Tizenegyedik fejezet
A két lotti olvasónaplójához kapcsolódó, ajánlott bejegyzés:
Még viszonylag hosszú időnek kell eltelnie, mire Lotte teljesen felépül. Szerencsére Körner asszony kapott annyi szabadságot, hogy Luise-vel Münchenben tudnak maradni.
Közeleg az ikerlányok 10. születésnapja – október 14. –, amit kellőképen meg is ünnepelnek: gyertyák, torta, csokoládé, Pálffy úr zongorázik.
Ezután a szülők megkérdezik a lányokat, hogy miért nem engedték nekik, hogy ajándékot legyenek.
Kiderül, hogy ennek bizony komoly oka van, Lotte és Luise ugyanis olyan ajándékot szeretnének, ami nem vehető meg pénzen: az szeretnék, hogy örökre együtt maradhassanak!
A kérés meglepi a szülőket, kis idő múlva átvonulnak a másik szobába, hogy megbeszéljék a dolgot. A lányok meg csendesen imádkoznak és nagyon szorítanak, hogy a megfelelő döntés szülessen.
A két szülő, az elvált házaspár eleinte nem tud mit kezdeni a helyzettel. Illetve valójában mind a ketten pontosan tisztában vannak azzal, hogy mit is akarnak a lányaik: az „örökre maradjunk együtt” mondat nem (csak) a lányokra vonatkozott.
Lotte és Luise igazából azt akarják, hogy a szüleik is együtt maradjanak, és újra egy család legyenek.
„[…]-Azt akarják, hogy te meg én együtt maradjunk!
-Apát és anyát akarnak a gyerekeink! Olyan szerénytelen kívánság ez? – firtatja a fiatalasszony.”
Palffy meglepődik egykori felesége szavain, hiszen annak idején a válás éppen az asszony döntése volt, más kérdés, hogy a férfi viselkedése miatt. És Palffy ezzel, ennyi év távlatából már pontosan tisztában van.
Az elmúlt időszakban pedig arra is rájött, hogy még mindig szereti egykori feleségét, de azt nem tudhatta, hogy Körner asszony hogyan viszonyul hozzá.
Az asszony szavaiból pedig az derült ki, hogy nem zárkózik el az újrakezdés elől, sőt!
A két egykori házastárs újra egymásra találását már a két lány közvetíti, akik persze végig a kulcslyukon át leskelődnek:
„-Ó, ó, ó – mormolja Luise. – Apuka megcsókolja anyukát!”
Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!