Zrínyi Miklós – Szigeti veszedelem – Olvasónapló

Kilencedik ének

A törökök tehát Szulejmán parancsára a folyamatos ágyúzás mellett döntenek. Ali Kurt aga, a tüzérség parancsnoka, három nagy sáncot emeltet és folyamatosan lövi a várat.

Zrínyi már két napja nem csapott ki a várból, Deli Vid könyörög is neki, engedje, hogy rátámadjon a törökre.

Zrínyi azonban elmondja, hogy nem véletlen a látszólagos nyugalom, azt akarja, hogy a törökök elbízzák magukat és majd akkor út rajtuk. Ráadásul célja, hogy a támadással elterelje a szultán figyelmét, és ez alatt valakit el tudna küldeni a királyhoz egy levéllel, ami tudósít a vár súlyos helyzetéről.

A vakmerő és nyughatatlan Deli Vid rögtön ajánlkozik is, hogy szívesen elviszi a levelet, Zrínyi azonban nem engedi, hogy egyik legjobb katonája elhagyja a várat. Deli Vidre az ostrom alatt van szükség.

Zrínyi célja, hogy levelet jutasson ki a várból, hamar elterjed a katonák között. Eljut az éppen éjszakai őrségen álló Radivojhoz és Juranicsoz, a két baráthoz is.

Radivoj pedig elmondja Juranicsnak, hogy úgy érzi, neki sikerülni keresztül osonnia a török táboron és sikeresen elvinni a levelet.

Juranics persze azonnal belelkesedik, és Radivojjal akar tartani, Radivoj azonban megpróbálja lebeszélni, mondván, hogy jobb, ja Juranics a várban marad. Így, lenne valaki, aki eltemetné Radivojt, ha nem sikerülne a küldetés, vagy kiváltani, ha fogságba kerül.

Juranicsot azonban nem lehet ilyen átlátszó érvekkel meggyőzni, mindenképpen Radivojjal akar tartani.

A két vitéz tehát jelentkezik Zrínyinél és felajánlják, hogy elviszik a levelet a királyhoz Bécsbe. A török tábor most csendes, jó esélyük van a sikerre, ráadásul Radivoj korábbi vadásztokból jól ismeri a környéket.

Zrínyi megörül a két önkéntesnek, kijelenti, hogyha sikerrel járnak, akkor Radivojnak egy értékes kardot és lőszerszámot ad, Juranicsnak pedig egy sisakot. A két vitéz azonban elutasítja az ajándékokat, mondván, hogy nem a zsákmányért, hanem a hírnévért, a dicsőségért akarják véghezvinni a veszélyes küldetést.

Deli Vid azonban felszereli őket az útra, Radivoj megkapja tőle Vid oroszlánbőr köpenyét, amit Singér bég fiától zsákmányolt, Juranics pedig egy arannyal kivarrt vörös inget kap, amit Deli Vid Hamvivántól zsákmányolt.

A két vitéz felfegyverkezik és hajnalban, amikor a törökök a legmélyebben alszanak, nekiindulnak.

Túl messze azonban nem jutnak, mert a vár körül mindenhol törökök táboroznak, a szabad ég alatt alszanak. Szerencséjükre a legtöbb török részegen hortyog.

Innentől kis túlzással egy modern kommandó akciót olvashatunk. Radivoj oson elöl és út közben szép csendben megöl néhány alvó törököt (Pervizt, Rézmánt, Zádé béget, Kajtászt, Rechepet), Juranics pedig a hátvéd, ő biztosítja Radivojt.

A két katona taktikája hatékony, már két török hadtesten osonnak így keresztül, amikor Szulejmán sátrának közelébe érnek. Magát a szultán ugyan nem merik megtámadni, de belopóznak Kadilesker, a jós sátrába, és Radivoj lefejezi a papot.

Az akció majdnem balul sül el, mert felébred Kadilesker szolgája is és nagyot kiállt, de Radivoj még időben megöli, senki sem ébred fel rá. Radivoj még a jós ágy melletti Koránt is magával viszi.

Ezután azonban a két vitéz észhez tér, már eddig is túl sokat kockáztattak, nem az a dolguk, hogy törököket gyilkoljanak álmukban, fontosabb küldetésük van.

