Erich Kästner – A két lotti – Olvasónapló

Második fejezet:

A két lotti olvasónaplójához kapcsolódó, ajánlott bejegyzés:

Éjszaka ugyan hallgatólagos, néma fegyverszünetet kötött Lotte és Luise, de azért a barátságtól még messze állnak.

A következő nap feszülten telik, a lányok kerülik egymást, nem nagyon tudnak mit kezdeni a helyzettel. Luise nem élvezi a játékot, még a barátnőivel is összeveszik.

A komoly, felnőttesebb Lotte nem vesz részt a többiek játékaiban, egyedül ücsörög a réten és virágkoszorút fon.

Végül Luise az, aki megteszi az eső lépést, odamegy Lottéhoz, bocsánatot kér tőle az asztal alatti rugdosásért, és bevallja, hogy azért viselkedett olyan barátságtalanul Lottéval, mert nagyon megijedt a hasonlóságtól.

A feszültség tehát felenged a két lány között, akik most egy tükör előtt nézegetik magukat, és hogy mennyire egyformák. Sőt, hogy még jobban hasonlítsanak egymásra, Lotte elkezdi copfba fonni Luise haját.

Közben a beszélgetésükből kiderül, hogy Lotténak csak anyukája van, aki soha nem beszél Lotte apjáról, míg Luise-nak csak apukája van, aki meg Luise anyukájáról nem beszél soha.

Elkészülnek Luise copfjai, most már tényleg annyira hasonlítanak egymásra, hogy nincs ember, aki meg tudná különböztetni őket. Elhatározzák, hogy ezt le is tesztelik.

Ebédnél először Lotte jelenik meg, és leül Luise székére, majd nem sokkal később Luise érkezik, aki Lotte helyére ül. A terem azonnal felbolydul, hiszen a két lány az egyforma hajviselettel most már tényleg annyira hasonlít, hogy még Luise barátai sem tudják eldönteni, hogy melyik melyik.

Végül Trude-ét, Luise osztálytársát kérik meg, hogy döntsön ő, elvégre ő ismeri legjobban Luise-t. Trude azonban nem tud dönteni, végül meghúzza az egyik lány copfját, mire hatalmas pofont kap, így örömmel jelentheti ki, hogy most már tudja, melyik lány Luise!

Az elképesztő hasonlóság miatt a két lány engedélyt kap, hogy bemenjenek a városba, lefényképeztetni magukat. A fényképész hat felvételt készít, 10 nap múlva lehet visszamenni a kész képekért.

Kicsi, de fontos közjáték: a fényképész úgy dönt, hogy az egyforma lányok képéből küld egy másolatot valamelyik magazinnak a történetükkel együtt, az ilyen sztorikat szeretik a képes újságok.

A fényképezés után a két lány úgy dönt, hogy nem mennek rögtön vissza a táborba, hanem isznak egy limonádét a városban. Közben beszélgetnek, és fontos dolgok derülnek ki.

Mindkét lány október 14-én született, és mindketten Linzben. Ez már önmagában is gyanús, hát még amikor visszarohannak a szállásra, és Lotte megmutatja az anyukájáról készített fényképet.

Természetesen kiderül, hogy a képen szereplő nő Luise anyukája is! Tehát, amit eddig is sejtett a két lány a beszélgetés és a születésnapok alapján, az most már biztos: nem véletlenül hasonlítanak annyira egymásra, hiszen ikrek!

Közben a nagy titkot megfejtette a nem túl eszes Ulrike kisasszony is, aki lihegve ront be Muthesiusné irodájába és közli, hogy a lányok testvérek, és ezt onnan tudja, hogy összehasonlította a lányok adatait és egyezik a születési dátumuk.

Muthesiusné tökéletes nyugalommal közli, hogy ő ezt eddig is tudta, hiszen ő írta be a lányok adatait a könyvbe. Azonban gyorsan meg is tiltja Ulrike kisasszonynak, hogy ezt a „titkot” bárkinek is elmondja, hiába értetlenkedik a nevelőnő:

„Semmi de! A gyerekek mit sem sejtenek. A gyerekek az imént fényképeztették le magukat, és a képecskéket haza fogják küldeni. Ha ily módon kibogozódnak a szálak, ám jó! De maga meg én őrizkedni fogunk attól, hogy a sors szerepét játsszuk.”

Tehát Lotte és Luise most már tudják, hogy testvérek, de senkinek sem szólnak. A tábor vezetése szintén tudja, hogy a lányok ikrek, de ők azt hiszik, hogy a gyerekek erről nem tudnak, és nem is erőltetik a dolgot.

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..