikszáth Kálmán – A két koldusdiák – Olvasónapló

Szerző:

Mikszáth Kálmán A két koldusdiák című kisregényének részletes olvasónaplója fejezetenként

Első fejezet: Dobos néni és diákjai

Főbb szereplők Időpont Helyszín
Dobos néni
Dobos bácsi		 1885-höz képest „valami kétszáz
vagy háromszáz esztendővel”
korábban		 Debrecen
Csapó utca
Dobos ház

Az olvasónaplóhoz kapcsolódó, ajánlott bejegyzések:

A történet Debrecenben kezdődik, de a pontos időpontot eleinte nem tudjuk meg, csak következtetni lehet rá. A kisregény 1885-ben jelent meg, és az első fejezet ehhez képest „valami kétszáz vagy háromszáz esztendővel” korábban játszódik.

Rögtön megismerkedünk az egyik főszereplővel, Dobosné asszonyommal, aki a debreceni kollégiumtól nem messze, „egy alacsony földszintes házban” lakik a Csapó utcában.

Dobosné asszonyomnak két fő pénzkereseti forrása van: malacokat hizlal és diákoknak ad szállást.

Dobosnénak egyébként van férje is, de az ő keresztnevét nem tudjuk meg (egyelőre), mindenki csak úgy emlegeti, hogy „ a Dobos néni férje”. Ez nem véletlen, Dobosné asszonyom ugyanis igen határozott személyiség, nagy hangú, testes asszonyság, aki mindig a saját feje után megy, és ebben a férje sem tudja megakadályozni.

Dobos néni férje hentes, de csak azért végzi ezt a munkát, mert az apjától rámaradt a műhely, egyébként nem csak, hogy nem szereti a hentes munkát, de nem is igazán ért hozzá.

Dobos néniék háza tehát úgy néz ki, hogy az utca részre néz a hentes üzlet, bent az udvaron pedig a néniék lakása és a kosztos diákok szállása van.

Dobos néni egyszerre általában negyven-ötven malacot tart, és tíz olyan diákot, aki fizet a szállásért és a kosztért. Illetve ezeken felül van még két olyan diák is, akiket ingyen szállásol el és etet. Róluk a későbbiekben még lesz szó.

A diákok nyolc pengőt fizetnek havonta az ellátásért. Az ellátást pedig Dobos néni széleskörűen értelmezi: nem csak szállást és ételt jelent, hanem a néni ennél jóval többet foglalkozik a diákokkal. Leszidja őket, ha kell, tanácsot ad nekik, ha arra van szükségük, a gyengébbektől még a leckét is kikérdezi.

Dobos néni tehát alapvetően egy áldott jó természet, bár ezt gyakran sikerül neki eltitkolnia. A napok a Dobos házban meghatározott rendben zajlanak: a délelőtt azzal telik, hogy Dobos néni mindenkivel kiabál, beleköt a cselédek munkájába, mindenkit megsért, összeveszik a férjével. A délután pedig azzal, hogy a néni megpróbál mindenkit kiengesztelni.

Ettől függetlenül, vagy éppen ezért Dobos néni háza híres a debreceni diákok között, mindig telt ház van nála, bejutni hozzá szinte lehetetlen.

Ennek mondjuk az is lehet az oka, hogy Dobos néni a korabeli szokásnál jobban tartja a kosztos diákjait. Erre jegyzi meg Perecz István, Dobos néni rosszindulatú szomszédja, hogy:

„- Ej, ej, komámasszony, nem jó rendszer ez, nem jó! Adjon a diákoknak kevesebb húst és több hátba ütést! Majd meglássa, hogy jobban kijön velök!”

A fejezetben előforduló régi, régies és idegen szavak: koszt, nebuló, kolláció, patália

Jelentésüket itt találod.

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

Mikszáth Kálmán – Beszterce ostroma – Bevezetés – Olvasónapló

Szerző:

Bevezetés

A rövid bevezetésben Mikszáth leírja, hogyan ismerkedett meg gróf Pongrácz István történetével. Éveken át rendszeresen együtt vacsorázott egy gróf Pongrácz Károly nevű képviselővel, aki gyakran mesélt neki István grófról.

„- István grófnak volt esze, de nem sok, ambíciója is volt, de sok; szerepelni akart mindenáron, de látta, hogy mint okos ember nem szerepelhet, megpróbálta tehát mint bolond ember.”

Mikszáthnak megtetszett a történet, elhatározta, hogy ír belőle egy regényt, ez lett a Beszterce ostroma.

Figyelem! Ne feledkezzünk meg arról, hogy a regénynek van egy alcíme is: Egy különös ember története!

Vége a bevezetés olvasónaplójának