Sikerül észrevétlenül kikeveredniük a tábor szélére, az Almás partjára. Itt azonban elhagyja őket a szerencséjük, mert a 3000 katonájával őrjáraton lévő Idriz észreveszi őket, a vitézeknek menekülniük kell.

Radivojnak sikerül beérnie egy erdőben, de Juranics lemarad, körülveszik a törökök.

Radivojt kétségek gyötrik, nem tudja mit csináljon, magára hagyni nem akarja a barátját, de azt is tudja, hogy 3000 törökkel szemben nem tud neki segíteni.

Végül köztes utat választ, nem karddal támad rá a törökökre, hanem elkezdi lenyilazni őket. Pillanatok alatt hat törököt lő le, akik nem is értik, hogy mi történik körülöttük, honnan jönnek a lövések.

Idrizz, a vezér, Juranicson akar bosszút állni elesett embereiért, emeli a kardját, hogy levágja. Ez már Radivojnak is sok, kiszalad az erdőből és azt kiabálja, hogy ne Juranicsot öljék meg, hanem őt, Juranics semmit sem csinált.

Radivoj nagy-nagy hibát követ el, hiszen nyilvánvaló, hogy a törökök nem fogják elengedni Juranicsot, hanem őt is fogságba ejtik.

Így is lesz, Idrizz egy vágással lefejezi Juranicsot és minden török Radivoj ellen fordul. Radivojt pedig már semmi más nem érdekli, mint a bosszú, őrjöngve esik neki a töröknek.

Hosszabb távon természetesen esélye sincs a vitéznek, Idrizzt még sikerül megölnie, de utána őt is levágják.

A két vitéz tehát kudarcot vallott, nem sikerült kijuttatniuk a levelet.

A várban Deli Vid éppen egy bástyán alszik, amikor hirtelen felpattan, szalad Zrínyihez és közli, hogy Radivoj és Juranics meghaltak.

Zrínyi persze elcsodálkozik, honnan tud erről Deli Vid.

Deli Vid álmot látott, amiben megjelent Radivoj, sebesülten, véresen és elmondta, hogy Juraniccsal együtt meghaltak, megölte őket a török. Így ők most előremennek a mennyországba, de hamarosan Deli Vid és Zrínyi is követni fogja őket.

Deli Vid álma egy újabb eposzi kellék, a csodás történés kategóriájába tartozik.

Deli Vid beszédét a törökök ordítása szakítja félbe, most fedezik fel a két magyar (illetve horvát) vitéz ténykedését a táborban. Emberei hozzák Idrizz holttestét, Szulejmán pedig hű emberét, Kadileskert gyászolja.

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




“Zrínyi Miklós – Szigeti veszedelem – Olvasónapló” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Szia Zsiráf ! Szuper az olvsónaplód , ez alapján dolgoztam fel a múvet . Viszont egy kérdésre nem találom az választ egyértelműen mégpedig Sárkány vér a kulacsban
    Előre is köszönöm ha segítesz
    Gergő

    Válasz
    • Kedves Gergő!

      Nos, ez valóban nem derül ki az olvasónaplóból! 🙂 A 12. énekben, amikor Delimánt visszacsábítja a szultán Szigetvár ostromához, akkor Delimán és Kumilla megállnak egy kútnál, amiből Delimán vizet merít Kumillának. A víz azonban mérgezett, pontosabban nem is a víz, hanem Delimán kulacsa. Ugyanis korábban, amikor Delimán egy sárkánnyal harcolt, akkor a győzelme után a kardját bedugta a hüvelyébe. A kard véres volt, és egy csepp a kardhüvely melletti kulacsba csöppent belőle. És mivel a sárkányvér mérgező, így az a csepp megmérgezte a kulacsba öntött vizet is, amitől meghal Kumilla.

      „106. Kumilla urának szomakját szablyárul
      Levészi kezével, s kiván innya abbul,
      Amaz kútra megyen, vizet hoz forrásrul;
      Nem tudja, társának vége légyen abbul.
      107. Mert mérges sárkánynyal egyszer vagdalkozott,
      S hüvelyében tenni akarta az kardot,
      Szomakjában egy csöpp vér beszállankozott,
      Melyről őmaga is semmit is nem tudott.
      108. Méreg volt! Kumilla mert mikor megivá,
      Szép testét, erejét mindenütt megjárá.
      Életét nagy kinnal testébül kizárá,
      És valamint kivánt maga is ugy jára.”

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .