Bornemissza Gergely különleges fegyverei az egri vár védelmében – Gárdonyi Géza: Egri csillagok

„Egyszer Gergelyhez is szóltak.

– Ebből jeles ember lesz – mondotta Török Bálint, a Gergely fejét megsimogatva. – Olyan az esze, mint a tűz. [..]” (II. rész 9. fejezet)

Az Egri csillagokban Bornemissza Gergely az egész történet során kitűnik eszességével és bátorságával, különösen pedig a robbanószerekkel és a puskaporral kapcsolatos szakértelmével.

Mivel a kommentek között rendszeresen előkerül ez a kérdés, ezért ebben a bejegyzésben Gergely különleges fegyvereit és cseleit vesszük górcső alá kicsit bővebben.

A górcső alá vesz kifejezés, illetve a górcső szó egyébként a nyelvújítás korában keletkezett, és Bugát Pál orvosnak, egyetemi tanárnak és nyelvújítónak köszönhetjük. A górcső jelentése pedig az, hogy mikroszkóp. Csak mondom.

Meg kell jegyezni azonban, hogy most kifejezetten csak a Gergely által kitalált fegyverekről és módszerekről lesz szó, a korban szokásosnak mondható egyéb várvédő fegyverekről (ágyúk, szakállas puskák, tüzes koszorúk) nem.

Mire a történetben eljutunk az egri ostromhoz, Gergely többször is megmutatja, hogy ért a puskaporhoz. Elég csak a török szultán felrobbantásának ötletére gondolni, vagy ahogy Mekcsey és Sárközi kíséretében sikerül megszöknie a Konstantinápolyban őket csónakon üldöző törökök elől úgy, hogy Gergely gyorsan egy bombát készít.

Érdekes módon az többször elhangzik a regényben, hogy Gergely okos és eszes, és az ostrom során is sokszor alakít nagyot a puskapor segítségével, azt viszont nem tudjuk meg, hogy az ehhez szükséges szakértelmet hol, mikor és hogyan szerezte meg.

A regény valószínűsíti, bár nem mondja ki, hogy ezt a tudást Gergely Török Bálint udvarában szedte össze.

Azt a valóságban is tudjuk, hogy Bornemissza Gergely magas szinten értett a lő- és tűzfegyverekhez, valamint a puskaporhoz, de életrajzának hiányosságai miatt itt sem tudunk választ adni arra, hogy honnan volt ez a tudása.

Ez a kérdés egyébként azért is érdekes, mert a korszakban nem volt egyértelmű, és megszokott, hogy egy katona – még ha királyi hadnagy is – magas fokon értsen az ágyúkhoz és a puskaporhoz.

Persze, az egyszerű gyalogos és lovas katona is tudta kezelni a puskáját, tudta, hogyan kell lőporral és golyóval megtölteni, de ennél mélyebb ismeretei nem voltak. Tehát nem tudták, hogy milyen alkotóelemei vannak a puskapornak, vagy, hogy milyen arányban kell ezeket összekeverni anélkül, hogy elszálljanak a Holdig.

A puskaporhoz komolyan értők elismertségét mutatja az a tény, hogy a korabeli tüzérek a várkatonaság legjobban fizetett tagjai voltak.

A regény tehát kész tényként kezeli azt, hogy Gergely ért a robbantáshoz és kész. Lássuk akkor, hogy milyen fegyvereket készített:

A bejegyzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!