Boccaccio – Dekameron – Ötödik nap kilencedik novella – A sólyom feláldozása – Elemzés

Federigo gyorsan a jobbágya feleségének gondjaira bízza Giovannát és a barátnőjét, ő pedig nekiáll, hogy valami ebéd után nézzen. Szegénysége azonban kétségbe ejtő, semmit nem talál otthon, amivel illendően meg tudna vendégelni két nemes hölgyet. Annyi büszkeség pedig azért maradt benne, hogy a saját jobbágyától nem fog kölcsön kérni.

Ekkor tekintete a sólymára téved és megszületik benne az ötlet:

„Mivel tehát egyebe nem volt, megfogta és kövérnek érezvén, úgy vélte, hogy méltó eledel lesz ilyen hölgy számára. Annak okáért tovább semmit nem tétovázott, hanem kitekerte nyakát, odaadta az egyik cselédlánynak, hogy megkopassza, megfűszerezze, nyársra húzza és gondosan megsüsse”

Figyeljük meg Federigo önzetlenségét és nemes lelkűségét: még mindig szereti Giovannát, egyáltalán nem haragszik az asszonyra, amiért az figyelemre se méltatta. Nem azt gondolja, hogy mindent elvesztett egy nő miatt, aki még csak nem is foglalkozott vele. Őszintén örül Giovanna látogatásának, és a körülményekhez képest igyekszik mindenéből a legjobbat adni.

A sólymot tehát a cselédlány elkészíti és Federigo feltálalja Giovannának és a barátnőjének.

Jegyezzünk meg két dolgot:

      • Tudom, hogy mindenkinek világos, de azért erősítsük meg: Federigo azelőtt öli meg a sólymot – áldozza fel – Giovanna ebédje kedvéért, mielőtt még az asszony elmondaná, hogy valójában a sólymot akarja beteg fiának elkérni. Giovanna és a barátnője pedig anélkül eszik meg a madarat, hogy tudnák, éppen azt a sólymot fogyasztják, amelyikért jöttek.

      • Az már egy technikai kérdés, hogy vajon milyen ízletes ebédet lehetett egy alapvetően ragadozó madár húsából csinálni, ami három embernek elég és a két hölgynek nem tűnik fel, hogy nem kacsát/libát/tyúkot esznek…brrr… Nyilván ez részletkérdés, de azért…

Most érkezünk el a történet harmadik fordulópontjához, a kéréshez.

Giovanna ugyanis ebéd után már nem húzhatja tovább, kénytelen elmondani, hogy miért jött. Némi bevezetés után rátér a lényegre:

„A sólymodat kérem ajándokul, melyre fiam oly igen ráóhajtott, hogy ha nem viszem el néki, attól tartok: majd oly súlyosra fordul nyavalyája, hogy elvesztem őt. Annak okáért kérlek, nem irántam való szerelmedre, mely téged semmire nem kötelez, hanem tulajdon nemességedre, mely annak idején lovagi foglalatosságban ritkította párját: ne terhel­tessél nékem ajándékozni azt, hogy elmondhassam: ím ez ajándok révén megmentetted fiam életét, őt pedig ezzel örökre hívedül elkötelezted.”

Az anya győzelme ez a büszke nemes asszonyon. Giovanna tudja, hogy Federigo szerelmére nem hivatkozhat, hiszen azt soha nem viszonozta, ezért játszik rá a férfi nemességére.

Federigo persze rögtön összeomlik, ő úgy gondolta, hogy a madarat a lehető legjobban „használta fel”.:

„Midőn meghallottam, hogy te kegyelmesen velem óhajtasz ebédelni, meggondolván előkelőségedet és nemességedet, úgy véltem, hogy méltó és illendő téged erőmből telhetőleg drágább eledellel vendégelnem, mint aminőkkel rend szerint más embereket szokás; miért is eszembe jutott a sólyom, melyet tőlem kértél és annak jelessége; s ezt hozzád méltó eledelnek véltem; ma délben tehát ez volt a pecsenye tányérodon. És úgy hittem, hogy ekképpen a legjobban használom fel e madarat; de mivel most látom, hogy másképpen kívántad, úgy fáj, hogy nem tudok szolgálatodra lenni, miképpen azt hiszem, soha meg nem vigasztalódom miatta.”

Ez tekinthetjük a novella csúcspontjának: Federigo feláldozta a sólymot, mert úgy gondolta, hogy egy ilyen állat méltó egy nemes hölgyhöz, Giovanna pedig kudarcot vallott, nem tudja hazavinni a sólymot beteg fiának.

Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




“Boccaccio – Dekameron – Ötödik nap kilencedik novella – A sólyom feláldozása – Elemzés” bejegyzéshez 8 hozzászólás

  1. Magyartanárként örömmel olvastam ezt a részletes és egyéni ötleteket is tartalmazó elemzést!

    Válasz
    • Kedves Szökőcsné Beregszászy Ágnes!

      Köszönöm szépen, mindig jól esik a szakmai megerősítés! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  2. Hm, én ezzel a szerelem kérdésével csínján bánnék. A szöveg sehol sem tér ki valóban arra, hogy szereti.. De arra sem, hogy nem szereti.
    A novella végi tartózkodása, ellenkezése nem Federigonak szól, hanem bátyjai nógatásának. Ő a kényszert nem szereti.
    Itt hívom fel mindenki figyelmét, hogy még egy kényszert nem szeret, ami hosszú vitát eredményezne. Nézzük meg ezeket a sorokat: “.. nem vonhatom ki magamat az anyák közös törvénye alól; mivel pedig e törvények ereje kényszerít, akaratom és minden illendőség és minden tartózkodásom ellenére ajándékul kell kérnem tőled valamit…”. Ha valamely nő – mondom férfiként – tényleg szereti a gyerekét, akkor nem hivatkozik kényszerítő erőre, hanem odamegy és elkéri. Nem külső kényszerre, szokásra hivatkozik, hanem valódi, belső, szülői kényszerre. (Persze lehet, hogy vagy a fordító vagy maga Boccaccio nem érzi át az anyai szeretet erejét.)
    Ezért az én olvasatom az, hogy voltaképpen a kényszer elől megy a házasságba. Olyan nőt látunk tehát, aki a saját döntése alapján kívánja az életét leélni. A reneszánsznak szvsz az a mozzanata kerül itt elő, mely a mindenfajta kényszerek ellenére saját döntését meghozni tudó személyiséget magasztalja fel. Giovanna XX. századi nőként dönt – döntését a bátyjai is elismerik.
    És még egy a szerelemhez: “a boldogan élt az asszonnyal” mondatrészlet azért -annak ellenére, hogy a férfi oldaláról mutatja az életüket – nem az érzelem nélküli kapcsolatról szól.

    Válasz
  3. Kedves Zsiráf!
    Egy apró hiányosságot szeretnék jelezni: “A sólyom feláldozása” című novella szereplőinek felsorolásából kimaradtak Monna Giovanna bátyjai… A mű utolsó pár sorában még dialógusuk is van a főszereplő hölggyel:)
    Egyébként szép munka, gratulálok!

    Válasz
    • Kedves Büki Bernadett!

      Köszönöm, igazad van, javítva! 🙂 Nincs kedved írni az oldalra? 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz
  4. Kedves Zsiráf!
    Köszönöm a kérdést, a lehetőséget – gondolkodni fogok rajta. Jelenleg eléggé leköt az, hogy a diákjaimnak írom a tananyagot…
    További jó munkát!

    Válasz

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .