Boccaccio – Dekameron – Ötödik nap kilencedik novella – A sólyom feláldozása – Elemzés

A novella értelmezési lehetőségei:

A súlyom feláldozásának általában kétféle értelmezését szokták adni, ami tulajdonképpen megfelel a novella két főszereplője nézőpontjának is:

Az anyai szeretet mindent legyőz:

Ez az értelmezési lehetőség Giovanna szemszögéből vizsgálja a novellát. A büszke, gőgös, erényes olasz nemes asszony szembetalálja magát egy morális problémával: beteg fia jobbulása érdekében és kedvéért szívességet kell kérnie egy olyan embertől, aki az iránta érzett szerelme miatt pazarolta el a vagyonát és aki ezért semmit sem kapott cserébe.

Vagyis Giovannának választania kell a „nő” és az „anya” között. Ha elmegy Federigóhoz és elkéri tőle a sólymot, akkor megalázkodik mint nő, ha viszont ezt nem teszi meg és a fia meghal, akkor kudarcot vall, mint anya, aki nem tett meg mindent a fia gyógyulása érdekében.

„Végezetül erőt vett rajta az anyai szeretet, és feltette magában, hogy teljesíti kívánságát, s akármi történik is, nem küld érette, hanem maga megyen a férfihoz és elhozza fiának a madarat”

„de ha volnának vagy lettek volna gyermekeid, és ekképpen ismernéd a szülői szeretetnek fölöttébb hatalmas erejét, szentül hiszem, hogy legalább részben megértenél engemet. De mivel néked nincsenek gyermekeid, nékem pedig van egy, nem vonhatom ki magamat az anyák közös törvénye alól; mivel pedig e törvények ereje kényszerít, akaratom és minden illendőség és minden tartózkodásom ellenére, ajándékul kell kérnem tőled valamit, mi tudomásom szerint a legdrágább neked”

Azaz tulajdonképpen nem is lehet kétséges, hogy Giovanna mit választ, vagyis milyen döntést hoz. Az „anyák közös törvénye” szerint nem tehet mást és nem is akar mást tenni, mint mindent elkövetni annak érdekében, hogy a fia meggyógyuljon.

Az, hogy az „anyai szeretet mindent legyőz” azonban csak részben igaz. Giovanna saját magát le tudja győzni, vagyis saját magában felülkerekedik az anya a nőn, de attól a fia még meghal. Vagyis hiába áldozta fel a saját büszkeségét, az nem segített a fián.

Boccaccio novellája – és az egész Dekameron – ezért jelentett olyan nagy újdonságot a saját korában. A történet rendkívül életszerű, Giovanna szempontjából nincs happy end.

Ideális esetben, mivel Giovanna legyőzte saját magát és a fia érdekében elkérte a sólymot Federigótól, ezután a fiúnak életben kellett volna maradnia, hiszen megkapta azt, amit akart. A történetnek azonban éppen az lényege, hogy attól, hogy az anyai szeretet erős és mindent megpróbál a gyerek érdekében, még nem biztos, hogy sikerrel is jár.

A novella igazi vesztese tehát Giovanna: nemcsak a férjét, de a fiát is elveszíti. Némi vigasz lehet az olvasó számára, hogy végül feleségül meg Federigóhoz, de valójában ez csak a férfinak siker, Giovanna számára kötelesség. Az asszonynak a testvérei nyomására előbb-utóbb amúgy is férjhez kellett volna mennie, ő tehát – ha már nem szerelmes – akkor legalább egy nagylelkű, lovagias férfit választ.

Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




“Boccaccio – Dekameron – Ötödik nap kilencedik novella – A sólyom feláldozása – Elemzés” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Magyartanárként örömmel olvastam ezt a részletes és egyéni ötleteket is tartalmazó elemzést!

    Válasz
    • Kedves Szökőcsné Beregszászy Ágnes!

      Köszönöm szépen, mindig jól esik a szakmai megerősítés! 🙂

      Üdv:

      Zsiráf

      Válasz

Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..