Az Iliász és az Odüsszeia embereszménye

A példaadás két útja

További különbség a két eposz között, hogy Odüsszeusz sokkal központibb hőse a róla szóló történetnek, mint Akhilleusz.

Az Iliász hallgatósága választhatott, melyik hőssel kíván azonosulni, s kinek a tulajdonságait szeretné magáénak tudni: a félisten Akhilleusz szinte utolérhetetlen kiválóságát szeretné vagy inkább Diomédész bátorságát, Aiász erejét, Hektór jámbor hősiességét vagy éppen Párisz szépségét?

Az Odüsszeia története azonban egyetlen hős köré szerveződik: az egész eposz a főhősből sugárzik szét.

A szerző célja az volt, hogy nevelje hallgatóságát, honfitársait: legyenek olyanok, mint Odüsszeusz, mozduljanak el egy emberibb erkölcsiség irányába. Hiszen nem létezik olyan szituáció, amelyben Odüsszeusz tettrekészsége, fortélya ne lenne hasznos, míg Akhilleusz vakmerő szenvedélyére, Nesztór bölcsességére vagy Meneláosz bizakodására és lazaságára csak esetenként van szükség.

Emellett fontos különbség, hogy míg Akhilleusz önző és felsőbbrendűnek érzi magát, Odüsszeusznak emberbaráti tulajdonsága is van: mindig gondol szeretett társaira, akikért akár az életét is kockára teszi, mindent, amit csak lehet, megtesz, sőt, a lehetetlent is megpróbálja (mint pl. amikor áthajózik a Szkülla és a Kharübdisz között). Az Odüsszeia emberképe tehát sokkal humánusabb, mint az Iliászé.

Említettük, hogy Akhilleusz ismeri és vállalja a sorsát, Odüsszeusz azonban – elsőként a világirodalomban – alakítani is képes a magáét. Nem pusztán vállalja, de felméri és változtat rajta, így minden helyzeten úrrá tud lenni.

Azt is megfigyelhetjük, hogy az Iliász szereplői sokszor igazat mondanak, ami rendkívül méltóságteljes. Az Odüsszeia szereplői viszont sokat hazudnak, ami rendkívül bájos – ezek ugyanis nem becstelen hazugságok: szinte kivétel nélkül egy szép emberi tulajdonság, a tapintat motiválja őket. Vagy az a vágy, mikor valaki nemesebb gondolkozásúnak akar látszani, legalább önmaga előtt. Ezzel szemben az Iliász az egyenes beszédet magasztalja.

Az eltérő embereszmény jelentősége

Vajon miért fontos a kérdés, hogy az Iliász és az Odüsszeia embereszménye eltér-e egymástól és miben tér el? Miért hasonlítjuk a két művet újra és újra össze?

Mint tudjuk, mindkét eposz a nagy hősöket felvonultató trójai mondakört dolgozza fel, az ideális hősről való elképzelés viszont különbözik bennük.

Ez a különbség tartja lázban a mai napig az antik irodalom kutatóit, mert felveti a kérdést: vajon mindkét művet Homérosz írta-e?

Részint ebből táplálkozik az a máig lezáratlan vita, amit homéroszi kérdésnek nevezünk.

 




Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..