Bornemissza Gergely különleges fegyverei az egri vár védelmében – Gárdonyi Géza: Egri csillagok

„Magos” bomba

Az ezzel kapcsolatos szakértelem rögtön Gergelynek az egri várba való érkezésekor megnyilvánul. Dobó körbevezeti őt a várban, amikor Gergely néhány katonát pillant meg, amint éppen kézi bombákat gyártanak.

A technikájuk nem tetszik neki, ezt Dobó is észreveszi:

„A templom oldalán, egy boltozat alatt kézi bombákat gyártottak a katonák. [..]

– Talán nem jó? – kérdezte Dobó.

– Jónak elég jó – felelte Gergely -, de én engedelmet kérek, hogy azon a bástyán, amelyiken leszek, magam készíttethessem a bombákat.

– Mondd meg őszintén, ha jobbat tudsz! Te tudós ember vagy, és itt a vár védelme a fő, nem a mellékes tekintetek.

– Hát én jobbat tudok – mondotta Gergely. – Ezek a régi bombák sustorognak, ugrálnak, elpukkannak, aztán végük. Én magot teszek beléjük.

– Micsoda magot?

– Kis bombát, rézporba kevert olajos csepűt, vasport és egy darab ként. Az én bombám csak akkor kezdi a munkát, mikor elsült.” (IV. rész 2.fejezet)

Dobó pedig értékeli Gergely tudását, rögtön parancsot az a munka felfüggesztésére és közli, hogy Bornemissza hadnagy úr majd később visszatér, és a munkát az ő iránymutatásai szerint kell tovább folytatni.

Robbanó bögrék

Hasonló találmány, mint a magos bomba.

„A bástyaoldalon függő olajlámpásnál öt legény dolgozott s köztük a cigány is.

Egynéhány száz cserépbögre hevert ott. Azokat töltögették.

Az egyik puskaport tett bele egy marokkal. A másik rongyot és követ gyömöszölt rá. A harmadik ismét egy marok puskaport tett a bögrébe. A negyedik egy halom arasznyira vagdalt, rozsdás puskacsődarab mellett ült, s azokat töltötte puskaporral. Kétfelől fával verte be. Az ötödik dróttal szorította a két dugót a csőhöz. A cigány besározta.

– Már háromszáz bögrénk van készen – jelentette Gergely.

– Tegyetek közéje ként is – mondotta Dobó. – Jó nagy darabokat.

– Az bizony jó lesz – felelte Gergely.

Balázs apród futott a kénért.”  (V. rész 12. fejezet)

Ebben a fejezetben olvashatunk egyébként Gergelynek egy másik cseléről is. Amikor a törökök fából építenek a várfal mellé egy másik „falat”, akkor Gergő farönkök közé hatalmas szalonnadarabokat dobat. Ez pedig később majd megkönnyít, hogy egész tákolmányt sikeresen felgyújtsák.

Újrahasznosított ágyú

A magos bomba és a robbanó bögre még nem számított annyira szokatlan fegyvernek, de a Gergely fejéből később kipattant ágyú ötlete már igazi újdonság:

„Gergely még két meszes ágyúcsődarabot tömetett meg. Beverette fával keményen.

– No, ez az ágyú se hitte, hogy még egyszer lőni fog! – mondotta a cigány.

– Régi ágyúból új – felelte az egyik katona. […]

Hóna alá vette a két ágyúdarabot, és fölhágott a bástyára.” (V. rész 13. fejezet)

A bejegyzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!







“Bornemissza Gergely különleges fegyverei az egri vár védelmében – Gárdonyi Géza: Egri csillagok” bejegyzéshez 8 hozzászólás

  1. Kedves Zsiráf,
    Szuper az oldal, de sajnos az alábbi kérdésekre nem találtam választ.
    Tudnál abban segíteni, hogy:
    “Idézd fel, honnan támad Gergelyben a tüzes kerék ötlete?”
    “Miért volt szükségük a törököknek zenekarra az ostromhoz?”
    Átböngésztem a hozzászólásokat is, hátha már valaki kérdezte, de ott sem találtam, vagy átsiklottam rajta.
    Nagyon szépen köszönöm, ha segítesz, és további jó munkát!
    HurKrisz

    Válasz
    • Kedves HurKisz!

      Idézd fel, honnan támad Gergelyben a tüzes kerék ötlete!
      “A sekrestye romjai között is megfordult. Végre a lakatosok zugánál állt meg. Ott a halomra hányt tömérdek magyar és török fegyver előtt egy nagy kerék feketéllett. Gergely megismerte, hogy az egyik szétvetett malomnak a kereke az.
      A cigány a keréken ült, s egy nagy cseréptálból főtt húst evett. Rettenetesen fel volt fegy¬ver-kezve. A lábán piros karmazsin janicsárcsizma. Az övében fényes jatagánok. A fején lyukas rézsisak, amely szintén töröké lehetett.
      A cigány, hogy katonának érezte magát, fölkelt. A tálat a bal karja alá fogta. A jobbjával szalutált.
      Aztán újra nekiült a húsevésnek.
      – Kelj fel csak, koma – mondotta Gergely. – Hadd lássam azt a kereket.
      A cigány felállt.
      A kerék meglehetősen ép volt. Két küllője volt csupán megtörve. Gergely ráállt, és egyenként megnyomogatta a küllőket. Csak egy mozgott.
      – Hm – mondotta Gergely, az ujját az állára téve.
      A cigány megszólalt:
      – Tán tereket őrletünk, nagyságos hadnagy uram?
      – Azt – felelte Gergely. – Szegezzétek meg szaporán, ahol laza.”

      Miért volt szükségük a törököknek zenekarra az ostromhoz?
      “- Jó füle lehet a szultánnak, ha ezt a zenebonát napestig hallgatja.
      – Hát biz az pokoli harsogás. Mikor pihennek, akkor hallgatnak csak el. De kell ez a töröknek, kivált csatában. Ha nincs muzsika, a török nem csatázik.”

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  2. Kedves Zsiráf! Az lenne a kérdésem, hogy mikor és hogyan álcázta magát Bornemissza Gergely?
    Előre is köszönöm.
    Zsófi

    Válasz
    • Kedves Zsófi!

      A harmadik részben a konstantinápolyi kaland során először delinek (török katonának), utána pedig olasz énekesnek álcázza magát.

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  3. Kedves Zsiráf! Az lenne még a kérdésem, hogy Török Bálint kapott-e kegyelmet, vagy nem? Ha nem akkor hogyhogy nem?
    Előre is köszönöm a válaszát.
    Zsófi

    Válasz

Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..