Balzac – Goriot apó – Olvasónapló

Az olvasónaplóhoz kapcsolódó, ajánlott bejegyzés:

Gondureau története sok mindent megmagyaráz Vautrinnal kapcsolatban, emlékezzünk, hogy milyen könnyedén beszélt Rastignac-nak arról, hogy nem okoz számára problémát az emberölés, vagy arra, amikor Rastignac kileste, hogy Vautrinnál éjszakai látogatók jártak, akik minden bizonnyal az emberi voltak és jelentettek neki. Vagy amikor Christoph, a kifutófiú, és Sylvie, a szakácsnő beszélgettek arról, hogy idegenek próbálták meg őket kifaggatni Vautrinról.

És itt jön be a képbe Michonneau kisasszony, akinek az lenne a feladata, hogy a Gondureau-tól kapott speciális szert egy alkalmas pillanatban öntse Vautrin borába vagy kávéjába. A szer gutaütéshez hasonló tüneteket idéz elő, bár teljesen veszélytelen.

Ha ez megvan, akkor Michonneau kisasszony vegye le Vautrin ingét, és keresse a vállán a fegyencek bélyegét. Ha megtalálja, akkor biztos, hogy Vautrin azonos a Vasfejűvel, vagyis Jacques Collinnal.

A terv azért nem veszélytelen, de érdekes módon Michonneau kisasszonyt nem is a kivitelezés nehézsége érdekli, hanem az, hogy mennyit kap az akcióért cserébe, és ez sokat elárul a kisasszony jelleméről.

Végül komoly alkudozások után 3000 frankban állapodnak meg, de további adalék a kisasszony természetéhez, hogy gondolkodási időt kér, de mint kiderül, nem azért, mert fél, hanem azon agyal, hogy nem jár-e jobban anyagilag, ha inkább Vautrint figyelmezteti, hogy nyomában a rendőrség.

Jelentéktelennek tűnik, de fontos apróság, hogy a füvészkerti padon lezajlott beszélgetés néhány szavát véletlenül meghallja egy Bianchon nevű orvostanhallgató is, aki egyrészt Rastignac barátja, másrészt külső kosztos a Vauquer-házban, tehát ismeri Michonneau kisasszonyt és Poiret urat is. Ennek később még jelentősége lesz.

Közben eltelik néhány nap, Rastignac pedig újra kétségbeejtő helyzetben van Nucingenné miatt, aki napok óta hidegen bánik vele, vagy legalábbis ő így érzi, ezért ismét elbizonytalanodik, és újra udvarolni kezd Victorine-nak.

Az nem kétséges, hogy szegény fiatal lány immár fülig szerelmes a fiatalemberbe, de Rastignac azért még mindig megriad, ha a következményekre gondol.

Szerencsétlenségére Vautrin éppen akkor lép be a Vauquer-ház szalonjába, és látja, ahogy a két fiatal egymással összebújva sugdolózik. Victorine gyorsan felszalad a szobájába, amikor meglátja Vautrint.

És kiderül, hogy Vautrin már intézkedett is, elmeséli, hogy az embere már kiprovokálta a párbajt Victorine bátyjával, amit másnap kora reggel fognak megvívni. Egy nap múlva tehát Victorine milliós vagyon örököse lesz.

Rastignac teljes elborzad erre a hírre, és elhatározza, hogy még aznap elmegy Victorine apjához, és figyelmezteti őket Vautrin tervére, gondolatait azonban Goriot apó érkezése tereli el.

Az öregúr elmeséli, hogy Delphine, azaz Nucingenné hidegsége Rastignac iránt nem volt véletlen, ugyanis, más dolgokkal volt elfoglalva.

Ez a más dolog pedig egy meglepetés (illetve több is) Rastignac számára: Nucingenné Goriot apó segítségével külön lakást bérelt Rastignac számára az Artois utcában.

Ez remek hír Rastignac-nak, hiszen egy belvárosi legénylakás mindenképpen előnyösebb, mint Vauquer-né nyomorult panziója.

De honnan volt pénze Nucingennének a lakásra és annak berendezésére? Ismét az apja, Goriot apó segített rajta, mert amikor Rastignac korábban elmesélte neki, hogy a lánya férje, Nucingen báró a sajátjaként kezeli Delphine vagyonát, akkor Goriot apó megmozgatta a kapcsolatait, és egy ügyvéd segítségével rákényszerítette Nucingen bárót, hogy megfelelő mennyiségű pénzt bocsásson a lány rendelkezésére.

Nucingennének a hozománya után most évi 36 000 frank bevétele van, ami azért elég komoly összeg.

Goriot apónak azonban vagy egy kérése is: a legénylakáshoz pár emelettel feljebb tartozik egy külön szoba is, és az öregúr úgy tervezi, hogy oda költözne be, így mindig a lánya és Rastignac közelében lenne.

Fontos megjegyezni, hogy arról szó sincs, hogy Nucingenné lánya elválna a férjétől, ez a párizsi társaságban elképzelhetetlen lenne. Csak annyi történik, hogy egy szerelmi fészket rendez be saját maga és a szeretője, azaz Rastignac számára.

Arra is érdemes felfigyelni, hogy Goriot apó számára egyáltalán nem jelent problémát, hogy a lánya szeretőt tart…

Ezen túl Rastignac még értékes ajándékot is kap Nucingennétől: egy díszes dobozba csomagolt órát, amibe a Rastignac címer is bele van vésve.

A dolgok nem is alakulhatnának jobban Rastignac számára, hiszen nem csak gyönyörű szeretője lett a párizsi felső tízezer köréből, de végre elköltözhet az utált Vauquer-házból is.

Rastignac-nak azonban most nincs ideje a szerencséjével foglalkozni, mert folyton az jár a fejében, hogy értesíteni kell Victorine bátyját, hogy ne jelenjen meg másnap a párbajon, mert szinte biztos, hogy veszít, azaz megölik.

Személyesen azonban nem tud elmenni Victorine apjához, mert Goriot apó átadja a lánya meghívását aznap estére, amit Rastignac egyrészt nem utasíthat el, másrészt nem is akar.

Jobb híján ezért Goriot apót kéri meg, hogy menjen el Taillefer úrhoz, és kérjen tőle aznap estére Rastignac számára egy időpontot, a fiatalember pedig majd megpróbál elszabadulni Nucingennétől.

Goriot apó először félreérti a kérést, hiszen Rastignac azt nem mondja el neki, hogy miért akar Taillefer úrral beszélni. Azt viszont tudja, hogy Rastignac udvarol Victorine-nak – mindenki tudja a Vauquer-házban – és meg is sértődik Rastignac-ra.

Ez mondjuk érthető, hiszen ő mindent megtesz, hogy Rastignac útját egyengesse, üzeneteket hoz a lányától, segít neki a legénylakás berendezésében, most mégis úgy tűnik, mintha Rastignac Victorine kisasszony ügyében akarna az apjával beszélni.

Rastignac kénytelen elmondani az okot, meg akarja akadályozni, hogy Victorine bátyja másnap párbajozzon.

Ebben a pillanatban megy el a szoba ajtaja előtt Vautrin, aki könnyen lehet, hogy mindent hallott, vagyis megtudta, hogy Rastignac szólni akar a bárbajról és annak céljáról a Taillefer családnak.

Ugyanekkor érkezik Christoph is, a kifutófiú, és közli, hogy az ebéd tálalva. A Vauquer-ház ebédlőjében a szokásos társaság gyűlik össze, és a szokásos hangulatban kezdődik az ebéd.

Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!




Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..