Kilencedik fejezet
A két lotti olvasónaplójához kapcsolódó, ajánlott bejegyzés:
A Müncheni Képes Újság főszerkesztője, Bernau doktor nagy gondban van: annyira nem történik semmi érdekes mostanában, hogy nincs megfelelő kép, amit a címlapra tehetne.
Éppen ezen kesereg Körner asszonynak (ne feledjük, az ikrek anyja ennél az újságnál dolgozik), amikor hirtelen bevillan neki, hogy még a nyáron kapott néhány képet egy kisváros fényképészétől. A mellékelt levél szerint a képeken két kislány látható, akik a megszólalásig hasonlítanak egymásra annak ellenére, hogy állításuk szerint korábban soha nem találkoztak.
Ezek természetesen azok a képek, amiket Luise és Lotte készíttettek magukról a Bühl-tavi Tó-Bühlben, a nyári tábor alatt, és amit nem mutattak meg a szüleiknek.
Bernau doktor úgy dönt, hogy a lányokat ábrázoló egyik kép legyen a címlapon, és Körner asszony kapja a feladatot, hogy valami vicces aláírást találjon ki a képhez.
Körner asszony persze majdnem elájul, amikor meglátja a képet, és rájön, hogy azon bizony az ő ikerlányai vannak.
Rögtön elkezdenek sorjázni a fejében a kérdések: a lányok tehát véletlenül találkoztak a nyári táborban, és rájöttek, hogy ők valójában ikrek. De miért nem mesélt neki erről Lotte?
És persze innen már csak egy lépés, hogy az anyában felmerüljön a gyanú: egyáltalán tényleg Lotte jött haza a nyári táborból? Vagy esetleg cseréltek?
Ez azonban elsőre annyira hihetetlenül hangzik Körner anyukának, hogy nem is akarja elhinni. Megerősítésre van szüksége, ezért elmegy a lánya tanítónőjéhez.
Őszintén elmondja Linnekogel kisasszonynak, hogy valójában két lánya van, ikrek, akiket évekkel korábban, a válásakor elfeleztek a férjével, aki Bécsben él. Körner asszony arra kíváncsi, hogy Linnekugel kisasszony szerint elképzelhető-e, hogy a lányok helyet cseréltek, és a nyári táborból nem Lotte, hanem Luise jött haza Münchenbe?
Linnekogel kisasszony persze elcsodálkozik a szokatlan történeten és lehetőségen, de jobban belegondolva már nem is tűnik olyan hihetetlennek a dolog: hiszen Lotte viselkedése megváltozott, sokkal komolytalanabb, feleselősebb, lazább lett, és még az írása is más! Igen, több mint valószínű, hogy a lányok helyet cseréltek!
Körner asszonynak az is eszébe jut, hogy a lánya „elfelejtett” főzni, amikor a tábor után hazament…
Eközben Luise (Lotte szerepében) éppen a postán van, és értetlenül veszi tudomásul, hogy aznap sem kapott levelet Lottétól, holott megbeszélték, hogy minden nap írnak egymásnak. Luise nem érti, hogy mi történhetett, miért maradnak el már napok óta a levelek?
Az Olvasó persze tudja, hogy azért, mert Lotte beteg.
Délben Luise (Lotte szerepében) éppen főz, amikor az anyja hazaér. Körner asszony immár tisztában van vele, hogy a lánya tudja, hogy van egy ikertestvére, sőt, valószínűleg nem is Lotte, hanem Luise, aki éppen a konyhában tüsténkedik. Az anya apró csapdát állít:
„-Milyen gyorsan megtanultál főzni! – mondja az anya látszólag ártatlanul.
-Ugye? – feleli vidáman a kicsi. – Magam se hittem volna, hogy én… – Rémülten elhallgat, és ajkába harap.”
Az anya immár mindent tud, és amikor a Luise-nak szólítja a kislányt, aki erre ijedten ejti el a kezében lévő tányérokat, akkor már tényleg biztos benne, hogy igaza van: a lányok rájöttek, hogy ikrek, és szerepet cseréltek!
A következő órák könnyes beszélgetéssel telnek: Luise minden elmesél az anyjának:
„Most a díványon ülnek. A gyerek szorosan, egész szorosan bújik anyuhoz. Jajj de jó, hogy végre kimondhatta az igazat.”
Körner asszony tulajdonképpen elismeréssel adózik a lányai ravaszságának, de rögtön a praktikus dolgok kezdik foglalkoztatni: mi legyen most?
Ráadásul Luise azt is elmondja, hogy napok óta nem kapott levelet Lottétól, nem tudja, mi lehet vele, de azt sejti, hogy baj van…
Fontos apróság, hogy bár Luise mindent bevallott a szerepcseréről, de egy dolgot elhallgatott: azt, hogy Irene Gerlach kisasszony egyre közelebb férkőzik az apjukhoz, amiről Lotte minden egyes levelében részletesen beszámolt. Már persze, amíg jöttek tőle levelek.
Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!