Negyedik fejezet
A két lotti olvasónaplójához kapcsolódó, ajánlott bejegyzés:
Telnek a napok, hetek, a nyári tábor és a szünidő is lassan a véget ér, a lányok felemás hangulatban vannak. Egyrészt örülnek, hogy hazamehetnek, másrészt sajnálják, hogy vége van a nyárnak.
Közeledik az utolsó nap, amikor a tábor igazgatónője, Muthesiusné, egy kis ünnepséget tervez.
Közben Luise és Lotte immár sülve-főve együtt vannak, ami nem véletlen, ugyanis megszületett a nagy tervük, „összeesküvést” szőnek.
Ennek lényege, hogy kihasználva a hasonlóságukat – hiszen ikrek –, elhatározzák, hogy helyet cserélnek: Luise, mint Lotte Münchenbe utazik haza az édesanyjukhoz, Lotte pedig Luise-ként Bécsbe megy az apjukhoz.
A terv megvalósítása nem könnyű, és bőven benne van a lebukás kockázata is, hiszen mindketten a saját maguk számára ismeretlen környezetbe és körülmények közé készülnek.
Éppen ezért minden percet kihasználnak, hogy elmeséljék és leírják a másiknak a saját életük minden fontos részletét, osztálytársakat, barátokat, a lakást, amiben laknak, a várost, és minden fontos körülményt.
A terv kivitelezését tovább nehezíti, hogy hiába ikrek, a személyiségük, az ízlésük és a kedves elfoglaltságaik azért nem teljesen azonosak. Luise pl. imádja a töltött palacsintát, ellentétben Lotte-ével, Lotte pedig szeret és tud is főzni, míg Luise ehhez nem ért.
Ráadásul míg Luise szeleburdi, feleselős, nagyon eleven lány, addig Lotte komoly, megfontolt, csendes teremtés.
Ebből még lehetnek érdekes helyzetek. Lesznek is.
A tervek szerint minden nap írnak majd egymásnak, így tudnak egyeztetni az esetlegesen felmerülő problémákról, és kicserélhetik a tapasztalataikat.
Ha megkérdeznénk a két lányt, hogy tulajdonképpen miért is cserélnek személyiséget, várost és szülőt, akkor nem biztos, hogy tudnának rá válaszolni. Igazából nem gondolják át, hogy a tervük valójában mivel is jár, és milyen következményei lehetnek.
Ők csak örülnek annak, hogy találkoztak, hogy kiderült, hogy van testvérük, és mindketten kíváncsiak a másik szülőjükre: Luise az anyjára, Lotte pedig az apjára, és természetesen kíváncsiak arra, hogy miért váltak el a szüleik, és miért titkolták el, hogy ikreik vannak. Bíznak benne, hogy ezekről a dolgokról is ki tudnak deríteni valamit a szerepcsere során.
A következményekkel egyelőre nem foglalkoznak, ez tipikusan gyerekes gondolkodás: „majd lesz valahogy”.
A csere főpróbáját a tábor utolsó estéjének ünnepségén tartják. Itt a komoly Lotte már kibontott hajjal, hetykén jelenik meg, mint Luise, Luise pedig befont hajjal, komolyan és méltóságteljesen viselkedik.
A cserét senki sem veszi észre, a lányok ezt biztató előjelként értékelik.
Az ünnepséget egyébként tombolát is húznak, aminek fődíja egy korcsolya. Ezt pedig Steffie nyeri meg, ami mondjuk sovány vigasz számára, hiszen ő az, aki pont a szünidő alatt tudta meg, hogy válnak a szülei.
Másnap tehát a lányok hazautaznak, Luise immár Lotteként Münchenbe, míg Lotte Luise-ként Bécsbe.
Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!