Milyen a két mű főhőse?
A görögség hőskorát megéneklő Iliász főhőse, Akhilleusz nem csupán isteni származású, hanem a hősiesség, a dicsőség, a bátorság, a vitézség, a személyes érdemeken alapuló büszkeség, a testi ügyesség és erő példaképe is.
Személyes tulajdonságai közül azok hangsúlyosak, amelyek a nemesség ideálját közvetítik: a katonai erényekben, a harci dicsőségben megnyilvánuló emberi nagyságot.
Mi a helyzet Odüsszeusszal? Ithaka királya is bátor és kitűnő harcos, de tulajdonságai közül sokkal hangsúlyosabb a leleményesség, bölcsesség, ügyesség, megfontoltság, óvatosság, igazságosság, tudásszomj, kíváncsiság és kompromisszumkészség, ami jelzi, hogy a mű egy új történelmi korszak hajnalán született.
Akhilleuszról és Odüsszeuszról is elmondható, hogy hérosznak (hősnek) tekinthetők: vagy isteni származású, vagy legalább rendkívüli képességekkel rendelkező emberek, akiknek tettei meghatározóak közösségük sorsára nézve. Mindkettejüket istenek segítik vagy hátráltatják céljuk elérésében.
De mik lennének ezek a célok?
Akhilleusz a várost elfoglalni ment Trója alá, mégis a Homérosz által elmondott történetben valódi célja bosszút állni: előbb Agamemnónon a sértés miatt, majd Hektóron és a trójaiakon Patroklosz halála miatt. Az ő esetében tehát a harag és a bosszú az, ami motiválja tetteit.
Mivel a háború végkimenetele és sok ember sorsa függ attól, hogy Akhilleusz harcol-e, társai érdeke ellenében tör célja elérésére.
De miért olyan fontos személy ő, hogy az egész háború sorsa rajta álljon? Nos, mivel anyjának, Thetisz istennőnek köszönhetően sebezhetetlen (egyetlen sebezhető pontja van: a sarka), azt mondhatjuk, elég egyenlőtlen a küzdelem, ha valaki kiáll Akhilleusz ellen. Gyakorlatilag senkinek nincs esélye ellene a csatatéren.
Akhilleusz személyes tulajdonságai közül már kiemeltük a bátorságot, a katonai, fegyverforgatói képességeit, kitartását, hősiességét, ugyanakkor kiválóságaihoz negatív tulajdonságok is társulnak, mint pl. a kegyetlenség (amit jól megmutat a tizenkét trójai ifjú feláldozása vagy Hektór holttestének meggyalázása), és a könyörtelenség (hiába engeszteli Agamemnón).
Ötletekre, stratégiára nincs szüksége: fizikai erejére és fegyvereire hagyatkozva akar felülkerekedni mindenen.
Ezzel szemben Odüsszeusz, akinek célja egyszerűen csak az, hogy hazajusson szeretett hazájába és újra családja körében lehessen, nem nyers erővel, hanem ésszel, kreativitással, ötletességgel győzi le az útjába kerülő akadályokat.
Minden tettét előre megtervezi, soha nem bízza magát a véletlenre. Óvatos, de emellett bátor és kíváncsi is: hiába fenyegeti ezer veszély utazása egyes helyszínein, a világ iránti érdeklődés mindig legyőzi félelmét.
Amikor valami rosszul sül el, az sem az ő hibájából, hanem általában társai butasága vagy kapzsisága miatt történik. Az Odüsszeia szerzője láthatólag a butaságot tartja az emberre leselkedő veszélyek fő forrásának…
Van még egy fontos tulajdonság, amiben a két hős eltér: Akhilleusz passzívan viselkedik az Iliász nagy részén keresztül, míg Odüsszeusz végig aktív a róla szóló történetben.
Akhilleusz, akitől Agamemnón elveszi hadizsákmányát, Briszéiszt, egy lépést sem tesz, hogy jogait érvényesítse vagy fellépjen az igazságtalan döntés ellen. Ehelyett duzzogva ül a sátrában, és várja, hogy istennő-édesanyja, Thetisz közbenjárására Zeusz megváltoztassa a hadiszerencsét, s kiderüljön, hogy ő milyen nélkülözhetetlen a görögöknek a csatában.
Az istenek, felsőbb hatalmak többször is a kedvében járnak, így nem kényszerül olyan erőfeszítésekre, mint Odüsszeusz, sőt: határozottan önállótlan.
Odüsszeusznak ezzel szemben egyedül kell boldogulnia, saját maga kénytelen legyőzni a legtöbb akadályt, amivel szembe kerül.
Mivel kalandjai közepette jóval kevesebb isten munkálkodik akár mellette, akár ellene, mint amennyivel az Iliászban találkozhatunk, jóval nagyobb az önállósága és a döntési szabadsága is.
Akhilleusz nem ilyen szerencsés: már a születése előtt eldőlt, hogy neki apjánál nagyobb hősnek kell lennie, s a trójai háborúban el kell esnie (igaz, elvileg választási lehetőséget kap, de ez csak látszat: hiszen ha az életet választja a hősi halál helyett, akkor nem lehetne nagyobb hős, mint az apja, s az első jóslat nem teljesedne be).
Akhilleusz javára kell írnunk, hogy tudatosan vállalja sorsát, s küzd a görögökért, holott tudja: Trója alól számára nincs hazatérés.
Igaz tehát, hogy míg Odüsszeusz életrevaló, Akhilleusz elég önállótlan, viszont a lehetőségei is korlátozottak, mivel jóslatok kényszerítik ki döntéseit, s kötik meg a kezét.
Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!